Ukrajna megsegítése érdekében Brüsszel eltökélte, hogy az orosz gázcsap és olajszállítás elzárásával tönkreteszi a magyar és európai családokat – indokolta Orbán Viktor Facebook-videójában az általa szombatra összehívott „rendkívüli gazdasági egyeztetést”. Ez szerinte 800 milliárd forintos többletkiadást jelent Magyarországnak, amely összeg akkora, mint amennyivel évente a rezsicsökkentés keretében támogatják a magyar családokat – fűzte hozzá. Ha ez bekövetkezne, az eddigi 7 ezer forintos villanyszámla 14 ezer forintra, az eddigi 16 ezer forintos gázszámla pedig 54 ezer forintra is nőhetne, amit „szeptembertől látni fognak a saját számláikon”. Ezt csak úgy tudják elkerülni, ha Brüsszelben az uniós döntést a magyar kormány megakadályozza – szögezte le, közönségét ezúton is voks2025-ös szavazásra buzdítva. A számok tekintetében a május eleji uniós döntés óta kormánykörökben látványos nagyotmondási verseny bontakozott ki: a „veszteséget” kezdeti „számításaik” még 600 milliárd forintra tették, de pénteki rádiós nyilatkozatában a kormányfő már négyszeres gázáremelkedéssel riogatott.
A miniszterelnök hetek óta csiszolt, mégis sodró érveléséből ugyanakkor semmi sem igaz. Az eszmefuttatásból voltaképp egy fenyegetés szűrhető le: az Európai Unióra és Ukrajnára mutogatva az Orbán-kabinet elérkezettnek látja az időt a lakossági rezsi saját hatáskörű emelésére.
Pedig Orbán Viktor a 2013-14-es „rezsicsökkentés” óta több száz alkalommal meg ígérte, hogy amíg ők kormányoznak, maradnak a véglegesített közműdíjak. A rezsiügy tálalása láthatólag a propagandagépezet egyik fő feladata. Évtizedekig ismételgették azt is, hogy a „baloldal” kétszeresére emelte az áram és háromszorosára a gáz árát. (Bár akkor a lakossági rezsi leginkább a nemzetközi olajárakat követte, 2018-as, máig érvényes számításaink szerint a Fidesz rezsicsökkentett gázárai a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kabinetek átlagszintje kétszeresére rúgnak.) Most mégis Orbán Viktor ígér hasonlót.
Hamis és megtévesztő állításoktól hemzseg az Orbán-kormány rezsipropagandája, a gázért még a britek is kevesebbet fizetnekA kormányfő a magyar-orosz gázszerződés négy évvel ezelőtti aláírásakor kétségkívül igyekezett azt a 11 éve beállított rezsihez kapcsolni. „A megállapodás lehetővé teszi a lakossági rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését” - fogalmazott, 24 nappal az Ukrajna elleni orosz támadás előtt pedig azzal hízelkedett Putyinnak, hogy „ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés”. Lapunk rendszeres számításai ezt az összefüggést egyértelműen cáfolják. A külkereskedelmi statisztikák szerint orosz tarifánk a földrész többi gázügyletéhez hasonlóan a holland tőzsdét követi. Arról parázs szakmai vita dúl, hogy orosz árunk ezt meghaladja-e, illetve a magyar kereskedők fizikailag vehetnek-e az orosznál olcsóbb gázt. Független szakértők és számításaink szerint egyaránt igen. De 2022 augusztusában az átlag feletti lakossági fogyasztás áramárának kétszeresére, gázdíjának pedig több mint hétszeresére emelésével végül a Fidesz-KDNP is beismerte a tőzsdefüggőséget. Igaz, az ezt kísérő propagandahadjárat okként még véletlenül sem a gáz eladóját, vagyis Moszkvát, hanem Brüsszel „szankciós politikáját” hibáztatta, itt sem említve a szankciók alanyát; "amúgy" az EU a gázbehozatalt nem is szankcionálja. A drágulásért a nyilvánvaló főfelelős Putyin helyett az uniós zöldítést és persze "a spekulánsokat" okolták.
