Több ezer dokumentum árulja el, mekkora bajban van a magyar egészségügy

2020 óta több mint 770 esetben  állítottak le ellátást vagy átmenetileg bizonyos szolgáltatásokat a magyarországikórházakban – írja a Direkt36.

Az oknyomozó portál mesterséges intelligencia segítségével több mint ezer, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) által közzétett határozat elemzésével jutott erre a következtetésre.

A bezárások harmada azért következik be, mert nincs elég orvos, ápoló vagy hiányoznak a megfelelő eszközök. Sok helyen a nyugdíjazások vagy a szabadságolások is problémát okoznak. A nagy megyei és centrumkórházakban is égető problémát jelent a szakemberhiány. Leggyakrabban a szolnoki Hetényi Géza Kórház kért osztálybezárást: 2020 óta legalább 78 alkalommal, ebből 75 esetben a humánerőforrás-hiány áll a háttérben. A budapesti Jahn Ferenc Kórház hatvan alkalommal kérte, hogy jelöljenek ki helyette másik intézményt - ebből negyven esetben az munkaerő-problémák állnak a háttérben. A stroke-ellátásban öt év alatt legalább 167 alkalommal jelezték a kórházak, hogy nem tudják fogadni a betegeket. Ebből 83 bezárás az utóbbi másfél évben történt.

A fővárosban több nagyobb kórházban is nagy gondot okoznak a leállások. Ezek közül a Szent János Kórház kiemelkedően rossz mutatókkal bír: itt az ápolási napok 11 százalékában fordult elő ellátási probléma az osztálybezárások miatt.

Emellett a cikkből arra is, hogy a Budapesti Uzsoki Utcai Kórházban például azért függesztették fel a műtéteket 2024 júliusában, mert az intézmény „folyadékhűtő rendszerének meghibásodása miatt az összes műtőben elviselhetetlenné vált a hőmérséklet”. A ceglédi kórházban 2022 januárjában „a fül-orr-gégészeti osztály működésképtelenné vált a szakorvosok betegsége miatt”, és csak „egy szakorvosunk munkaképes jelenleg, aki a járóbeteg-szakellátást végzi”. A dél-budai Szent Imre Kórház sürgősségi osztályán pedig azért nem tudtak egy tavaly júliusi éjszakán betegeket fogadni, mert „nagyobb számban megjelenő ágyipoloskák irtása” zajlott.