Április elején egyes mesterszakok – többek között irodalom- és kultúratudomány, művészettörténet, színháztudomány – megszüntetése ellen tüntettek a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatói. Az a megoldás, hogy az ezekre a szakokra jelentkezettek a Pázmány Katolikus Egyetemen fejezzék be tanulmányaikat, nem tetszett a fiataloknak, úgy gondolták, a fejük felett döntenek. A tüntető hallgatók bevonultak a szenátus ülésére, ott fejtették ki álláspontjukat. A hangulatnak nem tett jót, hogy a rektor, Trócsányi László volt igazságügyi miniszter tüntetőleg kivonult a teremből.
Az egyetem vezetősége később engedett a követeléseknek, a jelenlegi hallgatók befejezhetik tanulmányaikat a választott szakon, de a továbbiakban kevesebb mesterszak indul a Károlin. Az indok: kevés a pénz. Emlegették az egyetem számára a Markusovszky térre tervezett kampusz építési költségeit. Tudjuk persze, hogy a közismereti szakokra járók után az egyházi intézmények megkapják az állami normatívát. A kampuszépítés költségei szintén nem az egyetemet terhelik, hanem a közkasszát. Ez utóbbi fizette a kormány által a Magyarországi Református Egyháznak ajándékozott Károlyi-Csekonics palota felújítását, valamint a Ráday utca 28. alatti leégett kollégium újjáépítését is.
Az állam egyébként nemcsak a református egyetem számára épít kampuszt, hanem a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek is a Bródy Sándor utca környékén, a Magyar Rádió tömbjének lebontása árán. Ráadásul a másodikat, hiszen az 1992-ben alapított Pázmánynak van, vagy legalábbis volt már kampusza. 1994-ben adták át Piliscsabán a Makovecz Imre tervezte épületet, amelyet a korabeli sajtó a nemzeti organikus művészet remekműveként ünnepelt. A hallgatók azonban nem voltak hajlandók kijárni a zsúfolt helyközi buszokkal a penészes és dohos épületbe. Új funkciót sem sikerült még találni neki, az őrzése is egy vagyonba kerül. A közkasszát jelenleg tehát két egyházi egyetem kampuszának építési költségei apasztják.
A kormánypropaganda igyekszik ugyan az ország jelenlegi helyzetét és közeli jövőjét biztatónak, sőt nagyszerűnek feltüntetni, a valóság egyre kevésbé kendőzhető el. Nyilván figyelmeztették a hazai legnagyobb egyházak képviselőit is, hogy közeledik számukra a bibliai hét szűk esztendő. A református egyház vezetősége össze is hívott május 12-15-re egy egyházfinanszírozási témájú konferenciát.
Itt először teológiai, egyháztörténeti kérdésekről volt szó, majd áttértek a jelenlegi helyzetre. A MRE a többi bejegyzett egyházhoz hasonlóan szinte minden pénzét az államtól kapja, azaz mindannyiunktól, vagy közvetlenül, vagy pedig mint adónk egy százalékát. Aki nem jelöl meg egyetlen egyházat sem, az is adakozik, annak a pénzét megosztják az ún. bejegyzett egyházak között. A konferencián többször elhangzott, hogy "kegyelmi időszakot élünk", ezt csak akkor értettem meg, amikor valaki hozzátette: "Mert ha jön a Dobrev....". (Kuncogás a teremben.)
A legnagyobb érdeklődéssel a közönség Balog Zoltán volt főpásztor, jelenlegi Dunamelléki püspök előadását várta, ennek a címe az előzetes programban így szerepelt: "Az egyházfinanszírozás mindennapi kérdései és erkölcsi dilemmái". Az előadás végleges címéből kimaradt az erkölcsi dilemmákra való utalás, a püspök a gyülekezetek gazdálkodásáról beszélt csak tárgyszerűen. Utalt rá, hogy a sajtó sokszor szóvá teszi a MRE által állami ajándékként kapott értékes ingatlanokat, azt viszont nem veszi figyelembe, milyen sokba kerül ezeknek egyházi célokra való rendbehozása és fenntartása.
Szívesen megkérdeztem volna, mi a helyzet a Központi Zálogház Lónyay utcai épületével? Ezt 2017-ben egy kormányhatározat alapján adták át ingyen a MRE-nek, azzal a kikötéssel, hogy benne kapjon otthont a Károli Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara. Erre a célra az állam 2020 januárjában további 2,5 milliárdot utalt át a fenntartónak. Ez okafogyottá vált az új egyetemi kampusz tervbe vett felépítésével. A Magyarországi Református Egyház 2025 elején áruba bocsátotta, a kikiáltási ár 6,5 milliárd forint volt. Az aukció ugyan sikertelenül zárult, de most olcsóbban újra meghirdették. Sajtóértesülések szerint érdeklődik az ingatlan iránt a kormányfő veje, Tiborcz István is. Jó lenne megtudni: ha eladják az oktatási célokra kapott, de arra egy napig sem használt értékes ingatlant, kié lesz az ára?
Balog a kérdésekre adott válaszok során kijelentette, az egyház anyagi függése nem jelent politikai függést a mindenkori kormányzattól. Mint egykori zsinati elnök pedig "soha nem támogatott elvtelenül egy kormányzatot sem", a jelenlegi kormányhoz viszont "értékalapú kapcsolat" fűzi. Úgy látszik, Balog Zoltán még mindig nem tudja elképzelni, hogy a kormány élén ne a jelenlegi miniszterelnök – a felekezeti lap által csak "áldott testvérünk"-ként említett – Orbán Viktor álljon.
A többi egyházi vezető viszont talán emlékszik ezekre a szavakra: "Az én királyságom nem ebből a világból való" (János 18:36). És esetleg arra is, hogy az egyház pénze nem az egyes kormányok vagy kormányfők kegyelméből, hanem mindannyiunktól, a mi értékalapú döntésünkből származik.
A szerző nyelvész.