Másfél évtizede kiemelt ágazat hazánkban a sport, az ezermilliárdos nagyságrendű állami közvagyon elégetésének hozadéka se az olimpiai érmek növekvő számában, se a társadalom javuló egészségügyi állapotában nem érhető tetten; annál inkább a fenntarthatatlan létesítményekben meg abban, hogy a sportszervezetek, legyen szó szövetségekről, klubokról, bármiről, piaci alapon ma már képtelenek működni. A függőségi kitettségben megszűnt az innováció, a bevétel-kiadás optimalizáció, s ahogy a kiüresedő államkassza mind nehezebben tudja fenntartani az eddigi apanázst, egyre sűrűbben mutatkoznak a diszfunkció jelei.
De nem mindenhol!
Van ugyanis a fővárosnak egy cége, amely adóforintok nélkül is elég szépen prosperál. A Budapesti Sportszolgáltató Központ Nonprofit Kft. működteti a Városligeti Műjégpályát, a Margitszigeti Atlétikai Centrumot meg a Monspart Sarolta futókört, a zugligeti szabadidőközpontot, valamint vidéki ifjúsági szállókat, például a pilisszántói Orosdy-kastélyt.
A cég árbevétele 2024-ben meghaladta a 2 milliárd forintot, adózás utáni nyeresége 462 millió forint volt!
Mindezt a fenti keretrendszerben érte el, a kormány által kivéreztetett fővárosban, amelynek közgyűlése az érdek- és nézetkülönbségek okán eleve széttagolt, ráadásul a BSK nem a szponzorációs lehetőségekben bővelkedő élsportban, hanem a tömegsportban érdekelt.
„Az igazsághoz tartozik, hogy szerencsés helyzetben vagyunk: itt van nekünk Európa legnagyobb és legcsodálatosabb műjégpályája!” – reagált megkeresésünkkor dr. Garamvölgyi Bence ügyvezető. A főváros 2015-ben alapította a céget, hogy a tulajdonában lévő sportlétesítményeket üzemeltesse, továbbá szélesítse a város lakóinak sportolási és rekreációs lehetőségeit. Garamvölgyi – aki a Szegedi Tudományegyetemen nemzetközi tanulmányokat hallgatott, majd doktori (PhD) fokozatot szerzett a TF-en sportdiplomácia területen – 2020 őszén, 31 éves korában nyílt pályázaton nyerte el a posztot. A cég árbevétele akkor, az önkormányzati támogatással kiegészítve, alig haladta meg a 700 millió forintot, 2022-re ezt az összeget sikerült megduplázni.

„Az idén pedig elértük a 2 milliárd forintot! Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a műjég látogatottsága tavaly, az előző évihez képest, 30 százalékkal emelkedett. Nem lehet eltagadni: ebben nem kis szerepe volt Budapest turisztikai vonzerejének. A Covid-járvány utáni években ismét rengeteg látogató érkezett a fővárosba, így a Hősök tere szomszédságában lévő jégpályán a szokásosnál is több külföldi korcsolyázott, főleg az adventi időszakban” – magyarázta Garamvölgyi. Az év ezen időszakában szinte mindennap 7-8 ezren korcsolyáztak ott, efféle látogatottságnak sok NB I-es futballklub elnöke sikítva ujjongana. A BSK árbevételének több mint 90 százalékát a műjég termeli meg. De a közeljövő célkitűzése, hogy a Margitszigeti Atlétikai Centrum is önfenntartóvá váljon: éves költségvetése mintegy 300 millió forint, ehhez tavaly még kb. 60 milliót kellett a műjég eredményéből visszaforgatni – ám az olló egyre keskenyebb (még úgy is, hogy a centrumot tavaly a legfrekventáltabb szeptember-októberi időszakban az árvíz miatt hetekre be kellett zárni). A MAC területe ugyan korlátozott, ám a szolgáltatásokat így is színesítik: a közelmúltban a rekortán borítású futballpályát műfüvesre cserélték, létesítettek két nyitott padelpályát, lehetőség van kondizni, szaunázni, pingpongozni, megújították az öltözőfolyosót, és egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális marketingre, online kampányokra. Ahhoz, hogy még több látogatót tudjanak becsábítani, fontolgatják a névváltást. A MAC hallatán sokan gondolhatják, hogy a létesítmény kizárólag az atletizáló, profi közönséget szolgálja ki.
„Hamarosan javaslatot teszünk a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy rebrandingeljük a centrumot, nevezzük át mondjuk Sportszigetre vagy valami olyanra, ami jobban kifejezi a szabadidősportra fókuszáló lényegét” – indokolt Garamvölgyi.
A műjég nyárra csónakázótóvá válik, aminek üzemeltetését a BSK újra a hatáskörébe vette; ilyenkor zajlanak a jelentősebb renovációs munkák, és készülnek az őszi eseményekre, az Európai Bizottság által kezdeményezett Európai Sporthétre, valamint az idén a BSK már besegít a rakparton hétvégente esedékes programok szervezésébe, kivitelezésébe is. A jövő terve pedig a digitális jegyértékesítés további fejlesztése.
„Izgalmas célkitűzés az Orosdy-kastély piaci alapú hasznosítása is. Tavaly decemberig ukrán menekültek lakták. Az ifjúsági szállások közül ez az egyetlen téliesített. 60 férőhelye ideális helyszín különféle rendezvények, csapatépítők, iskolai kirándulások, sporttáborok, képzések vagy akár esküvők számára” – vázolta a bevételi lehetőségeket az ügyvezető, akivel beszélgetve az emberben felcsillan a remény.
Bizonyságát adja, hogy a végeláthatatlanul szétfolyó állami vagyonnal is lehet tisztesen gazdálkodni.