„És millió bolond ezt el is hiszi” – Idén is lesz Pécs Pride, akkor is, ha megtiltják

– Sosem gondoltunk rá, hogy megnézzük a pride-ot, most viszont igen. Felháborító, hogy így megnyirbálják a szabadságjogokat. Igen, idén elmegyünk!

Pécsen a Király utca egyik cukrászdájának teraszán egyéves kisfiával fagyizó Krisztina mondta ezt, amikor arról kérdeztem az asszonyt, hogy megy-e idén a Pécs Pride-ra? Krisztina – most gyesen van – amúgy férjével egy étteremben dolgozik. Eddig a párt sosem érdekelte a pride. Ám hogy a módosított gyülekezési törvény gyakorlatilag megtiltja ezt a fajta felvonulást, a házaspár elhatározta, ott lesznek a rendezvényen.

Az elmúlt napokban Pécs közterein arról kérdeztem a helybélieket, hogy akarnak-e menni az idei Pécs Pride-ra, s mit gondolnak a felvonulás meggátolása érdekében elfogadott jogszabályról? Ismert, hogy vidéken eddig csak a baranyai megyeszékhely adott otthon szivárványos felvonulásnak, 2021-ben volt az első, akkor 1700-an vettek rajta részt, a következő három évben ennél valamivel kevesebben voltak. A rendezvény mindig békés, vidám hangulatban telt, s bár jöttek ellentüntetők (először százan, a későbbi években 20-30-an), ám őket a rendőrség távol tartotta a felvonulóktól. Az idén márciusban elfogadott törvénymódosítás – úgy tűnik – ellehetetlenítheti a legális pride-ot, ennek ellenére a rendező civil szervezet, a Diverse Youth Network ötödik alkalommal is meg akarja rendezni a Pécs belvárosán áthaladó felvonulást, várhatón októberben. Buzás-Hábel Géza, a szervezet vezetője úgy fogalmazott, hogy megvárják a július 28-ára meghirdetett fővárosi pride-ot, értékelik annak tapasztalatait, s azt figyelembe véve adják majd be Pécsen a rendezvény tervét. Ám akkor is megtartják a pécsi felvonulást, ha a rendőrség nem ad rá engedélyt. Ha kell, büntetést fizetnek, de nem adják fel. A rendezőknek nincs felmérésük arról, hogy egy megtiltott Pécs Pride-ra a helybéliek hány százaléka jönne el, vállalva ezzel a törvénysértés esetleges jogkövetkezményeit.

Arra voltam kíváncsi, és ezért kérdeztem meg több mint félszáz pécsit, hogy rájuk hogyan hat a tiltás. A bevezetőben megszólaló Krisztina válasza némiképp tipikus volt,

A megszólalók többsége a nevét nem vállalta, sokan azért nem, mert vagy ők, vagy párjuk, testvérük, gyermekük, szüleik állami szolgálatban állnak, s ez a mai hatalom szerintük bosszúálló. Ugyanakkor az idézett megszólalók – a cikk hitelessége érdekében – magnóra mondták véleményüket.

A legegyöntetűbben az egyetemisták támadták a törvényt. Az egyik pizzázóban pszichológusnak és gyógytornásznak készülő barátnők falatoztak egy informatikus szakra járó fiúval, ők mindhárman úgy vélték, hogy a törvénymódosítás célja a gyűlöletkeltés, pedig a kormány által ösztönzött gyűlöletből korábban is túlkínálat volt nálunk. Ketten már voltak egy alkalommal a pécsi pride-on, s az volt a véleményük, hogy okos és lélekhez szóló rendezvény volt. Most mindhárman mennének, de bevallották, hogy valószínűleg még se merik megtenni, mert félnek a büntetéstől, ami 6500 és 200 ezer forint között kiróható. Egyikük a szüleit is félti, ők tekintélyes állami pozíciót töltenek be.

Egy bölcsészhallgatókból álló négytagú társaság is azon őrlődött, hogy menni kellene, de ők is tartottak a következményektől. Egyikük viszont úgy látta, kijátszható a törvény, a 22 éves fiatalember így fogalmazott:

 kik jöttek el, és a rendőrök hogyan léptek fel ellenük. Egy nézőt nem büntethetnek meg. Felvonulnának tízen vagy húszan, az ő büntetésüket összedobná a millió szimpatizáns. A felvonulást meg több ezren, vagy tízezren megnéznék, ezzel tulajdonképpen velük lennének. Én ezt fogom csinálni. Ha megkérdezi a rendőr, hogy mit gondolok a felvonulásról, azt felelem: szorri, de semmi köze hozzá! A gondolataim az enyémek, gondolatrendőrség még nincs ebben az országban.

