Lényegesen, 45 ezer forinttal lenne több az átlagnyugdíj, ha a kormány a jelenleg alkalmazott, kizárólag az infláció változását követő nyugdíjemelés helyett az úgynevezett svájci, vagy vegyes indexálást alkalmazná. Ha csak felerészben adná az emelés alapját a pénzromlás, a másik felét a béremelés határozná meg, a jelenleg 242 300 forint helyett 287 840 forint lenne az átlagnyugdíj.
Már ez is sokat segítene az időseknek. Az elszegényedésük mérséklődne, az ellátásuk értéke pedig kevésbé szakadna le a keresetekhez képest. Ám, még ennél is jobban járnának, ha kizárólag a bérnövekedéshez igazítanák a januári emelést. Ha ez így lenne, akkor a mostanihoz képest
már 102 ezer forint lenne többlet, ebben az esetben az átlagnyugdíj 344 279 forint lenne.
A három számítás bármelyikét alkalmazhatná a kormány, de a Fidesz ragaszkodik a nyugdíjasok szempontjából legrosszabbhoz.
Biztosan nem lesz júniusban nyugdíjkorrekció, Orbán Viktor még csak válaszra sem méltatta a nyugdíjas szervezetek kérésétA számítást az Országos Nyugdíjas Parlament szakértői végezték el, 2015-től vették végig, melyik évben mennyi volt, és mennyi lehetett volna az átlagellátások összege. Karácsony Mihály, a szervezet elnöke juttatta el lapunkhoz a számítássorozatot. Azt mondta, a Nyugdíjas Parlament számítása többek között azért készült el, mert azt ősszel, a választásokon induló pártok figyelmébe ajánlják majd. Megjegyezte azt is: a módszer már csak azért sem ördögtől való, mert az országgyűlési képviselő tiszteletdíjának megállapítását, az összes egyéb juttatásuk értékét, valamint a vezető közjogi méltóság javadalmát is a tárgyévet megelőző nemzetgazdasági átlagos keresetnövekedéssel azonos mértékben növelik, és nem az inflációhoz igazítják.
Magyarázatként elmondta, 1997 előtt bérkövető nyugdíjemelést alkalmazott az akkori kormány, ezt váltotta fel később a vegyes indexálás. 2010 előtt a svájci- vagy vegyes indexálás szerint emelték a nyugdíjakat, vagyis fele-fele arányban kalkuláltak a várható országos nettó keresetnövekedéssel és az inflációval. Így ha nem is teljesen, de jó arányban meg lehetett előzni a nyugdíjak értékének leszakadását az aktív korúak keresetétől. Aztán jött az újabb módosítás – tette hozzá.
Választási fogás lehet az új nyugdíj-ígéret, az országos hatáskörű nyugdíjas szervezetek még csak nem is tudtak a tervrőlMint ismert, a Fidesz-kormány 2012-től a nyugdíjakat minden év januárjában a központi költségvetésről szóló törvényben tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben emeli. Ha a becslés nem sikerül, akkor az adott év novemberében pótlólagos nyugdíjemelésben részesülhetnek az idősek, amennyiben a KSH inflációs adatai alapján számított mérték legalább 1 százalékponttal meghaladja a januári emelést. Ilyenkor a különbözetet novemberben, januárig visszamenőleg kapják meg a nyugdíjasok.
Nyugdíjas szervezetek, szakértők évek óta kérik, változtasson a kormány a nyugdíjemelés módszerén. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa tavaly állásfoglalást adott ki a nyugdíjrendszer aktuális kérdéseiről, amelyben ezt a témát is érintette. Arról írt, hogy a csupán inflációkövető nyugdíjemelési rendszer évről-évre növekvő feszültségeket generál. Folyamatosan nő az olló az aktívak és a nyugdíjasok között, hiszen a reálkeresetek általában emelkednek, a nyugdíjak reálértéke viszont stagnálásra van ítélve.
(A táblázat forrása: Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület)
Míg 2010-ben az egy ellátottra jutó nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságok átlagos értéke elérte a nettó átlagkereset 65,1 százalékát, ma ez az érték már csupán 57,3 százalék. Folyamatosan differenciálódnak a nyugdíjak a nyugdíjasok közötti is, attól függően, hogy melyik évben vonultak nyugdíjba. Minél régebben ment valaki nyugdíjba, relatíve annál nagyobb veszteség érte, hiszen az ő nyugdíjának reálértéke nem növekedett, miközben a később nyugdíjba vonulók induló nyugdíját a bekövetkezett reálkereset-emelkedés megnövelte. Többek között ezért is tartja a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa a csupán inflációkövető nyugdíjrendszer fenntartását elfogadhatatlannak. Évről évre nő a szegénységi küszöböt el sem elérő nyugdíjasok száma, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya a 65 éves és idősebb népességben 2022-ben 20,7 százalék volt.
A kormány nemrég bejelentette: a korábban beharangozott áfa-visszatérítés helyett több címletből álló, papíralapú utalványt kapnak az idősek, amit vidéki kisboltokban, a nagyobb üzletláncokban, a piacokon és az őstermelőknél lehet majd beváltani. Egy-egy ilyen akció csak egyszeri és ad hoc juttatás, nem épül be a nyugdíjak összegébe, tehát a rendszerszintű problémákra semmilyen megoldást nem nyújt.
Becsapta az Orbán-kormány az időseket, mást ad, mint amit ígértAz Orbán-kormány pozitívumként tálalja, hogy garantálja a nyugdíj inflációkövető emelését, ám valójában befagyasztotta a vásárlóértékét