A parajdi sóbányánál bekövetkezett katasztrófa következtében tovább nőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma az erdélyi Balázsfalvánál, de a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb értékeket mértek - közölte vasárnap a román Agerpres hírügynökség. A Fehér megyei prefektusi hivatal tájékoztatása szerint vasárnap a Kis-Küküllő vizének sótartalma 1900, a Nagy-Küküllőé 867, a Marosé pedig 403 milligramm volt literenként az említett mérőállomásokon.
A Fehér megyei gazdákat már szombaton figyelmeztették a hatóságok, hogy sem a Kis-Küküllő, sem a Nagy-Küküllő vize nem alkalmas állatok itatására vagy öntözésre. Azt is közölték, hogy a sókoncentráció hígítására a hatóságok ellenőrzötten vizet engednek ki a bözödújfalusi, a zetelaki és az ompolykisfaludi víztározóból.
„Talán két hét múlva visszamehetek a házamba. Majd utána ott halok éhen” – Helyszíni riport ParajdrólA Maszol közlése szerint a helyi vízügyi igazgatóság továbbra is a tározókból leeresztett édesvízzel hígította a sókoncentrációt a Kis-Küküllőn, azonban csökkentette a tározókból leeresztett vízhozamot a tavak szintjének csökkenése miatt.
Az ökológiai katasztrófát az elárasztott parajdi sóbányából a Korond-patak vizébe kerülő nagy mennyiségű só okozta. A katasztrófavédelem és a vízügyi hatóságok a hétvégén több szivattyút is üzembe helyeztek a bánya térségében, amelyekkel átemelik a Korond-patak vizének egy részét, hogy kevesebb sós víz kerüljön a pataknak a bánya alatti szakaszába. A vizet az önkormányzati út árkán keresztül vezetik el, és a sóhegy alatti alsó szakaszon eresztik ki. Ezek az intézkedések jelentős mértékben csökkentették a víz sókoncentrációját. A vízminőséget 15 ponton naponta kétszer mérik. A Maszol arról is beszámolt, hogy a Kis-Küküllő magas sótartalma okozta ökológiai katasztrófa miatt megközelítőleg 200 kilogramm halivadékot helyeztek át a hatóságok a Kis-Küküllőből - Makfalva és Hármasfalu környékéről - a Szolokma-patakba. A monitorozás és az áttelepítés vasárnap is folytatódott.
A helyiek ivóvízellátása érdekében a Maros megyei katasztrófavédelem 534 ezer liter vizet szállított az érintett területekre, amelyből 223 ezer liter ivóvíz, 271 ezer liter háztartási használatra alkalmas víz, és 40 ezer liter állatok itatására szánt víz. A katasztrófa sújtotta térségbe Temes, Bukarest-Ilfov, Szilágy, Szeben, Máramaros, Bihar, Brassó, Suceava, Neamt megyéből tartálykocsikban érkezett vízutánpótlás. Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter szombati terepszemléje alkalmával azt mondta: továbbra is aggasztóan magas a sókoncentráció mind a Korond-patak és a Kis-Küküllő, mind a Nagy-Küküllő és a Maros vizében.
Csaknem 40 ezer ember ivóvize vált ihatatlanná a parajdi katasztrófa miattA parajdi katasztrófa miatt leáll a vízellátás több Kis-Küküllő menti településen, halpusztulásra is számítanakMásodfokú készültséget rendeltek el szombaton késő este a Maros magyarországi szakaszán, amit később kiterjesztettek a Tiszára is, amelybe Szegednél folyik be a Maros. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság folyamatosan méri a sótartalmat a magyarországi szakaszon, ennek mértéke eddig nem érte el a kritikus határt. Az RTL úgy tudja, hogy a horgászok már jelezték, a halak reagáltak a folyó sótartalmának emelkedésére.
A Korond-patak medrét védő geofólia kiszakadása és a heves esőzések miatt május 8-án hirdettek veszélyhelyzetet a parajdi sóbányánál az egyre nagyobb mennyiségben befolyó víz miatt. Május 29-én bezárták a bányát, mert életveszélyessé vált, a mentőcsapatok is elhagyták a környéket, amíg nem húzódik vissza a víz.
Félő, hogy beomlik a sóbánya, elkezdték kitelepíteni a helyieket ParajdonMint ismert, a parajdi sóbányát május elején öntötte el az áradó Korond-patak. Ennek az első jeleit május 5-én lehetett látni először, ekkor kezdett el szivárogni a víz a tárnákba, amikor hirtelen megemelkedett a patak vízszintje. Akkor a fejtést és a turizmust is azonnal leállították, május 8-án veszélyhelyzetet hirdettek, és megkezdték a víz elvezetését célzó munkálatokat. Átmenetileg két medret is kialakítottak, illetve geofóliával próbálták távol tartani a vizet a bányától. A Hargita megyei önkormányzat május 13-án 400 ezer lejes (32 millió forint) gyorssegélyt szavazott meg a község számára a sóbányát veszélyeztető vízbetörés megfékezésére, ez azonban nem segített sokat, az újabb áradással rengeteg hordalék is érkezett, amely átszakították a geofóliát, ezután pedig gyakorlatilag akadálytalanul zúdult a víz a bánya belsejébe. Május 29-ére azonban a parajdi sóbánya már életveszélyessé vált, mind a hét szintjét elöntötte a víz, a felette lévő területet is lezárták.
