A legtöbb iroda szerint a kormányzó liberális Polgári Platform (PO) jelöltje Rafal Trzaskowski varsói polgármester vezet. Az Opinia24 szerint a választók 47,5 százaléka szavazna rá, miközben Karol Nawrockit, Nemzeti Emlékezet Intézetének történész-igazgatóját, a jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltjét 45,9 százalék támogatja. A legtöbb iroda hasonló eredményeket publikált a napokban, ám volt kutatás, amely Nawrocki minimális fölényét mutatta ki. (Több szociológus elemző eközben figyelmeztet rá, hogy a jobboldal törzsszavazói sokszor rejtőzködnek, a közvéleménykutatóknak azt mondják, hogy nem döntötték még, vagy, hogy nem tudják, szavaznak-e. És sokszor a döntést a vasárnapi szentbeszéd befolyásolja.) Trzaskowski minimális fölénnyel futott be a május 18-i első fordulóban. Nawrocki hívei arra számíthattak, hogy a PiS által támogatott történész elnyeri a hozzá inkább hasonló szellemiségű szélsőjobboldali tábor támogatását, s így biztos fölénnyel beköltözhet az elnöki palotába. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától 21 óráig tartanak nyitva; több mint 32 ezer helyszínen csaknem 29 millió választásra jogosult szavazópolgár voksolhat, ebből több mint 700 ezren külföldön.
Az elemzők szerint a szélsőjobboldal és az alternatív baloldal választási eredményességének több oka is volt. A baloldali-liberális szavazók jó része elégedetlen a Tusk-koalíció kormányzásával. A Népszavának nyilatkozott Slawomir Sierakowski politikai elemző, a Krytyka Polityczna alapító főszerkesztője. Szerinte a koalíció korábbi táborának egy része nem ment el szavazni, mások pedig vagy a szélsőjobbra, vagy az alternatív baloldalra voksoltak, mert – mondotta - sok lengyelnek elege van a PO (Donald Tusk) és a PiS (Jaroslaw Kaczynski) közötti évtizedes harctól és mind a két politikust nyugdíjba küldené. Lengyelország ugyan jól teljesít gazdaságilag, de súlyos lakhatási válság van és a drágaság miatt is a jelenlegi liberális-centrista-baloldali koalíciót büntetnék. Végül alapvetően hat a lengyel politikai rosszkedv állapotára a biztonság állapota, az orosz fenyegetés ténye. A szélsőjobb térnyerését segítette az erősödő lengyelországi ukránellenesség és a konzervatív, Nyugat-ellenes felzúdulás, modernségutálat és szabadságcsömör (ressentiment), amelyet a globális trumpizmus jelenít meg a különböző európai államokban is nemzeti jelmezben. Sierakowski vitatja Trump hatását, szerinte a lengyel események a helyi politika következményei.
Román csodában bíznak a lengyel demokratákDonald Tusk megkapta a figyelmeztetést az elmaradó reformokért, sorsdöntő második elnökválasztási forduló vár két hét múlva LengyelországraAz első fordulót követően mind a két jelölt kapcsolatba lépett a szélsőjobboldali Konföderáció elnökjelöltjével Slawomir Mentzennel, aki a szavazatok több, mint 15 százalékát nyerte el. Nawrocki aláírta Mentzen EU-ellenes és Ukrajnával szemben is barátságtalan követelés-listáját. Trzaskowski viszont Radislaw Sikorski külügyminiszterrel kettesben elfogadta Mentzen meghívását és a szélsőjobboldali vállalkozó-politikus toruni sörözőjében, a kamerák elött vitatkoztak arról. Végül sem Mentzen, sem pedig a tőle még jobbra álló Grzegorz Braun sem szólította fel híveit Nawrocki támogatására. Sierakowski mind a három konzervatív-nacionalista politikust élesen ukránellenesnek tartja.
A két forduló között napokban a jelöltek országjárással próbáltak megközelíteni az eddig passzív szavazókat az ország legkülönbözőbb vidékein. Lengyelország politikai földrajza is hagyományosan kettévágja az országot.