Az átlagfogyasztás feletti, úgynevezett „lakossági piaci árak” bevezetésével kapcsolatos, kezdeti ijedelem idővel alábbhagyott: a kormány és az illetékes MVM beszámolói szerint az érintett ügyfelek jó része az átlag alá szorította fogyasztását, így ma már csak a háztartások néhány százaléka fizet emelt díjat. Ez a jelenség tankönyvszerűen igazolja azokat a szakértőket, akik a rezsiemelést az észszerű, hatékony energiafelhasználás ösztönzőjeként üdvözlik. Bár a Fidesz-kormány ezt a gondolatmenetet liberális mételyként elveti – a miniszterelnök a választási kampányban az energiatakarékosság híveit mondhatni leanyázta - és a valós tőzsdei árak 2023 eleje óta a "lakossági piac díjak" töredékére estek, ígéretük ellenére eszük ágában sincs a megemelt díjak eltörlése. Ennek kapcsán 2014 óta a díjak változatlanságát, „kiszámíthatóságát” ismételgetik. A "lakossági piaci" áramdíj egyébként sosem volt megalapozott, hisz a lakossági áramot az MVM nem a tőzsdén és nem piaci áron, hanem a tulajdonában álló Paksi Atomerőműtől veszi, a kilowattóránként 50-100 forint között hullámzó tőzsdék közepette hosszú évek óta 11-14 forintért.
Orbán Viktor beállításával szemben tehát a rezsicsökkentésnek semmi köze az orosz gázbeszerzéshez.
Ezzel szemben a valóság, hogy az unió-szerte kétségkívül rekord alacsony lakossági áram- és gázárakat 2022 óta a „rezsivédelmi alap” biztosítja. Az MVM innen kapja meg a rezsicsökkentett – kisrészt az átlagfogyasztás feletti – tarifákból származó, szerény bevételei és az orosz gáz tényleges, magas vételára közötti különbséget. (A trükkös lakossági áramár szinte nem is igényel állami támogatást.) De a gázelszámolás se sokkal átláthatóbb: míg az MVM az árrobbanást hozó 2022 végén 516 milliárd forint támogatást kapott, az 2023-ban a visszaeső tőzsdei (beszerzési) árak ellenére ezermilliárdra ugrott és e soron még tavaly is 762 milliárd költségvetési pénzt kaptak. Az MVM 2022 és 2024 között 2,3 ezermilliárd forint, a tőzsdei ívet lazán követő rezsitámogatásban részesült. Ez nem hogy megmentette őket, de a csoport azóta megtáltosodott és évi több mint háromszázmilliárdos osztalékokat fizetnek az állami tulajdonosnak. És ha még hozzávesszük, hogy a kormány ez idő alatt "rezsivédelmi" célokra ennek kétszeresét, közel 5 ezermilliárd forintot költött el, a kép csak még kuszábbá válik.
Egy viszont biztos, amit Orbán Viktor sem győzött nyomatékosítani: eddig nem létezett olyan ok, ami miatt a kormány ne utalta volna a költségvetésből a rezsicsökkentés fenntartásához szükséges összeget. A kormányfő 2022-2023-ban külön hangsúlyozta, hogy 2022-ben az országos energiakiadások 4 ezer milliárd forintos ugrását is fedezték, ami a most oly fenyegető 800 milliárd ötszöröse. Igaz, azt soha nem említették, hogy ez a summa mind Putyinnál kötött ki: a vétkes egyedül az unió „szankciós politikája” lehetett. A kormány 2023-ban hivatalosan is 2,4 ezermilliárdot költött rezsivédelemre, amit Orbán Viktor hang nélkül megoldott. Pontosabban megoldatta pénzügyminisztereivel – Varga Mihállyal, illetve újólag Nagy Mártonnal –, akik kritikátlan hűségük jeleként a hiánynövelő rezsirendszert a költségvetés fő pillérjeként emlegették. 2022 óta a forrást az olyan „gonosz” multikra, mint az energiaiparra, a repülési- vagy gyógyszercégekre kivetett „extraprofit-adók” biztosították volna, ám a kifizetések mintegy fele így is "egyéb" (adófizetői) forrásokat igényelt.
