Szembement az Orbán-kormánnyal a Fővárosi Törvényszék, de ezzel nem oldódott meg Budapest minden pénzügyi gondja

A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma helyt adott a fővárosi önkormányzat azonnali jogvédelem iránti kérelemének – jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester kedden délután. A városvezető ugyanakkor nem titkolta, hogy ezzel nem oldódott meg a főváros minden pénzügyi problémája, de legalább időt nyertek. Kitért arra is, hogy a napokban folytatódnak a kormánnyal megkezdett tárgyalások. Az első fordulón annyiban értettek egyet, hogy mindkét félnek az az érdeke, hogy Budapest működőképes maradjon. A főpolgármester szerint a helyzet rendezéséhez a Fővárosi Közgyűlésnek is meg kell hoznia a szükséges döntéseket a jövő héten.

A Fővárosi Törvényszék mostani döntésével megtiltotta a Magyar Államkincstárnak (MÁK) a szolidaritási hozzájárulás - május, június, július és augusztus hónapra - kiszabott részleteinek beszedését a fővárostól. Egyúttal elrendelte, hogy az államkincstár fizesse vissza a május végén inkasszózott 10,2 milliárd forintot és a teljesítés napjáig számított kamatát.

A bíróság azzal indokolta döntését, hogy a helyi önkormányzatok között is speciális helyzetben lévő, több millió lakos ellátásáért felelő fővárosi önkormányzat a szolidaritási hozzájárulások újabb részleteinek elvonása esetén – likviditásának ellehetetlenülése miatt – képtelenné válik közfeladatainak ellátására. Az azonnali jogvédelem elmaradása súlyosabb hátrányt okozna, mint amilyennel annak biztosítása jár.

Ahogy arról korábban beszámoltunk a májusi 10,2 milliárd forintos részletet úgy vonta le a MÁK, hogy meg sem várta a bíróság – most meghozott - döntését a kérelemről. A főváros már a levonás előtt is a 60 milliárd forintos folyószámla hitelkeretből működött és csak azért nem merült ki teljesen a kassza, mert három fővárosi cégnek nem fizették ki az esedékes 9 milliárd forintos működési támogatást. A helyzet a június elejére az adóelőleg befizetések révén javult, de az önkormányzati számla továbbra is több tízmilliárdos mínuszban van. A következő nagyobb bevétel szeptemberben esedékes a fővárosi cégek iparűzési adójának befizetésekor. Addig kapott most felmentést a főváros a hozzájárulás fizetése alól.

„A bíróság döntésével most jutottunk abba a helyzetbe, hogy egyáltalán érdemes számolni, lehetséges megvalósítható likviditási terveket összeállítani. Ha a Fővárosi Közgyűlés a jövő héten elfogadja az idei költségvetés módosítását, a BKV és a BKK 65 milliárd forintról szóló faktorálási szerződéséről szóló javaslatunkat, illetve

– mondta a Népszavának Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki kérdésünkre válaszolva azt is elárulta, hogy a beérkezett adatok szerint az iparűzési adó idei 303 milliárdos bevétele tarthatónak tűnik. Ezt a rendkívül törékeny pénzügyi egyensúlyt azonban számtalan lépés felboríthatja, legyen szó a szerencsejáték szervezők adófelezéséről, vagy akár arról, hogy a MÁK nem utalja vissza az elvont 10,2 milliárdot, vagy a kormány újabb elvonást jelent be. Kiss Ambrus nagyon bízik abban,

Karácsony Gergely a májusi inkasszó után rendkívüli intézkedéseket jelentett be, köztük azt, hogy csak a nettó béreket fizetik ki, a fővárosi tulajdonú cégek esetében fizetési halasztást, átütemezést kérnek az adóhatóságtól, illetve likviditási tanácsot hívott össze. Majd a közösségi közlekedés 10 perces leállításával üzent a kormánynak. Az üzenet célba ért, hiszen a kormány képviselői sok éves kihagyás után újra tárgyalóasztalhoz ültek a városvezetéssel. A kormány segítséget ígért azzal a feltétellel, hogy előbb átvilágítanák a főváros gazdálkodását.

