Egy gyilkossági kísérlet margójára
Gyilkossági kísérlet célpontja volt Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere, volt washingtoni és oslói nagykövet, akire kalapáccsal sújtottak le a háza kapujában. Fia, Jeszenszky Zsolt propagandista-műsorvezető ezt az alkalmat ragadta meg, hogy néhány Orbán-kormánnyal szemben kritikus megjegyzés miatt leírja, édesapja hasznos idióta, aki „a sátánt” szolgálja.
Nem tisztünk firtatni, Jeszenszky Zsolt miért az édesapját hibáztatja a támadásért – az életmentő műtéten áteső Jeszenszky Gézának vannak nem túl hízelgő tippjei –, de az biztos, hogy a kijelentésével tett egy kísérletet a magyar közélet legszomorúbb megnyilvánulása cím elnyerésére. (Ez a cím jelenleg Orbán Viktor feleségéé, Lévai Anikóé, aki még egy 2012-es interjúban ejtette el, hogy a férje szerint ő nem képes megérteni a férfilélek mélységeit – a szerk.) Jeszenszky Géza egyébként hazatérhetett a kórházból, a merénylőjét letartóztatták, a fia pedig csak úgy lazán a Váli-völgy taschenhitlerének nevezte azt az Orbán Viktort, akiért amúgy fenntartás nélkül rajong.
Hátraarc a semmiből
Ironikus, hogy miközben Jeszenszky Zsolt még vakon hisz a Fideszben, a Fidesz hite szemlátomást megingott saját magában, legalábbis nehéz másnak tulajdonítani, hogy a héten megtörtént, ami ötévente egyszer fordul elő, vagyis hogy Orbán Viktor pártja ejtett egy szívügyének számító törvényjavaslatot. Kocsis Máté fideszes parlamenti frakcióvezető szerdán állt elő azzal, hogy halasztják a hivatalosan az átláthatóságról, valójában az Orbán-kormánnyal szemben kritikus civil szervezetek és a sajtó ellehetetlenítéséről szóló jogszabály elfogadását, amelyet nyár előtt már biztosan nem szavaznak meg az Országgyűlésben. Ez látványos, gyakorlatilag a semmiből jövő hátraarc volt, főleg azután, hogy törvényjavaslathoz benyújtóként végül a Fidesz-frakció 114 tagja, köztük Orbán Viktor miniszterelnök is csatlakozott. Miértjére egyelőre nincs is válasz, az untig ismert politikusi és elemzői paranoia szerint a Fidesz csak terelt, hogy senki ne a halódó magyar gazdaságról beszéljen, de az is lehet, hogy Orbán Viktor nem akart a homofób törvény, a szuverenitásvédelmi törvény, illetve a Budapest Pride betiltását is lehetővé tevő gyülekezési törvény mellett még egy frontot nyitni az ügyet hivatalosan csak a távolból figyelő Európai Unióval szemben. Gulyás Gergely a politika szépségével magyarázta a dolgot, ami azért azt sejteti, hogy a halasztásról a döntés elég váratlanul születhetett meg.
Halvány emlékeink szerint legutóbb 2019-ben lépett hátra ekkorát hasonló ügyben az Orbán-kormány. Akkor a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt vonták vissza, előtte öt évvel, 2014 vége felé az internetadó bevezetése futott zátonyra egy nagy tüntetéshullámon.
Az ellehetetlenítési törvény elég keményen kivágta a biztosítékot, még azon a Székesfehérváron is tüntettek ellene, ahol Cser-Palkovics András polgármester személyében az emberarcú Fidesz van hatalmon. Ennek a demonstrációnak az egyik ihletője a Népszava interjúja volt, amelyben a városvezető látványosan kerülte, hogy érdemi kommentárt fűzzön a törvényjavaslathoz, kimondta viszont, hogy nem helyesli a média ellehetetlenítését.
