Ritkán fordul elő, hogy a miniszterelnök nyíltan beszél arról: rosszul áll a szénája. Márpedig a hétvégén a BOK Csarnokban ez történt, amikor Orbán Viktor lelkesítőnek szánt szónoklattal rukkolt elő az általa életre hívott Harcosok klubjában. (Bármit is jelentsen az elnevezés.) Miközben nem maradt el a kötelező öndicséret – továbbra is a Fidesz „a legnagyobb és a legszervezettebb politikai közösség egész Európában” –, a kormányfő beismerte, hogy a digitális térben viszont nem a Fidesz a legerősebb.
Ezért kell újítani a közösségi médiában. Orbán egyszerre ijesztő és megmosolyogtató hasonlata szerint az első tízezer tag létrehozta a „digitális honvédség belső magját”, januárra – vizionálta – már 100 ezren lesznek.
A közönség egy részét elnézve olyan benyomásunk támadhatott, mintha a miniszterelnök hímzőszakkörök és asszonykórusok nyugdíjas tagságából verbuválta volna az internet meghódítására induló szabadcsapatokat, de a látszat bizonyára csal. Ne legyen kétségünk, hogy a Fidesz nagy létszámú és jól fizetett trollhadsereget fog bevetni. A Harcosok klubja körüli hókuszpókusz annak elleplezésére szolgál, hogy az önkéntes aktivisták álcája mögött profi zsoldosok készülődnek. Túlságosan azon se lepődjünk meg, ha esetleg oroszul beszélő egységek is a segítségükre sietnek majd.
A miniszterelnök beismerése közvetve elismerés Magyar Péter és a Tisza Párt számára. A Fidesz mindnyájunk pénzéből már eddig is súlyos milliárdokat ölt bele az online terepen folyó küzdelembe. Az, hogy ezzel bevallottan nem érte el a kívánt eredményt, az összehasonlíthatatlanul kevesebb anyagi forrás felett rendelkező ellenzéki kihívó dicsérete. Kénytelen-kelletlen, de napjainkra már a kormány is belátta, hogy olyan ellenfélre akadt – egész pontosan: olyan ellenfelet termelt ki saját magának –, amilyennel még nem akadt dolga.
Magyar Péter rutinosan mozog a politikai ringben. Ha testre bevisznek neki egy ütést, kétszer akkorát üt vissza fejre, vagy ügyesen elhajol, hogy a levegőt csépelő lendület a támadót gyengítse.
A Fidesz részéről bármivel is vádolni Magyar Pétert olyan, mintha a sün azon élcelődne, hogy a zsiráfnak rövid a nyaka.
Orbán Viktor úgy szédeleg, mint akit megcsapott a vereség szele. Kapkodás, zavarodottság, hibák, félresikerült kijelentések, félelemkeltés, üres ígérgetések. Egyáltalán nem biztos, hogy így is marad, de egyelőre lejtmenetben van a Fidesz. A miniszterelnök tavaly azzal traktálta a magyarokat, hogy év elején ki fog lőni a gazdaság, repülőrajtot vesz az ország, lesz nagy csodálkozás. Hát, az elszomorító mutatókat látva tényleg lett. Ismét bebizonyosodott, hogy a gazdaságot – hiába szeretné a Fidesz – nem a szómágia működteti.
Felemelkedés helyett poloskázást kaptunk, és – sok más őrültség mellett – egy törvényt, amely a gyermekvédelem ürügyén korlátozza a gyülekezési jogot. Meg egy másikat, az elfogadásra váró eltiprási törvényt, amely a kormánytól független sajtót és civil szervezeteket fenyegeti. Elvégre nemcsak azt kell feledtetni, hogy milyen állapotban van a gazdaság, az egészségügy, az oktatás, hanem azt is, hogy a magyar miniszterelnök leplezetlenül kiállt a Romániában induló magyarellenes – a második körben végül elbukó – elnökjelölt mellett. Az erdélyi magyarok a saját bőrükön is megtapasztalhatták, hogyan képzeli el Orbán Viktor a nemzeti szuverenitást.
Láttunk már hazugságokkal és rágalmakkal telített kampányt Gyurcsány Ferenc, Vona Gábor vagy például Márki-Zay Péter ellen. Hasonlót ahhoz, ami Magyar Péterrel szemben folyik. A jelenlegi helyzet annyiban új, hogy a miniszterelnök személyesen, már egy évvel a parlamenti választás előtt riadót fújt.
Orbán Viktor közölte, hogy „digitális szabadságharcosokkal” akarja megvívni a 2026-os választást. „Nagyok vagyunk, sokan vagyunk, erősek vagyunk és győzni fogunk” – jelentette ki. A propaganda most is ezerrel pörög, de ez még csak az előjáték. Lehetnek sejtéseink arról, mi vár ránk. A jó hír az, hogy úgy tűnik: a Fidesz is azzal kalkulál, hogy jövőre parlamenti választást tartanak Magyarországon.