Az Alkohol- és Egyéb Drogfogyasztással Foglalkozó Európai Iskolai Felmérés (ESPAD) által készített jelentés szerint a fiatalok ma számos olyan stresszorral néznek szembe, mint például a Covid-19-világjárvány okozta társadalmi elszigeteltség, az iskolai tanulmányok nehézségei, a gazdasági instabilitás, valamint az Ukrajnában és Gázában zajló háború.
A kutatók csaknem 114 ezer 15-16 év közötti diákot vizsgáltak 37 európai országban. A jelentés 2024-ben értékelte először a fiatalok mentális egészségét is. A felmérésben megkérdezték a diákokat, hogyan alakult az életük az utóbbi időben; például milyen gyakran érzik magukat vidámnak, ébrednek frissen, és mennyire érdeklődnek a mindennapi élet iránt. A kutatók ezeket a válaszokat indexpontszámmá alakították át; azokat a diákokat, akik 100-ból 50 pont feletti eredményt értek el az indexben, jó mentális állapotúnak tekintették.
Összességében a tinédzserek 59 százaléka érte el ezt a küszöböt, Európa-szerte azonban jelentős regionális különbségek mutatkoztak: az északi országokban élő tinédzserek általában jól, míg a közép- és kelet-európaiak rosszabbul teljesítettek. A Feröer-szigetek dániai területén élő tinédzserek számoltak be leggyakrabban jó mentális állapotról (77 százalék), őket követte Izland (75 százalék) és Dánia (72 százalék). Ezzel szemben – nem meglepő módon – az ukrán tinédzserek számoltak be a legrosszabb mentális állapotról, mindössze 43 százalékuk minősítette ezt jónak. A jelentés megjegyezte, hogy az ukrán serdülők korlátozottan férnek hozzá a mentális egészségügyi ellátáshoz, így nagyrészt magukra vannak utalva abban, hogyan birkózzanak meg a háborús traumákkal. A mentális jóllét következő legalacsonyabb arányát Csehországban (46 százalék), Magyarországon (47 százalék), Cipruson és Lengyelországban (49 százalék) mérték.
Sokkoló, hogy a lányok a vizsgált országok mindegyikében rosszabb mentális állapotban voltak, mint a fiúk. Európa-szerte a lányok 49, míg a fiúk 69 százaléka számolt be jó mentális egészségről.
A nemek közötti különbségek azonban egyes országokban még nagyobbak voltak. Olaszországban és Lengyelországban például a fiúk körülbelül kétharmada számolt be jó mentális egészségről, szemben a lányok egyharmadával. Svédországban a tizenévesek viszonylag magas mentális jólléti aránya (62 százalék) elfedi a nemek közötti különbségeket. A fiúk körülbelül négyötöde jó mentális jólléttel rendelkezett, míg a lányoknak kevesebb mint a fele.
Európa nem az egyetlen régió, ahol a fiatalok egyre növekvő mentális egészségügyi problémákkal küzdenek. A Lancet orvosi folyóirat elemzéséből kiderül, hogy az elmúlt évtizedben a mentális zavarokkal küzdő fiatalok aránya a világ minden részén emelkedett.
„Nagyon sok szó esik a gyerekek rossz mentális egészségi állapotáról, de persze kérdés, hogy ezek az információk kihez jutnak el. Sajnos egyelőre nem is látunk olyan intézkedéseket, amelyek ezen a helyzeten próbálnának javítani” – nyilatkozta lapunknak Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyerekjogi szakértője. Hozzátette: a gyerekek mentális egészségének vizsgálatakor nem kerülhetjük el azt, hogy a családokat is vizsgáljuk. Egyáltalán nem lényegtelen, hogy hogyan funkcionál a családjuk, hogyan viselkednek a szüleik velük és egymással. A pszichológus felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon minden második házasság válással végződik, ami szintén kihat a gyerekek lelki fejlődésére. A család, az otthon az a hely, ahol a leginkább biztonságban kell éreznie magát a gyereknek, ehhez viszont stabil, szerető, támogató közegre van szükség, amit sok esetben nem kapnak meg. De természetesen a családok anyagi bizonytalansága is hozzájárul ahhoz, hogy hogyan érzik magukat a gyerekek. Az alapítvány 2019-es felmérése alapján az az aggasztó adat is kiderült, hogy minden ötödik gyerek nem érzi magát biztonságban az online térben, miközben naponta több órát töltenek a digitális világban – ez szintén rontja a mentális állapotukat. „Az alapítvány nemrég kiadott gyermekjogi jelentéséből kiderül, hogy sajnos a gyerekek ellen elkövetett erőszak minden fajtája növekedett az elmúlt időszakban: mind a fizikai, mind a lelki, mind a szexuális bántalmazás, mind az elhanyagolás. Főleg a fizikai és lelki bántalmazások száma ugrott meg: a tízszeresére nőtt. De ami még borzasztóbb, hogy ezek nagy része családon belül éri a gyerekeket. Mondanom sem kell, hogy ez is hozzájárul a gyerekek mentális állapotának romlásához” – tette hozzá.