Besült a rezsitrükk, az MVM tényleg piaci és nem a számlák narancssárga rezsibokszának viszonyítási alapjául szolgáló csúcsárakon veszi a gázt és az áramotEddig mindenesetre olybá tűnt, hogy a rezsiügy az Orbán-rendszer szíve közepe, amin csak Orbán Viktor változtathat, de amin eddig Orbán Viktor a legszélsőségesebb nyomás idején sem változtatott. Ha Orbán Viktor bármire hivatkozva mégis emelné a rezsit, saját 2023-as, 98,82 százalékban a támogatás fenntartására felszólító nemzeti konzultációjukkal helyezkedne szembe.
A mostani, Brüsszel mellett immár Kijevre is mutogató rezsifenyegetés természetesen tekinthető egy újabb, üres politikai blöffnek is. Ám a "lakossági piaci árak" indokolatlan fenntartása mellett arra is érdemes emlékezni, hogy 2022 végén Orbán Viktor, alaptalan, 700-900 forintos benzinár-riogatások után, persze az EU-t hibáztatva, de valójában a Mol nyomásának engedve, az üzemanyagárstopot is feloldotta. 2024 és 2025 elején, a felelősséget megint Brüsszelre tolva, de valójában főképp saját hatáskörben, az üzemanyagok jövedéki adóját is megemelték. A hazai vállalkozások EU-rekorder rezsijének tíz éve beharangozott csökkentése máig írott malaszt, sőt 2022-ben e kört kilökték az akkor épp igen cudar szabad piacra, az EU legnagyobb inflációját előidézve. Orbán nagyotmondásért sem megy a szomszédba: 2019-ben 50 ezer milliárd forintot követelt energiarendszerünk uniós átalakítására és 2022-ben is egyre magasabb számok bemondásával érték el Brüsszelnél, hogy az egész EU-ban csak a Mol vehessen továbbra is orosz olajat.
Inkább száz az a nyolcszáz
A kormányon, illetve ismeretlen szakértőinek ismeretlen számításain kívüli, független megfigyelők azt sem igazolják, hogy tényleg 800 milliárddal nőnének Magyarország kiadásai, ha az uniós nyomásnak eleget téve 2027 végétől leválnánk az orosz energiáról. Miklós László iparági szakértő – bizonyítékokkal – mai árakon legfeljebb százmilliárd forintra teszi egy ilyen többletkiadás kockázatát, amit viszont a nagyobb biztonság bőven ellensúlyoz. Ráadásul 2027-től világpiaci gázbőség várható. Bár Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője több átállási kérdőjelet lát, azzal egyetért, hogy a váltás csak politikai akarat kérdése. Arról nem is beszélve, hogy az orosz kapcsolat és a rezsitámogatások önkényes összekötésével Orbán olyan „testvéri”, türk államok szállításait is fenyegeti, mint a törökök, azeriek, kazahok, vagy épp a szintén keleti Katar; a Szlovénia jó részét ellátó Algéria szóba se kerül és Trump megválasztásával az addig a propagandában a rothadó Nyugat ópiumaként szereplő amerikai gáz is barátivá vált - vélekedtek mások.
A nagyobbat kisebb hazugságra cserélik
Orbán Viktornak a szeptemberi számlákkal kapcsolatos, meglehetős rosszindulatú megjegyzése kapcsán érdemes tisztázni: a lakosságot egyelőre nem fenyegeti magasabb rezsi. A kormányfőnek az adott lehetőséget a csúsztatásra, hogy épp most fekszik a parlament előtt egy, Németh Szilárd rezsibiztos és Fidesz-alelnök nevével fémjelzett rezsiszámlakép-módosítás. Ez pedig nem a fizetendőket, csak az eddig is a pártpropagandát szolgáló úgynevezett „rezsiboksz” tartalmát módosítja. Eszerint augusztustól az ott feltüntetett „megtakarítás” viszonyítási alapjául gáz esetén a teljességgel légből kapott 1020 forint helyett 767, áramnál pedig a szintén minden alapot nélkülöző 268,9 forint helyett 70 forint – vagyis az átlagfogyasztás feletti díjak - szolgálnak. (Ez gáznál nem háromszoros, hanem hétszeres szorzó.) Jóllehet a valós piaci gázárakhoz az új értéknek sincs semmi köze, amiként a rezsipropaganda „számai” általában is alig kapcsolódnak a tényekhez.