A keleti és délkeleti vajdaságok (az első világháború előtti Orosz-Lengyelország és a monarchiához tartozó Galícia) mindig jobbra, adott esetben a PiS-re szavaz, míg a nagyvárosok, a hajdan Poroszországhoz tartozó részek és a világháború után Németországtól elcsatolt nyugati sáv inkább kedvez a liberálisoknak és a baloldalnak. Ezeket a tradicionális elkötelezettségeket ritkán rendíti meg bármi is. Az adott esetben ilyen az, hogy Nawrocki életrajzában csúf foltokat derít fel a liberális sajtó. Például, hogy futballhuligánok összecsapásaiban vett részt fiatalkorában, gdanski gengszterekkel haverkodott, szállodai biztonsági őrként prostituáltakat hajtott fel Gdyniában. Már tekintélyes pozícióban volt, amikor egy idős embertől megszerezte annak szociális lakását. Ellenfelei megpróbálták ezekkel a leleplezésekkel ellehetetleníteni a PiS jelöltjét – hiába. Trzaskowskit viszont a varsói önkormányzat által elkövetett mulasztásokért próbálja felelőssé tenni a jobboldal.
Hajszállal, de Rafał Trzaskowski megnyerte a lengyel elnökválasztás első fordulójátA kampány záróakkordja volt a két jelölt televíziós vitája, majd a fővárosban megrendezett felvonulások és nagygyűlések. A PO „Hazafias menetének” élén ott volt Tusk miniszterelnök és az első fordulóban vetélytársként induló Szymon Holownia szejm-elnök és Magdalena Biejat, a koalíciós Új Baloldal volt jelöltje. Ők, ahogy a parasztpárt elnöke is Trzaskowski melletti szavazásra szólítottak fel. Tusk bocsánatot kért a koalíció szavazóitól, azért, mert nem tudták kampány-ígéreteik jelentős részét megvalósítani. Nagyszabású fejlesztéseket ígért, ha megerősítést kapnak. Jelen volt Nicusor Dan, a megválasztott román – EU-párti – államfő, aki a lengyel demokratákat buzdította a román példával. A PO rendezvényén – nemhivatalos adatok szerint – százötvenezren vettek részt. A PiS által szervezett „Lengyelországért meneten” ennek a tömegnek a harmada lehetett. Kaczynski nem szólalt meg a gyűlésen. De, ahogy írtam, a konzervatív-nacionalista párt elsősorban Kelet-Lengyelországban, a falvakban és a kisvárosokban erős. Ottani bázisa elkötelezett, gyakorló katolikusokból áll, akiknek politikai választását a szószékről kapott iránymutatások is jobbra tolják. A lengyel püspöki kar a mostani választáson tartózkodott a PiS jelöltjének nyílt, testületi támogatásától. Eközben a híveket erősen eltanácsolta a liberális Trzaskowski támogatásától, azt állítva, hogy a koalíciós kormány ki akarja szorítani az egyházat és a katolikus tanítást a közéletből és az oktatásból. Ezek a hangulatok és a választói félelmek mind befolyásolják majd a döntéseket.
A liberális szavazókat t mozgósíthatja az, hogy amennyiben Trzaskowski veszít, úgy a Tusk-kormány képtelen lesz megvalósítani politikáját, a koalíció széteshet és visszatérhet a PiS uralma. Ez Nyugat-ellenes, ultrakonzervatív, kevésbé Ukrajna-párti orbánista-trumpista modellt jelent,
amely kiszolgáltatja Oroszországnak a lengyeleket. Kérdés, hogy eléggé félnek-e ettől azok, akik 2023-ban visszahozták a hatalomba Tuskot. Kérdés az is, hogy a baloldali választók, a Tusk-kormányzást kritikusan szemlélő fiatalok hajlandók-e a kisebbik rosszra szavazva távoltartani a hatalomtól Kaczynskit és csapatát. A választás kimenetele kétesélyes.
