A Fővárosi Ítélőtábla Munkaügyi Kollégiuma ma hirdetett ítéletet abban a munkaügyi perben, amelyet Kovács András kúriai bíró indított a kúriai elnök intézkedésével szemben. Varga Zs. András két évre függesztette fel Kovács Andrást bírói tanácselnöki pozíciójából. A jogerős ítélet megsemmisítette a jogsértő kúriai elnöki intézkedést, mivel annak meghozatalára az elnöknek semmilyen hatásköre nem volt - írja a kúriai bírónak jogi képviseletet nyújtó Magyar Helsinki Bizottság.
Az emberi jogi egyesület felidézi, a kúriai tanácselnök bíróval szemben 2024 őszén azután indított több eljárást is a Kúria elnöke, hogy Kovács Andrásnak a kormány számára kényes politikai ügyekben is ítélkező tanácsát az ügyelosztási rend módosítása ürügyével feloszlatták. Ő pedig - a közlemény szerint - joggal érezte úgy, hogy bíróként kötelessége felhívni a figyelmet az általa tapasztalt visszásságokra. Szakmai álláspontját egy tanulmányban kívánta közzétenni, amelyben a Kúria ügyelosztási rendjének elfogadását és alkalmazását kritizálta.
A Kúria elnöke előbb megtiltotta a tanulmány közlését, azután Kovács ellen több párhuzamos eljárás is indult. Először
integritássértés miatt jártak el ellene,
majd fegyelmi szankcióval is sújtották.
Aztán novemberben két évre felfüggesztették a tanácselnöki pozíciójából is.
„Ilyenre a legfőbb magyar bíró szerv esetén utoljára az 1980-as évek elején volt példa, a döntést akkor Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke hozta, de akkor a pártállamban még a hatalom egysége volt az alkotmányos alapelv, nem pedig a hatalommegosztás és a bírói függetlenség”- hangsúlyozza az egyesület.
A Helsinki Bizottság kiemeli, a perben támadott felfüggesztés alig leplezhető célja az volt, hogy Kovács András egy konkrét ügyben hozott döntésében és nyilvános tudományos publikációban is képviselt jogi álláspontja ne érvényesülhessen az ítélkezési gyakorlatában. Mindaz ugyanis, amit a különféle eljárásokban a szemére vetnek, éppen a bírói függetlenség érdekében gyakorolt véleménynyilvánítási szabadság lényege: a bírói függetlenséget, a felek törvényes bíróhoz és tisztességes eljáráshoz való jogát érintő kérdésekben kifejtett, tényekkel alátámasztott nyilvános szakmai kritika és döntés lehetősége.
Az elsőfokú ítéletet még március közepén hozta meg a Fővárosi Bíróság. Ezt fellebbezte meg a Kúria elnöke.
Pert nyert a bíró, akit indoklás nélkül felfüggesztett két évre a tanácselnöki pozíciójából a Kúria elnöke„A mai ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla lényegét tekintve azonos indoklással ugyanarra a következtetésre jutott, mint az elsőfokú bíróság. A jogerős ítélet ezzel együtt még a korábbinál is határozottabb kiállás a bíráskodás függetlenségének védelme mellett”
- értékelte a mai döntést Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.
Ítélkező bírák és jogkereső polgárok számára egyaránt fontos, hogy a Kúria elnöke igazgatási jogkörben eljárva megteheti-e azt, hogy elmozdít egy olyan bírót, aki ellen sem fegyelmi vétséget, sem alkalmassági problémát nem tudott megállapítani. Az első fokú döntést ennek még látta esetleges elméleti lehetőségét, a másodfok azonban már ezt a részt is kihúzta az indoklásból - teszik hozzá.
Az emberi jogi egyesület tájékoztatásában azt írja, hogy a Kúria elnöke szerette volna azt is elérni, hogy a jogerős ítéletben már ne szerepeljen a következő bekezdés:
„a Kúria a legfőbb bírói szerv; a Kúriát az elnök vezeti, azaz ő a legfőbb bíró. A Kúria elnökével szemben speciális követelmények, a társadalom tagjaihoz képest magasabb erkölcsi és jogkövető elvárások érvényesülnek. A Kúria elnökétől a társadalom és az igazságszolgáltatás magas szintű normakövetést vár el, ezért a Kúria elnökére fokozott felelősség hárul, hogy példamutató magatartásával az igazságszolgáltatás erényeit és alapértékeit képviselje mind a bírák, mind pedig a társadalom felé.”
Ám a jogerős ítélet alapján ez is része maradt a döntésnek.
Kovács András két éves tanácselnöki felfüggesztése ezzel meg kell szűnjön. Így ő is vezethet majd bírói tanácsot, amely olyan fontos kérdésekben hoz ítéletet, mint a választások tisztasága vagy éppen a közigazgatási hatóságok döntéseinek törvényessége. És a mai ítélet fényében egyetlen bírónak sem kell attól tartania, hogy diszkrecionális jogkörben hozott döntéssel mozdítja el akár a Kúria elnöke. Mert a jog még a Kúria elnökét is kötelezi Magyarországon - zárul a Magyar Helsinki Bizottság közleménye.
Tagadja a Kúria elnöke, hogy a véleménye miatt tiltotta el a bírói függetlenséget féltő Kovács Andrást„A függetlenség a bírónak létszükséglet, mint a levegő” Laczó Adrienn: Nem tudom másképp mondani, ez zsarolás