A RedaktionsNetzwerk Deutschland által idézett jelentésből kiderül, hogy az egész évre kivetítve ez több mint 24 000 deportálást jelentene, vagyis lényegesen többet, mint az előző években. 2024-ben összesen mintegy 20 ezer embert toloncoltak ki Németországból, 2023-ban pedig körülbelül 16 500-at. A szám azonban az idei esztendőben még meredekebben emelkedhet, mint azt az első negyedév adatai sugallják: az év első hónapjaiban történt deportálások ugyanis még az előző, Olaf Scholz által fémjelzett szövetségi kormány illetékességébe tartoztak. Friedrich Merz kormánya ugyanakkor jelentős szigorításokat jelentett be a menekültpolitikát illetően, ami több kitoloncoláshoz vezet.
A jelentés szerint a legtöbb embert az év elején Törökországba, Grúziába, Franciaországba, Spanyolországba és Szerbiába deportálták. 157 embert küldtek vissza Irakba, ötöt Iránba.
A kitoloncolások közül mintegy 1700 úgynevezett dublini átadás volt más uniós országokba, amelyek a dublini rendelet szerint felelősek a menekültügyi eljárásért.
A menedékkérőkkel való bánásmódról szóló megállapodás előírja, hogy a menekülteknek abban az uniós országban kell menedékjogot kérniük, ahol először léptek európai területre.
A jelentés szerint a deportálások alig több mint egyharmada drága charterjáratokkal történt. A Pakisztánba irányuló kollektív deportálások különösen drágák és időigényesek voltak. Ennek költségei 462 ezer euróra rúgtak. Az Etiópiába irányuló járatokért 418 ezer eurót kellett fizetnie a kormánynak, a nigériai, a ghánai és a kameruni járat kiadásai pedig 380 ezer eurót tettek ki. Sok ilyen járat esetében azonban az Európai Határvédelmi Ügynökség, a Frontex állta a költségeket.
Friedrich Merz új kancellár „de facto beutazási tilalmat” jelentett be az érvényes dokumentumokkal nem rendelkező bevándorlók számára. Németország egyúttal határainak szigorúbb ellenőrzését is elrendelte. Ez feszültségekhez vezetett a környező államokkal. A keresztény uniópártok és a szociáldemokraták közötti koalíciós szerződés ugyanis kimondja: „európai szomszédainkkal együttműködve közös határainkon is elutasítjuk a menedékjog iránti kérelmeket”. Ami azt jelenti, hogy már a határon visszatoloncolják az érvényes papírokkal nem rendelkezőket. Luxemburg, Ausztria és Lengyelország azonban tiltakozott. A többi között azzal érveltek, hogy a szigorúbb ellenőrzések miatt veszélybe kerül a zökkenőmentes napi határforgalom, és hosszú forgalmi dugók alakulhatnak ki. Ezért is vezetett Friedrich Merz egyik első útja Varsóba.
Az Európai Bizottság kiutasítaná az illegális bevándorlókat az Európai UnióbólNémetország azonnali hatállyal lezárja a határait a menekültek előtt