Az ellehetetlenítési törvény nem is az egyedüli jogszabály volt, amelyet ejtettek a héten. Mindössze egy nap után így járt az a törvénymódosítás is, amely arról szólt, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ) irányítása alá tartozó állami kórházakban arcfelismerő rendszerrel felszerelt kapukon kellene közlekedniük a dolgozóknak. Kár – fűzhetjük hozzá –, hogy az Orbán-kormány irányítási és ellenőrzési mániája a arra nem terjed ki, hogy a magyarországi befogadó otthonokban ne legyen túlzsúfoltság. Csütörtökön írtuk meg, hogy a szolnokiban 12 férőhelyre jut 27 gyerek, ami után azonban Gulyás Gergely szinte még büszkélkedett is azzal, hogy a helyzetért semmiféleképpen nem akarja felelőssé tenni a Belügyminisztérium illetékes államtitkárát, a gondoskodáspolitikáért felelős Fülöp Attilát. – Mindig van olyan, hogy valamire nagyobb az igény, mint a hely – magyarázta cinikusan ezt.
A BRFK betiltotta, amit egyszer már engedélyeznie kellett
2025 Magyarországának egyik nagy kérdése, fognak-e rohamrendőrök gumibottal verni EP-képviselőket június 28-án a Budapest Pride-felvonuláson. Eddig körülbelül 70 EP-képviselő ígérte, hogy itt lesz aznap, első lépésként pedig a BRFK minden jel szerint be is akarta tiltani a menetet. Ez valószínűleg csak azért nem jött össze, mert a szervezők még nem kértek engedélyt, a BRFK-nak viszont sikerült betiltania azt – egy eredetileg június 1-re meghirdetett, most éppen június 28-án tartandó kis LMBTQ-jogi tiltakozó akciót –, amelyet egyszer már betiltott, a Kúria döntése nyomán viszont mégis engedélyeznie kellett. Bár ezt a kúriai döntést a jogvédő szervezetek azzal ünnepelték, hogy a BRFK most már maga a Budapest Pride elé sem gördíthet akadályt, Lázár János és Gulyás Gergely azóta is kitartóan azzal fenyegetőzik, hogy felvonulás márpedig nem lesz, maximum a Kincsem Parkba mehet az egész. Ezután egy kevéssé félreérthető időzítéssel csütörtök este a Magyar Közlönyben kormányhatározat jelent meg arról, hogy állami épületre szivárványos zászlót kitűzni ezentúl tilos, szóval Karácsony Gergely sietve kitűzött egyet a Városházára.
A június 28-i felvonuláshoz vezető rendezvénysorozat egyébként pénteken rendben elkezdődött, a nyitóünnepségén Gryllus Dorka is színpadra lépett egy elég szép beszéddel.
Beöntés váratlan előnyökkel
Az, hogy minden ember egyenlő, mostanában csak az egyik neuralgikus pontja a budapesti főpolgármester és az Orbán-kormány viszonyának. A másik nyilvánvalóan az a csőd, amelynek az árnyékában a magyar főváros tengődik azóta, hogy a kabinet által várt szolidaritási adó miatt inkasszáltak a számlájáról 10,2 milliárd forintot. Emiatt Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester és Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője rendkívüli bizottsági ülést hívott össze, Budapesten pedig a tűréshatár jeleként tíz percre leállt a közösségi közlekedés. Bár a leállás hatásait illetően Baranyi Krisztinának és az utca emberének is voltak kétségei – előbbi Törésvonal című műsorunkban azt mondta, ez első figyelmeztetésnek is gyenge, utóbbi a „mint halottnak a beöntés” fordulattal intézte el a hatásszünetet –, a Népszavának nyilatkozó szakértők szerint Karácsony Gergelynek akár előnye is származhat a tiltakozásból. Az Orbán-kormány eközben a Karácsony-féle vezetést tenné felelőssé a helyzetért, és amellett, hogy mindenáron tárgyalni akar, bevethet egy újabb trükköt, hogy a magyar főváros akár már a nyáron térdre rogyjon.
