Európa;elektromos autók;Tesla;BYD;

Idén áprilisban fordult elő először, hogy a BYD több elektromos autót adott el Európában, mint a Tesla

Elon Musk politikai ámokfutása alighanem szerepet játszhat a fordulópontnak is beillő mutatóban. Történt ez annak ellenére, hogy az Európai Unió vámokat vetett ki a kínai gyártású elektromos járművekre.

Idén áprilisban először fordult elő az, hogy a kínai BYD több elektromos autót adott el Európában, mint az Elon Musk tulajdonolta Tesla - derül ki a Reuters beszámolójából, amit a JATO Dynamics piackutató cég friss adatain nyugszik. E szerint ugyanis az európai központját éppen Magyarországon felépítő BYD áprilisban 7231 akkumulátoros, tisztán elektromos (úgynevezett BEV) járművet adott el az öreg kontinensen, míg a Tesla csak 7165-öt. 

Felipe Munoz, a JATO Dynamics globális elemzője az adatokat úgy értékelte, ez vízválasztó pillanat az európai autópiac számára, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a Tesla évek óta vezeti az európai akkumulátoros elektromos járművek piacát, míg a BYD csak 2022 végén kezdte meg hivatalosan működését Norvégián és Hollandián túl.

A közlés szerint az elektromos járművek iránti kereslet Európában továbbra is stabil, összességében pedig a bejegyzett, megvásárolt akkumulátoros elektromos járművek száma áprilisban 28 százalékkal nőtt az előző évhez képest, nagyrészt a kínai autómárkák előretörése miatt. Történt ez annak ellenére, hogy az Európai Unió vámokat vetett ki a kínai gyártású elektromos járművekre. Az ilyen autók eladása 59 százalékkal nőtt a hónapban az egy évvel korábbihoz képest, míg az európai, japán, dél-koreai és amerikai autógyártók 26 százalékos növekedést könyvelhettek el. Kivételt képez ez alól a Tesla, amely a többiekkel összevetve nagyjából földbeállt. Legalábbis ez derül ki a Reuters által is ismertetett grafikonból, amely szerint áprilisban az Elon Musk tulajdonolta cég eladásai 49 százalékkal estek vissza, míg például a Porsche 309 százalékos pluszt mutat. De ha a német sportkocsimárka akár specifikusnak is minősíthető adataitól eltekintünk, akkor is jelentős különbségek láthatók: a kínai Xpeng 268, a BYD 169 százalékos ugrást mutat, Kínán kívül pedig még a Citroen, a Ford és a Skoda könyvelhetett el komoly sikert, 246, 240 és 214 százalékos többlettel.

A Tesla tavaly jelentette az éves szállítások első visszaesését, és az elemzők az első negyedévi 13 százalékos visszaesés után most újabb visszaesésre számítanak, noha Elon Musk a hét elején azt nyilatkozta, hogy a Tesla már megfordította az eladásokat, és Európán kívül is erős a kereslet. Ehhez képest az első negyedéves adatok szerint számos országban egyre inkább ajtót mutatnak az amerikai cégnek, több országban - Németországban, Ausztráliában, Dániában, Belgiumban és Svédországban - kevesebb mint felére estek vissza az eladások.

A visszaeséseknek elég látványos közük van Elon Musk intenzív szerepvállalásához a Trump-adminisztráció offenzív, segélyszervezeteket szétverő, bürokráciacsökkentő programjában, amely erős ellenérzéseket váltott ki nem csak az Egyesült Államokban, de Európában is. Feltehetőleg a Donald Trump által meghirdetett vámháború sem tett jót a népszerűségének, bár maga Elon Musk ebből látványosan próbál kihátrálni az elmúlt hónapokban. A Reuters cikke mindemellett a gyárak átalakítása miatti termelési leállásokat látja a visszaesés mögött, amelyek a Model Y crossover gyártásához voltak szükségesek. Elemzők azzal is számolnak, hogy az új Model Y érkezéséig egyes érdeklődők kivárnak az autóvásárlással.

Mint ismert, a BYD a tervek szerint épp Szegeden húzza fel magyarországi autógyárát. Buszt azonban már gyártanak hazánkban egy ideje, a Magyarbusz korábbi cikke szerint Komáromban található a kínai cég egyetlen európai buszgyára, ahol hivatalosan 2017 tavasza óta szerelnek össze elektromos buszokat.

Az informális beszélgetések már elkezdődtek, a pártokkal való egyeztetések a hétvégén, legkésőbb jövő hét elején kezdődnek – közölte a frissen megválasztott új román államfő. Nicușor Dan az általános gazdasági összeomlásról szóló rémhíreket is cáfolta, leszögezve, hogy szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére.