Ukrajna a csernobili atomerőműnél bekövetkezett, a világ legsúlyosabb polgári nukleáris balesetének 39. évfordulójára emlékezik, miközben a mérnökök továbbra is megoldást keresnek arra, hogyan állítsák helyre a létesítmény védőburkolatát, amelyet több mint két hónappal ezelőtt egy orosz dróntámadás súlyosan megrongált – olvasható a Szabad Európa beszámolójában.
A hatalmas acélkupola feladata, hogy elszigetelje és megóvja a negyedik reaktor radioaktív maradványait. A hivatalos jelentések szerint a támadást követően a sugárzás szintje a burkolaton kívül nem emelkedett meg. A lyukat azonban nem lehetett lezárni, mert az a reaktorból származó radioaktív törmeléket körülvevő, omladozó szarkofág felett helyezkedik el.
„Hogyan lehet megjavítani egy tetőt, ahol minél magasabbra mész, annál nagyobb a sugárzás? A szarkofág és a reaktor közvetlen közelében olyan erős a sugárterhelés, hogy ott lehetetlen dolgozni”
- fogalmazott a Greenpeace nukleáris szakértője, Shaun Burnie, aki tagja volt annak a csapatnak, amelyet a februári dróntámadás után érkezett Csernobilba a károk felmérésére. Kiemelte, hogy ez rendkívüli kihívást jelent Ukrajna számára, főleg a jelenlegi nehézségek közepette, ezért elengedhetetlen a nemzetközi közösség támogatása.
A lángokat, amelyek a burkolat külső részén keletkeztek és továbbterjedtek, három hét alatt sikerült megfékezniük a tűzoltóknak. A jelenlegi védőburkolatot 2019-ben fejezték be egy 2,2 milliárd dolláros nemzetközi együttműködés keretében, amelyben 45 ország vett részt. Az ideiglenes sínrendszert - amely lehetővé tette a szerkezet reaktor fölé helyezését - azóta lebontották, így a burkolat már nem mozdítható el biztonságosan javítási munkálatok céljából.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) úgy számol, hogy a szerkezet képes lesz a következő évszázadban stabilizálni a reaktorkomplexumot és megóvni a környezetet. Dmitro Humenyuk, Ukrajna Állami Nukleáris és Sugárbiztonsági Tudományos-Műszaki Központjának szakértője azonban úgy véli, hogy a szarkofág biztonságos eltávolítására vonatkozó hosszú távú tervek a burkolat sérülése miatt már nem kivitelezhetők.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 450 000 dollárt (jelenlegi árfolyamon 160 millió forint – a szerk.) különített el a támadás következtében keletkezett károk felmérésére, amelynek előzetes eredményeit Szvitlana Hrincsuk ukrán környezetvédelmi miniszter szerint várhatóan májusban ismerhetik meg.
Burnie előrevetítette, hogy a helyreállítás költségei rendkívül magasak lesznek, és Ukrajna nemzetközi segítség nélkül nem lesz képes megoldani a helyzetet. Véleménye szerint átfogó és hosszú távú stratégiára lesz szükség, amely rendkívül összetett, és potenciálisan óriási kiadásokkal jár majd.
A világ egyik legnagyobb atomkatasztrófája 1986. április 26-án hajnalban, 1 óra 23 perckor következett be a Szovjetunióban, Pripjaty közelében, az ukrajnai Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű 4-es blokkjában. Egy nem megfelelően előkészített biztonsági próba során a reaktor instabil állapotba került, ami két robbanáshoz, majd egy grafittűz kialakulásához vezetett. A robbanások következtében jelentős mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe, amelynek mértéke sokszorosan meghaladta a Hirosimára ledobott atombomba által kibocsátott sugárzást.
A tragédia oka az emberi hibák és a konstrukciós hiányosságok együttes jelenléte volt. A reaktor teljesítményét túlzottan lecsökkentették, miközben több biztonsági rendszert is lekapcsoltak. Amikor megnyomták a vészleállító gombot, a szabályozórudak hibás kialakítása miatt a reaktor teljesítménye drasztikusan megugrott, ami gőz- és hidrogénrobbanást váltott ki. A baleset nyomán radioaktív felhő borította el Európa nagy részét, sőt a szennyezés nyomai még az Egyesült Államok keleti partján is kimutathatók voltak.
A sugárzás következtében kialakult betegségek és halálesetek pontos száma a mai napig vitatott, de az ENSZ becslései szerint több ezer ember vesztette életét közvetve a katasztrófa következményei miatt.