Céget így még soha nem ért utol a végzet
Nyilván kellett lennie valakinek, aki egy tízperces BKK-leállásban meglátja a kiugrási lehetőséget, a MÁV-csoport vezetése legalábbis fogta magát, és a fővárosi hatásszünet nyomén teleszórta a magyarországi vonatokat egy kis reklámszöveggel. „Ránk mindig lehet számítani, akkor is, ha a BKK leáll” – harsogott a hangosbemondókon világgá repített üzenet, kár, hogy a MÁV problématérképének a tanúsága szerint öt órával később már a vonatok csaknem fele, 45,53 százaléka késett legkevesebb öt percet. Ez egyhónapos csúcs volt, szombaton aztán, a pünkösdi hosszú hétvége és a nyári kánikula első napján egy Érd és Tárnok közötti sorompóhiba miatt újra összeomlott a vonatközlekedés a Balaton felé.
Amellett, hogy ezután csak a Kelenföldi pályaudvaron kellett több ezer embernek vesztegelnie, ez azt jelentette, hogy szombaton 11 óra 55 perckor az egy vonatra eső átlagos késés 21 perc 22 másodperc körül járt, vagyis a felett a 20 perc felett, amely után június 1-től a MÁV minden utasnak visszaadja a jegyár felét. A szombati sorompóhibából elég nagy botrány lett, Lázár János elkezdte a tíz éve a biztosítóberendezést szállító Siemenst hibáztatni, gyakorlatilag mindenki más őt tette felelőssé, az pedig egyelőre kérdés, hogy a menetdíj teljes visszatérítése, amire az építési és közlekedési miniszter ígéretet tett, kit vigasztal a 30-60 percnyi késésekért, az el sem induló vonatokért. Mindenesetre a MÁV-csoport nagyon készül, vasárnap minden eshetőségre készen a cég összes klimatizált pótlóbuszát a Kelenföldi pályaudvarhoz vezényelték. Az minimum kétséges, hogy ennek volt-e értelme, főleg, hogy a vidékről érkező buszvezetők egy részének mosdót és étkezési lehetőséget sem biztosítottak. Fennakadás vasárnap már nem volt, amit Lázár János alighanem azzal nyugtázott, hogy de jó, nem kell bocsánatot kérnie. Ezt helyette Nagy Bálint, az ÉKM közlekedésért felelős államtitkára tette meg, Magyar Péter el is kezdte követelni, hogy Lázár János mondjon le, búcsúdalt is énekelt a tárcavezetőnek. Kérjük, ne kérdezzenek erről. Semmit nem értünk belőle.
Az ellenállás zongorája
Ha már a zenénél tartunk, ennek az egésznek a fényében is meseszerűnek tűnhetett – főleg az egyetemekkel kapcsolatos kormányzati döntéseket ismerve –, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szenátusának rektorválasztását tiszteletben tartja a hatalom. A frissen kinevezett rektort, Farkas Gábort a kulturális és innovációs tárcáról és a posztért szintén indult Kelemen Barnabással való együttműködésről és terveiről is kérdeztük.
A zongora a csendes ellenállás szimbóluma volt egy családban – nagyapja történetét Roxanne de Bastion meséli el könyvében, aki szintén interjút adott lapunknak, miután minden lelki erejét összeszedve meghallgatta a magyar holokauszttúlélő zongorista-zeneszerző, Bástyai Holtzer István hagyatékából előkerült hangszalagokat. A kilenc éve elhunyt Esterházy Péter egykori otthonát megnyitották egy napra, amikor meg lehetett ismerni a megálmodott alkotóházzal kapcsolatos ötleteket, a házat, a hozzá kötődő emlékeket. Vámos Miklós be is jelentette, hogy ügyintéző lesz.
Ezt hívják fiskális alkoholizmusnak
Az Orbán-kormányban nincs olyan, hogy az egyik kezével ad, a másikkal elvesz, mert a leginkább mind a két kezével elvesz. Ennek nyújtotta ékesszóló példáját nyújtja az a levél, amelyet az Agrárminisztérium küldött magyar gazdáknak arról, hogy nem kapják meg a területalapú EU-s támogatás felét. De ugyanez a véletlenszerűség uralja az egész magyar gazdaságpolitikát is, amire a lapunknak adott interjújában már Romhányi Balázs költségvetési szakértő hívta fel a figyelmet. – Teljesen tankönyvszerű a helyzet: ezt hívják fiskális alkoholizmusnak. „Ezt az egyenlegrontó intézkedést még gyorsan megcsináljuk, de utána majd fegyelmezettek leszünk!” Ez megy évről évre, sőt, hónapról hónapra – érzékeltette a helyzetet.
