Írásomnak nem a kaszinókirály lovashuszár miniszter két éve, zártkörben elhangzott beszéde a tárgya. Igaz, annak első, csupán nyelvtani értelmezése is eléggé bicskanyitogató következtetések levonására alkalmas, hiszen ha valaki azt hallja, hogy „szakítunk az eddigi béketevékenységünkkel és a békementalitással” és „átállunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”, az a legkevésbé sem gondol arra, hogy egy háborúellenes retorikájú kormány miniszterét hallja.
Mielőtt azonban ebből kihallanánk a Kárpátalja elfoglalására készülődő tusványosi kardcsörtetés önfeledt melódiáját – ahogy én már évekkel ezelőtt kihallottam (Az országgyarapító, Élet és Irodalom, 2017. április 21.; Országgyarapítók 2.0, 2022. január 28.) –, sietek előrebocsátani, nem erre tart e szenvedély. A miniszter nem a külháború felé vezető útról szólt. Én sem erről, hanem a polgárháborús légkör felszításáról, a honvédség magyarországi alkalmazásáról írok.
A HON VÉDELME ≠ A KORMÁNY VÉDELMÉVEL. Ezt a „finom” megkülönböztetést támasztja alá az alaptörvény kilencedik módosítása, amelyben a kormány újra szabályozta, „egyszerűsítette” a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást, készülve a 2022-es választás esetleg kellemetlen kimenetére. Az „egyszerűsítés” a demokratikus jogrend, a polgári szabadságjogok, a nyilvánosság és az országgyűlés háttérbe szorítását háromféle jogcímen (hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet) teszi lehetővé, amiből témánk miatt most a hadiállapot érdemel különleges figyelmet.
Az új szabályozásban a hadiállapot kihirdetésére okot adó tényezők között előkerült egy addig ismeretlen, nagyon kacifántos megfogalmazás: „a hatásában külső fegyveres támadással egyenértékű cselekmény, valamint ezek közvetlen veszélye”. Ennek értelmezésébe bármi belefér, amit a kormány lehetségesnek vél, és az általa kézben tartott 135 bátor ember, az Országgyűlés kétharmada segítségével a hadiállapot kihirdetését könnyen elérheti.
Gondoljunk például arra a folyamatosan előforduló helyzetre, hogy a Külügyminisztérium szerverét oroszok meghekkelik, amelynek nyomán a Kormány hadiállapot kihirdetését tartja szükségesnek, aminek két fontos következménye van. 1. A saját kezébe kaparinthatja a hadsereg fölötti belföldi rendelkezést („dönt a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, valamint más csapatmozgásról”); 2. a magyar férfiak parancsmegtagadást hajtanának végre, ha tüntetéseket kezdeményeznének, mert „hadiállapot idején a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek”.
Egyszerűbben: a kormány egy jól átgondolt provokáció segítségével hadiállapotot hirdet ki a mamelukjaival, majd beveti belföldön a hadsereget, ugyanakkor megbénítja a magyar férfiak reakcióképességét a parancsmegtagadásra vonatkozó szabály segítségével.
A VÉRTELEN KATONAI PUCCS VÉGREHAJTÁSÁHOZ A KORMÁNYHOZ HŰ TISZTIKARRA VAN SZÜKSÉG. A kormányhoz mindenben hű tisztikar megteremtésének szükségességét és módját a miniszter világossá is tette a zártkörben előadott beszédében. A miniszter szerint a béketevénységekkel és a békementalitással való szakítás és a háborúhoz vezető út nulladik állomása „az a folyamat, amit a nyilvánosságban fiatalításként ismertünk meg, egyszerűen ez a legegyszerűbb módja, hogy ezt megváltoztassuk”.
Világosabban fogalmazva, a beszédből kihallható: Orbán félt attól, hogy a kilencedik alaptörvénymódosítással becsempészett bomba nem robban, ha a hadsereg régi, „öreg” tisztjei nem lennének hajlandóak az ország (külső támadás elleni) védelmét szolgáló honvédséget magyarországi felhasználásra vezényelni akkor, amikor visszaeső népszerűségét egy provokációt felhasználva, hadiállapot kihirdetésével kompenzálná. Ennek a megelőzése érdekében, nehogy a fiatalítás ürügyén elküldött tisztek ragaszkodjanak a béketevékenységeikhez, és emiatt ne engedelmeskedjenek a honvédség magyarországi utcákra vonultatásáról kiadott parancsnak, váltották fel az állományt Orbánhoz hű, új tisztikarral, akik a haza védelmére tett esküjüket hajlandóak lesznek felcserélni egy Orbán védelmére tett esküvel. Persze erős kérdés, hogy a tisztikar új irányba állítása elegendő-e, várható-e, hogy a közhonvédek becsukott szemmel teljesítik a magyarországi alkalmazásukra vonatkozó parancsot.
TŰZZÜNK SZEGFŰT - AMÍG MÉG LEHET - A HONVÉDEK PUSKÁJÁNAK CSÖVÉBE! Érdemes felkészülni arra a ma elképzelhetetlen helyzetre, hogy honvédek jelennek meg az utcákon, akárcsak a Covid idején a bevásárlóközpontokban, pályaudvarokon, köztereken golyóálló mellényben, fegyveresen cirkáló katonai járőrök, persze csak a nyugtalanság megelőzése érdekében. Várható, hogy az ukrán ügynökök autós üldözésének krimibe illő jeleneteit tovább ismételgetik, de már nem a TEK, hanem a honvédség egységeinek segítségével.
Ha már a közönség hozzászokik a honvédség utcai jelenlétéhez, akkor egy előre jól kigondolt, trollok által végrehajtott provokáció bármikor begyújthatja a lassan öt éve (2020. december) bekészített bombát.
Ráadásul a hadiállapot kihirdetésével a korábbi országgyűlés automatikusan a helyén marad, országgyűlési választásokat sem lehet tartani, így több legyet lehet ütni egyetlen csapással.
Megfélemlíteni a közönséget, „lábhoz szoktatni” a honvédséget, megtartani a parlamenti kétharmadot, elodázni az országgyűlési választásokat, és ami a legfontosabb, fenntartani Orbán hatalmát.
Senki sem áltathatja magát, hogy erre nem készült. Őrizzük meg a békementalitást. Védjük meg a honvédjeinket. A legjobb védelem egy szál piros vagy fehér szegfű a puskacsövekbe. Én szóltam.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.