Olyan, mintha két külön országban járnánk
Bízunk a román csodában, de sajnos kevés esélyünk van erre. Ahhoz, hogy nálunk is a józan ész és a demokratikus, Európa-párti jelölt kerüljön ki győztesként a vasárnapi elnökválasztáson, elsősorban a fiatalokra lenne szükség, de erre nem sok esély van – nyilatkozta a Népszavának Marek, egy nagy lengyel multicég vezető beosztású menedzsere. A vállalat szabályzata megtilt mindenféle nyilatkozást számukra politikai kérdésekben, ezért nem tudta valódi nevét vállalni.
Elmondása szerint sem a közvélemény-kutatások, sem az utóbbi héten tartott nagy kampányrendezvényeken résztvevők száma nem mérvadó a végkimenetel tekintetében, mert szociológus barátjától úgy tudja, a korábbiakhoz képest jóval magasabb a választ megtagadók száma és a magukat bizonytalannak mondók aránya is. Tekintettel arra, hogy az ország keleti részében magasabb a válaszmegtagadás, ebből arra következtet, hogy a jobb- és szélsőjobb tábornak nagyobb a tartaléka és nagyobb a rejtőzködő szavazók száma is.
– Munkám folytán sokat járok az országban, de Európa más országaiban is. Ilyen mély regionális megosztottságot, mint nálunk talán csak Ukrajnában és Németországban lehet tapasztalni.
Olyan, mintha két külön országban járnánk. És a keleti részek könnyebben mozgósíthatók a Magyarországon is jól ismert Európa- és ukránellenes jelszavakkal, üres békepárti lózungokkal. Mint mondtam, a legfiatalabb választók akár el is dönthetik ezt a szavazást, amennyiben elmennek voksolni. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy úgy, ahogyan mi szeretnénk. Az első fordulóban állítólag rekordmagas volt a fiatalok részvétele, de nagyobb részt radikális jelöltekre szavaztak, akik nem jutottak be a második fordulóba. Félő, hogy a két szélsőjobb jelölt fiatal támogatói Nawrockira szavaznak, a szélsőbalosok pedig inkább nem mennek el.
Véleménye egybecseng azzal, amit a Financial Timesnak nyilatkozott a napokban Wojciech Szacki, a Polityka Insight agytröszt kutatója. Ő is emlékeztetett, hogy az első fordulós 67,3 százalékos, rekordnak számító részvétel mindenekelőtt a 30 év alatti szavazók szokatlanul magas számának köszönhető és közülük nagyon sokan a 14,8 százalékos támogatottsággal a harmadik helyen végzett Sławomir Mentzen, a szélsőjobb Konföderáció jelöltjét támogatták. Mivel a fiatalok zöme egyértelműen rendszerellenes szavazatokat adott le, akár a jobb-, akár a baloldalon, a szakértők úgy gondolják, a második fordulóban inkább távolmaradnak, mintsem a hagyományos pártok jelöltjei közül bármelyiket is támogassák.
De Grzegorz Braun is kapott voksokat a fiataloktól,, holott az általa képviselt eszmék egészen döbbenetesek. Braun nyíltan antiszemita, hevesen ukrán ellenes, Lengyelországot kiléptetné az Európai Unióból, ultranacionalista katolikus, aki elképesztő zagyvaságokat hirdet. Például azt, hogy Lengyelország legyen monarchia, ahol Jézust hivatalosan koronázzák meg az ország királyaként. Ő nemcsak az abortuszt tiltaná meg teljesen, akár egy nemi erőszakból eredő terhesség esetén is, hanem a mesterséges megtermékenyítést is ördögtől valónak nevezte.
Videón, ahogy a lengyel szélsőjobboldali EP-képviselő letépi az uniós zászlót, majd rátapos, mert felfüggesztették a mentelmi jogátAz első forduló hivatalos adatai szerint a 30 év alatti szavazók részvétele 73 százalékos volt. Slawomir Mentzen gyűjtötte be a fiatalok voksainak 36 százalékát, a szélsőbalos Adrian Zandbergre a 30 év alattiak 19,7 százaléka voksolt.
