Az árrésstop március közepi bevezetésekor szakmai és elemzői körökben általános vélemény volt, hogy a nagy kereskedelmi láncok a rendelkezés alá nem eső termékek esetében növelik majd az áraikat, így ellensúlyozva a kormányzati döntés hatására kieső bevételeiket. Azaz, keresztárazás révén érik majd el, hogy ne keljen veszteséget elkönyvelniük. A Népszava árösszehasonlítása szerint azonban a társaságok önfegyelme – ha úgy tetszik önkorlátozása - sokkal erősebb, mint ahogyan arra az előzetes nyilatkozatok alapján számítani lehetett.
Lapunk az Árfigyelő oldalon közölt adatbázis alapján vetette össze a március 14-i, azaz az intézkedés bevezetése előtti és a múlt pénteki árakat. Az említett oldalra a hat meghatározó lánc, a Tesco, a Spar, a Penny, az Aldi, az Auchan és a Lidl tölti fel adatait, s ezeket tettük mérlegre, hogy az elmúlt másfél hónapban hogyan változtak. Idő közben a jelentett termékek száma jelentősen bővült. Ám miután csupán azokat az árukat vettük górcső alá, amelyeknek a feltüntetett fogyasztói ára az intézkedés bevezetése előtt és a múlt hét péntekén is elérhető volt, így valamivel kevesebb mint 2500 terméket lehetett bevonni összehasonlításba.
A kereskedelmi szövetség jelezte, a kiskereskedők számítanak az árrésstop május végi kivezetéséreNem annyira az árrésstop, inkább a benzinárak csökkenése húzta le az inflációtEz alapján pedig az látszik, hogy a 2447 termékből 435-nek emelkedett az ára, ami a teljes portfólió éppen csak több mint 17 százaléka. Ez egyáltalán nem tűnik markáns áremelési hajlandóságnak. Azt is megnéztük hány olyan terméket találtunk a közel 2500 darabos listából, amely esetében 50 százaléknál nagyobb volt a drágítás mértéke. Ezen a téren talán még meglepőbb a változás, összesen 6 olyan árucikk volt, ahol az említettnél nagyobb mértékű volt az emelés. Ezek közül is kiemelkedik egy kilós kiszerelésű citrom, amely 60 százalék fölötti mértékben drágult a feltüntetett cikkszám alapján. (A másfél hónappal korábbi 498 forint helyett most 799 forintot kellett fizetni.) Ez azonban nagyon valószínűnek tetszik, hogy egy akciózás következménye. Sőt, a kereskedelemre rálátó megszólalónk véleménye szerint az említett, azaz utóbbi, 40 százalék feletti körben tapasztalt változások - de szerinte a 20 százalék felettiek is - jelentős része ilyen fejleményekre vezethető vissza. Ezt látszik igazolni, hogy a számos más citrom esetében kiszereléstől is függően hasonló drágulás nem történt, jellemzően 20 százalék környékén nőtt a déli gyümölcs ára, ami a nemzetközi piaci trendekkel magyarázható. Rábukkantunk egy 400 grammos Pick téliszalámira is, ami csaknem 50 százalékkal került többe április végén, mint március közepén (2999 forint helyett 4399 forint), ám a többi Pick téli szalámi árait figyelve nagyon valószínű, ez szintén egy márciusi akcióval magyarázható.
Nagy Márton bejelentette, hogy az árrésstoppot kiterjeszthetik a háztartási és a piperecikkekre isAz ártáblánk alapján helyénvalóak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azon megállapításai, hogy igen sok termék ára csökkent. A kalkulációnkban ugyanis összesen 887 olyan cikket találtunk, amely olcsóbb lett. Ez a teljes állomány mintegy 36 százaléka. Ezen felül a többi 1125 terméknek, ami a teljes vizsgált portfólió csaknem 46 százaléka, a fogyasztói ára szinten maradt.
Sokan nem érezték az árrésstop hatását, ötből négy magyar pedig drágulásra számít a kivezetése utánÍgy számításaink szerint a feltüntetett termékek több mint 82 százalékának az ára március közepe és április vége között csökkent, vagy nem változott. Ezek alapján nem lenne ördögtől való, hogy a kormány az árrésstopot kivezeti május végén, hiszen a számok szerint a láncok nem estek át a ló túloldalára és drágították meg az egyéb, intézkedés alá nem vont árucikkeiket. Ez irányú véleményének az kiskereskedelmi vállalatokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) is hangot adott. Úgy vélik az árrésstopban érintett élelmiszerek átlagos kosárértéke egyértelműen csökkent a rendelkezés hatálybalépését megelőző időszakhoz képest, így az infláció letörése megindult. Ezek alapján a szervezet azt jelezte, hogy számítanak az árrésmaximumot szabályozó rendelkezés eredetileg tervezett, május végi kivezetésére.
Szakmai döntés politikai alapon
Amennyiben valóban szakmai alapon születnének a döntések a kormányban, akkor lenne rá remény, hogy május végén megszűnne az árrés-stop. Csakhogy a kabinet láthatóan ráfordult a jövő évi választásokra, így az infláció és az árak kérdését egyértelműen központi ügyként kezelik. Az árrésstop emiatt sokkal inkább politikai, mint szakmai kérdés. Ebben a helyzetben pedig aligha lehet a rendelet eredeti, május végi kivezetésére számítani. Ezt megerősítendő a nemzetgazdasági miniszter a Demján Sándor Program aktualitásairól szóló tegnapi sajtótájékoztatón jelezte is, hogy a kormány május 21-e körül dönt az árrésstopról. Hozzátette, hogy nagy esélye van a meghosszabbításának. Egyébként, ha hosszabbítanak, akkor azt első körben a nyár végéig tarthat.
Hogy a kormány valóban ilyen irányba gondolkodik, azt az is erősíti, hogy a Nagy Márton a hét végi Facebook videójában arról beszélt: kibővítenék az intézkedés alá vont termékek körét. Így már háztartási eszközökre, pipere árukra, pelenkákra is vonatkozna az árrés-stop. Ez pedig valóban ara utal, hogy a kabinet a kalkulációnkból tükröződő változások ellenére nem hogy visszavenne, de még nagyobb sebességre kapcsolna ezen a téren.