Akiket senki nem hallgatott meg
Gyurcsány Ferenc volt magyar miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció alapítója és első elnöke videóban búcsúzott el a magyar közélettől, szinte napra pontosan egy hónappal azután, hogy a felesége, Dobrev Klára bejelentette, hogy válnak, a férje pedig minden politikai tisztségéről lemond. Úgy tűnik, a visszavonulás jó döntés volt, számok is alátámasztják, amelyek közül csak az egyik, hogy a Népszava megbízásából készült felmérésben csupán a válaszadók 11 százaléka mondta azt, hogy szomorúságot érzett a hír hallatán.
Dobrev Klárát egy hete választották meg a Demokratikus Koalíció elnökének. Ő volt az egyedüli jelölt, a kvázi székfoglaló sajtótájékoztatóján azt ígérte, olyan emberek hangja lesz, akiket az elmúlt években senki nem hallgatott meg. Ez fordulatot is jelenthet, a Visszhang mellékletünknek adott interjújában legalábbis Sudár Orsolya várostörténész, várospolitikai szakértő, a Szikra Mozgalom egyik alapítója pont azt fájlalja, hogy a magyarországi baloldal milyen sokat ártott magának azzal, hogy a baloldalról, és nem Magyarországról beszél 15 éve.
Nem gyalog, és ez látszik is
A gyors egymásutánban gyártott karikatúrák számából ítélve Magyarországot a tízperces budapesti leállásnál jobban foglalkoztatja egy kevésbé közösségi, de nagyon is közlekedési kérdés, mégpedig az a Budapesttől Münchenig és vissza tartó út, amelynek a kedvéért Mészáros Lőrinc és társai felültek egy potom 22 milliárd forintos luxus magánrepülőgépre. – Gondolom, nem gyalog – intézte el egy blazírtnak szánt, szállóigévé nemesülő megjegyzéssel Magyarország leggazdagabb embere az utazása módját firtató kérdést, aminek a szépséghibája csak az, hogy Mészáros Lőrincnek mostanában 1400-1500 milliárd forintos vagyona lehet, a jelentős részét közpénzből szerezte, az pedig, amit művel, hallhatóan kezdi kivágni a biztosítékot a Fideszben. Négy nap alatt három miniszter szólt, hogy nem tetszik neki az ilyesfajta fényűzés: először Lázár János tette egyértelművé, hogy Mészáros Lőrincre gondolt, amikor még márciusban Fideszre tapadó kullancsokról beszélt, utána Gulyás Gergely jegyezte meg, hogy a visszafogottság erény, végül pedig Navracsics Tibor mondta ki, hogy igen, a Fidesznek árt a luxizás. Orbán Viktor pártjában egyre több a disszonáns hang – jártuk körül ennek jeleit közéleti podcastünk, a Hol élünk? új epizódjában.
Arról, hogy a magyarok tényleg nem szeretnek gyalogolni vagy éppen mozogni, túlsúllyal élt élet viszont addig sem jó, amíg belehalunk, Dobák Zita dietetikussal és Patai Árpád obezitológussal, a Gasztroklinika szakembereivel beszélgettünk egészségpolitikai podcastünk, a Szike friss adásában.
Trump vs. Musk, avagy G nap a Fehér Házban
Az amerikai elnök és a világ leggazdagabb embere összerúgta a port. Nem kicsit. Nagyon. Kibékíthetetlenül. Oroszországnak azonnal eszébe jutott, hogy ha kell, simán politikai menedékjogot ad Elon Musknak, Orbán Viktornak pedig az jutott eszébe, hogy ha kell, szívesen fogadná Budapesten Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Ez egyébként a harmadik Orbán-Putyin találkozó lenne azóta, hogy az orosz hadsereg 2022. február 24-én lerohanta Ukrajnát, mellékletünkben, a Szép Szóban pedig körképet adunk arról, miért valószínűtlen, hogy a háborúnak egyhamar vége lesz.
