Napjainkban egyre több ember szenved az allergia különböző tüneteitől világszerte és hazánkban. A fiatalok, sőt a gyermekek is egyre nagyobb számban küzdenek allergiás tünetekkel. A legjellemzőbben irritációt kiváltó anyagok: a pollen, az állatszőr, az élelmiszerek, a gyógyszerek, a penészgomba, az adalékanyagok, és a vegyszerek.
Hazánkban közel 2,5 millió ember él együtt allergiával, és szenved annak tüneteitől. A betegek a fele a virágporra, azaz a pollenre allergiás. Nekik legnagyobb mértékben a parlagfű okoz gondot. A parlagfű Amerikából került Európába a XIX. században, mostanra az egész országban jellemző, sőt a parlagfűszennyezettség hazánkban a legmagasabb a kontinensen. Ennek egyik fő oka, hogy a szántóföldeken, az ugaron maradt területeken, és az építkezéseken nem irtják a tulajdonosok, pedig arra szabályozás kötelezi őket. Sőt büntetés jár, ha valakinek a telkén parlagfű nő, és azt nem vágja le időben.
- Az allergia valójában az immunrendszer túlzott reakciója egy adott anyagra, mely egészséges embereknek nem okoz semmilyen tünetet. Allergia esetén tulajdonképpen a szervezet téves immunválaszt ad, és túlzott védekezésbe kezd – mondta a Népszavának Balogh Mária immunológus.
Júniusban jellemzően a pázsitfűfélék okoznak problémát, valamint a csalánfélék. A pázsitfűfélék közé tartoznak a gyepeket alkotó növények, valamint a legtöbb gabonaféle és az utóbbi években egyre több dísznövény is megjelent. A pázsitfűfélékre jellemzően sokan allergiásak, ezért fontos, hogy az ingatlantulajdonosok rendben tartsák a kertjüket. A csalánfélék is ebben az időszakban okoznak problémát, legjellemzőbb képviselőjük a nagy csalán (Urtica dioica), de ide sorolandó a közönséges falgyom (Parietaria officinalis) is. Utóbbit kevesen ismerik, pedig sokaknak okoz tünetet.
Az immunológus hozzátette: a pollenallergia tünetei jellemzően az adott növény virágzásakor kezdődnek és el is múlnak, amint a növény már nem virágzik. A leggyakoribb tünetek általában a szénanátha szerű problémák, mint a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, orr-, torok-, szájpadviszketés, gátolt orrlégzés. Jellemző még az allergiás kötőhártyagyulladás, mely esetén gyakori a szemhéjduzzanat, szemviszketés, könnyezés, fényérzékenység, vörös szem. Allergiás hörgőasztma esetén pedig a hörgők fokozott érzékenysége miatti nehézlégzés, mellkasi sípolás, köhögés, és fulladás.
Nagyon fontos tudni, hogy a nem kezelt vagy nem diagnosztizált allergia idővel asztmát okozhat. Akinek pedig asztmája van, allergiaszezonban erősödhetnek a betegség tünetei
– hívta fel a figyelmet.
Sokaknál előfordul a keresztallergia is, ami azt jelenti, hogy a pollenallergiás egy adott élelmiszer elfogyasztása után is allergiás tüneteket mutat. Ez lehet szájnyálkahártya- vagy toroküreg viszketés, súlyosabb esetben ezek duzzanata is jellemző. Utóbbi esetben azonnal hívjuk a mentőket!
Az allergia tünetei könnyen összetéveszthetők az autoimmun betegség vagy az intolerancia jellegzetességeivel. Nagy különbség azonban, hogy az allergia esetében a szervezet testidegen anyag ellen védekezik. A szakember szerint az allergiás megbetegedések kialakulásának pontos oka nem ismert, de vannak olyan tényezők, amelyek bizonyítottan szerepet játszanak az immunrendszer érzékenységének növelésében az allergénekre. Ez lehet genetikai hajlam; csecsemőkorban elszenvedett súlyos légúti fertőzések; túlzott antibiotikum szedése; túlzásba vitt higiénia; dohányzás vagy dohányfüst; erősen szennyezett környezet: szmog, kipufogógázok, kemikáliák. Emellett szerepet játszik még a mozgáshiány, egészségtelen táplálkozás, fokozott stressz. - A szénanátha tüneteit a kiváltó allergének kerülésével, gyógyszeres kezeléssel és immunterápiával lehet csökkenteni – hangsúlyozta az immunológus.
Alapos orvosi vizsgálattal dönthető el, hogy pontosan mi váltja ki a szervezet allergiás reakcióját. Ennek ismeretében lehetséges az allergének kiiktatása, amelyben nagy segítséget jelent a pollenjelentések nyomon követése, ami jelzi, hogy hol, mikor és milyen mértékben várható a tüneteket kiváltó virágpor megjelenése. Ilyenkor javasolt a szabadban tartózkodás elhagyása, illetve orvosi vagy szövetmaszk viselése a heves tünetek elkerülése érdekében.
Balogh Mária felhívta a figyelmet, hogy általánosan ajánlott a gyógyszerek szedését az allergén növények virágzása előtt 2-3 héttel elkezdeni. Enyhe és közepesen súlyos szénanátha esetén a tünetek helyi kezelése és antihisztamin-tartalmú gyógyszerek szedése javasolt. Míg a szteroidok és az antihisztaminok csak a tüneteket mérséklik, az allergén-immunterápia befolyásolja az allergia alapmechanizmusát, és valódi gyógyulást eredményezhet.
Összekeverhető a falgyom csalánnal
A közönséges falgyom külseje nagyon hasonlít a csalánéra, de a levelének széle ép és nincsenek csalánszőrei. Eredetileg sziklás helyeken él, de az utóbbi években házfalak tövében, kertekben is megjelent. Alacsony koncentrációban jelen vannak még a levegőben júniusban a fenyőfélék, útifű, lórom, hárs, kenderfélék, disznóparéj- és libatopfélék, valamint az alternaria.