A többieknek tetszett a taktika, s mindjárt jelezték, hogy ők is ezt fogják tenni.

Azok, akiknél van valamiféle érintettség, még elszántabbak. Ákos és négy lány ült az egyik belvárosi söröző asztalánál. A huszonéves csapatból az egyik lány beismerte, hogy leszbikus, és ott szokott lenni a Pécs Pride-on, idén még inkább ott lesz. Ákos is ott lesz a párjával. Eddig nem mentek, de úgy érzik, most muszáj, mert Ákos párjának a bátyja meleg, és ki akarják fejezni együttérzésüket.

– Nem érdekel a büntetés! – csattan fel Ákos. – Büntessenek csak, költsék gyógyszerre és temetésre! De ha van rá mód, visszapereljük a pénzt, Strasbourgig is elmegyünk! Van hozzá erőnk és tehetségünk.

A pride törvényi megtiltását sok olyan pécsi is elutasította, aki ki nem állja a pride-ot.

– Nem szeretem ezt a felvonulást – vallotta be egy középkorú zenetanár –, de most együttérzek melegekkel, és el is mennék, ám az könnyen állásomba kerülhet, ezért nem megyek.

László nyugdíjas autószerelő, felesége egy bölcsődében dolgozik. – Utálom a buzikat! – horkant fel a férfi. – Taxiztam is, és volt, hogy buzikat vittem, a hányinger kerülgetett, amikor csókolóztak a hátsó ülésen. Felesége nevetve közbeszólt: – Azt bezzeg szereted, ha meztelen lányok csókolgatják egymást… – Azt igen! – nevetett immár László is –, mert az gyönyörű. De olyan utasaim, sajnos sosem voltak. Viszont azt elmondhatom, hogy ez a törvény nagy szemétség, attól is hányingerem van. A pride-ra ennek ellenére nem megyek ki, a kormányt azonban még jobban utálom!

Az általam kérdezett pécsiek nagyjából fele nem utasítja el a pride-ot betiltó törvényt. A jogszabály azonban nemcsak a pécsieket osztja meg, hanem a családokat is.

– Egyetértek a törvénnyel – mondta egy 75 éves nyomdász.

Tímea és lánya, Noémi gyakran összekapnak, ha ez a téma szóba kerül. A 60 éves, textiltervező anya nem értette miért kell a pride:

– A melegeknek mindenhez joguk van. A házassághoz és az örökbefogadáshoz viszont ne legyen! A házasság férfi és nő szent köteléke. A teremtés így van kitalálva, és egy gyereknek csak egy házasságban élő férfi és nő tud helyes példát adni.

– Miért, te is egyedül neveltél engem – vágott közbe a 27 éves, grafikus végzettségű Noémi. – Ha két férfi vagy két nő nevel egy gyereket, abból nem jöhet ki semmi jó – tartott ki álláspontja mellett Tímea. Még hosszan vitáztak, mert Noémi szerint az állami gondozott gyerekek igenis jól járnának, ha egy őket szerető meleg pár nevelné őket, ám Tímea meggyőzhetetlen volt.

– Én mindenképp kimegyek a pride-ra – zárta le a vitát Noémi, az én baráti körömből sokan így tesznek majd. Azért megyünk, hogy tiltakozzunk a törvény ellen.

A misékről távozó katolikusokat is faggattam Pécs ikonikus templomai előtt. A négytornyú bazilika és a dzsámi kapujánál beszélgető hívők elhessegettek, hogy elegük van már a homoszexuálisok védelmezőiből. A Pálos templom előtt egy nyugdíjas matematika tanárnő is támogatta a törvényt:

– A felvonulók erkölcstelenek – érvelt a 80 éves asszony, miközben a templom melletti támfalba ültetett virágokat öntözte az autójából kiemelt kannákból. – A szentírás kimondja, hogy csak egy férfi és egy nő köthet házasságot. A homoszexuális párok bűnt követnek el. A bűn ellen véd az önuralom.