Karácsony Gergely kijelentette, hogy a főváros állnak elébe az átvilágításnak, de felhívta a figyelmet, hogy sok idő nem maradt, mivel veszélybe került a város működőképessége. Azt is megjegyezték, hogy az Állami Számvevőszék folyamatosan ellenőrzi az önkormányzatot és a fővárosi tulajdonban álló cégeket, így eddig is teljes rálátásuk volt a gazdálkodásukra.

Az ÁSZ korábbi jelentéséből ki is derült, hogy a főváros a szolidaritási hozzájárulás elnapolása esetén sem tudja teljesíteni a havi fizetési kötelezettségeit a jelenlegi hitelkeretből. Augusztusban hitelkeret biztosította forráson túl 37,7 milliárd forintra lenne szükség. A városvezetés éppen ezért 80 milliárdra emeli a keretet, ha a fővárosi képviselők rábólintanak.

A Baranyi Krisztina és Vitézy Dávid által összehívott együttes bizottsági ülésen a fővárosi képviselők többsége részletes intézkedési tervet és vészforgatókönyveket kért a városvezetéstől. A Tisza pedig amiatt bírálta Karácsony Gergelyt, hogy nem jelezte korábban, hogy ilyen nagy a baj, holott ez a súlyos pénzügyi helyzet nem az elmúlt hónapokban állt elő, régóta ismert folyamatok következménye.

Mint ismeretes, egy héttel a kincstári inkasszó előtt a Kúria Önkormányzati Tanácsa megsemmisítette a fővárosi önkormányzat 2025-ös költségvetési rendeletének azon kiadási sorát, amely szerint az idén 38 milliárdot fizetnének be szolidaritási hozzájárulás címén. A költségvetésben a fővárosra kiszabott teljes 89 milliárd forintos összeget szerepeltetni kell. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig megüzente, hogy „senki sem áll a törvények és jogszabályok felett, a szolidaritási hozzájárulást mindenkinek meg kell fizetnie”. Mint írta: „az inkasszó az adóbeszedés egyik módja, azzal szemben a jogvédelmet nem lehet gyakorolni”. A Fővárosi Törvényszék most felülírta Nagy Márton jogértelmezését.

De az Alkotmánybíróság már tavaly kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás, ahogy neve is mutatja, nem adó, így az erre vonatkozó beszedési megbízás csak egy közigazgatási eljárás lefolytatása után adható ki, amelybe ügyfélként a fővárosi önkormányzatot is be kell vonni. Ám ez eddig még soha nem történt meg, Az AB akkor arra is kitért, hogy a szolidaritási hozzájárulás menet közben elvesztette szolidaritási jellegét, lévén a központi költségvetésben már semmi nem utal arra, hogy a beszedett pénzt valóban a szegényebb települések között osztják szét.

A városvezetés nem véletlenül írt 51 milliárd forinttal kevesebbet az idei költségvetésben ezen a soron: egyrészt ez a nettó költségvetési pozíció határvonala – azaz innentől a Budapest többet fizet az államkasszába, mint amennyit onnan kap –, másrészt nem tudnak többet fizetni. Cirka 50 milliárd forint kivonása a fővárosi közösségi közlekedés kapacitásának megfelezését jelentené. A módosított költségvetésbe tehát hiába írják be a teljes hozzájárulási összeget, kifizetni nem tudják.

A főváros abban bízik, hogy az egymás után indított szolidaritási hozzájárulási perek lassan beérnek és a bíróság megítéli az elvonások visszafizetését. A perek azonban meglehetősen vontatottan haladnak, sőt a már meghozott döntéseket sem teljesíti a Magyar Államkincstár. Így a megítélt 6,5 milliárd forintot kamatot se fizette vissza, helyette fellebbezett. Így kérdés, hogy mikor érkezik meg a fővárosi számlára a jogtalanul elvont 10,2 milliárd forint és kamatai.