Problémát jelent, hogy a felnőttek általában nem veszik észre, vagy nem veszik komolyan az első jeleket, amelyek arra utalnak, hogy a gyereknek segítségre van szüksége.
„A piros gombot csak akkor nyomják meg, amikor már túlságosan nagy a baj, amikor már öngyilkossági gondolatokkal küzd egy gyerek, vagy már meg is kísérli. Pedig ezeket a problémákat sokkal korábban észre lehetne venni.” Sajnos nem is nagyon tudják a gyerekek, hogy kitől kaphatnának lelki támogatást, ráadásul azt a rossz mintát látják maguk előtt, hogy a felnőttek sem szeretnek segítséget kérni. A pszichológus szerint az a legjobb, ha a helyi közösségben kap támogatást a gyermek – a szülőtől, a tanártól, az iskolapszichológustól –, de ha ez nem sikerül, akkor fordulhat a gyermekjóléti szolgálatokhoz, alapítványokhoz vagy telefonos lelkisegély-szolgálatokhoz is.
A szakember segítsége azonban sok helyen nem könnyen elérhető. Stáhly Kata elmondta: az alapítványuk jelentésében szerepel, hogy 11 olyan vármegye van Magyarországon, ahol nincs gyermekpszichiátriai fekvőbeteg-ellátás. Ezen a területen is óriási a szakemberhiány. Ezért is lépnek sokszor későn, mert egyszerűen nincs kihez fordulni. Azonban a szakember szerint számtalan olyan lépést tehetünk, amelyekkel már rövid távon javíthatunk a helyzeten. „Nem biztos, hogy kevés a pszichológus, csak más területeken helyezkednek el, ahol jóval magasabb a fizetés. A béremelés segíthetne az iskolapszichológusok és más segítő szakemberek számának emelkedésében. Emellett a tanárok is sokat tudnak tenni azzal, hogy odafigyelnek a gyerekek viselkedésére, azonnal beavatkoznak, ha bullying helyzetet tapasztalnak, csírájában elfojtják a bántalmazásokat. Ezt egyébként már ma is sok pedagógus megteszi, de intézményi szinten még nem ez a jellemző. Ehhez még csak külön képzésre sincs szükség, csak időben kell cselekedni. Ráadásul a saját munkájukat is megkönnyítik, ha jobban odafigyelnek a gyerekek mentális egészségére is, miközben persze tudható, hogy a pedagógusok helyzete, mentális állapota sem ideális. Nekik is nehéz folyton azt hallgatni, hogy csináljanak valamit jobban. Természetesen a szülők szerepe is nagyon fontos. Elgondolkodtató, hogy felmérések szerint a szülők naponta 7 perc minőségi időt töltenek a gyerekeikkel… Ezt kellene növelni. Olyan apróságokra kell gondolni, hogy már a játszótéren se a telefont nyomkodja az anya, de amikor már nagyobb a gyerek, akkor is rá figyeljünk, amikor együtt vagyunk, és a közös idő ne csak a lecke kikérdezéséről szóljon. Öt percek is számítanak! Azt se felejtsük el, hogy a testi érintés, az ölelés is nagyon fontos a gyerekek számára, ez is erősíti a biztonságérzetüket. Még a kamaszok is vágynak erre, még ha kicsit esetlenül ölelnek is vissza” – mondta a szakember.