– Ferenc pápa azt hirdette, hogy ne ítélkezzünk melegek felett… – állítottam meg szavát. – Nem ítélkeztem, csak elmondtam, hogy mit gondolok erről – tért ki szelíd hangon, és tovább öntözte a virágokat.

Nagy Andrást az irgalmasrendi templom előtt bírtam szóra. A pécsi egyetem orvoskarán anatómiát oktató, 47 éves férfi sem látta értelmét a felvonulásnak: – Akik felvonulnak, tévedésben élnek. Tévedésen alapul a nemi identitásukról gondolt feltételezés. Miért tüntetnek? Megvan minden joguk, hisz a keresztény világnézet szerint nekik megjár az emberi méltóság. Amit ők hisznek magukról az tévedés.

Az egyik biztonsági cégnél dolgozó Sturm Tünde azért tartotta értelmetlennek a felvonulást, mert azzal a melegek úgy se érnek el semmit. Vitatkoztam vele: – Az olyan vívmányokat, mint a 8 órás munkaidőt, az általános választójogot vagy a női egyenjogúságot mind tüntetésekkel támogatott társadalmi harcban harcolták ki az elnyomottak. Miért ne sikerülhetne az azonos neműek örökbefogadási jogát ugyanígy kiküzdeni? – Mert nem sikerülhet – rázta fejét a középkorú, családos asszony. – És a melegek egyébként se alkalmasak gyereknevelésre.

Norbert, a háromgyerekes, 44 éves mérnök másfelől közelített:

A gyülekezési törvény arra hivatkozva tiltja a pride-ot, mert az rossz hatást gyakorol a gyerekek lelki fejlődésére. Több pécsi játszótéren is megkérdeztem a csöppségeikkel ott időző szülőket, hogy ők érzik-e ezt a veszélyt. A társasházkezeléssel foglalkozó Major Dániel alaptalannak vélte ezt a félelmet, annyit viszont megjegyzett, hogy olyan felvonulásnak nincs értelme, ami a szexualitásról szól, annak nincs helye az utcán, ha heteró, ha homó. Felesége, Bianka hozzátette:

– Az elesettek és a másság iránti érzékenyítésre szüksége van a társadalomnak, és ezt nem lehet elég korán kezdeni. Tapasztalom, hogy az emberek miképp vélekednek a melegekről, a cigányokról, a fogyatékosságtól szenvedőkről. Én a szívbetegségem miatt nem szülhettem, a kislányunkat úgy fogadtuk örökbe, ezt a környezetünkben mindenki tudja, rossz lenne, ha emiatt minket vagy a kislányunkat bárki sajnálkozva kezelné. Az elfogadáshoz kell az érzékenyítés.

Kiefer Zoltán – aki feleségével, Eszterrel egy négyéves gyermekről gondoskodik – hazugnak tartja a pride-ot tiltó törvény indoklását:

– Egy ilyen felvonulástól nem lesz több homoszexuális – jelentette ki a 37 esztendős közgazdász. – Ez az egész csak arra jó, hogy ne beszéljünk az ország valós gondjairól, és hogy a Fidesz megszólítsa és összetartsa a gyűlölködő táborát. Mi is gondolkozunk azon, hogy ha lesz pride, kimegyünk, még akkor is, ha megtiltják.

A szavaihoz beosztása miatt csak a keresztnevét adó Erzsébet két iskoláskorú gyermekről gondoskodik férjével, a 37 éves asszony ekképp elmélkedett:

– Micsoda butaság az, hogy a gyerekek ne tudhassanak arról: vannak másféle nemi identitású emberek! Olyan nincs, hogy a gyerekek ebben a világban ne értesüljenek valamiről! Megtudják az internetről, és elmondják egymásnak. Ettől még nem a nettől kell őket tiltani, meg egymástól! Arra kell megtanítani őket, hogy el tudják dönteni, mi az igaz a neten terjedő információkból. Persze a hatalom inkább elzárná előlük az internetet is, mert a hatalomnak az az érdeke, hogy minél butább legyen a következő nemzedék. Átverhető, machinálható, akit meg lehet győzni arról, hogy a pride-tól lesz valaki meleg, és ha azt betiltjuk, akkor nem lesznek többé melegek. És millió bolond ezt el is hiszi.