Az európaiak bevonásával folytatódnak a napokban a brit fővárosban az egyeztetések Donald Trump ukrajnai "béketervéről. Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter közölte: kormánya 90 százalékban támogatja az amerikai elnök programját, amelyet külügyminisztere terjesztett elő. Marco Rubio ezt utóbb Mark Ruttéval, a NATO főtitkárával is megvitatta, telefonon pedig orosz hivatalos személyekkel is megismertették.
Az első nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy amerikai és ukrán részről egyaránt abban bíznak, hogy rövid időn belül sikerül elérni a teljes és átfogó tűzszünetet. Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter külön kiemelte: a párizsi és az eheti londoni találkozó figyelemre méltó amiatt is, hogy Európa is helyet kapott a tárgyalóasztalnál. Európának fontos, legalábbis a történelmi tanulságokkal tisztában levő országoknak, hogy Ukrajna biztonsági garanciákat kapjon, és ha a tárgyalási folyamat bizonyos szakaszában de facto kénytelen lesz is egyes megszállt területei átmeneti elvesztésének tudomásul vételére, de jure ilyesmire ne kényszeríthessék rá. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta: Ukrajna szuverén állam, és számára nem opció, hogy a békeszerződés érdekében elfogadja, hogy az ideiglenesen megszállt ukrán területek Oroszországhoz kerüljenek.
Hogy ezt a - szinte egyhangú - európai eltökéltséget meddig és mennyire hajlandó tudomásul venni a jelenlegi amerikai vezetés, azt nem tudni. A The Economist szerint amerikai elnöki tanácsadók úgy nyilatkoznak, elegük van abból, hogy az európaiak fokozzák erőfeszítéseiket Ukrajna megsegítésére. Marco Rubio külügyminiszter Párizsban ugyanakkor nyilvánosan csak arra utalt, hogy az Egyesült Államok elállhat a közvetítői tevékenységtől, ha a harcoló felek nem adják tanújelét annak, hogy közeli megegyezésre törekszenek. Később aztán Trump elnök ezt még határozottabban megismételte. Újságírói kérdésre azt hangsúlyozta, nincs konkrét dátum, de gyorsan kell eredményt elérni, mert hetente átlagosan 2500 fiatal ember veszti életét, és az amerikaiak véget akarnak vetni ennek. Ha viszont a két fél közül az egyik valamilyen hivatkozással túlbonyolítja a tárgyalási folyamatot, tudomásukra hozzák, hogy bolondok, ostobák, szörnyű emberek, és az Egyesült Államok egyszerűen kilép a folyamatból. „De remélem, nem kell erre kényszerülnünk” – tette hozzá. Ben Wallace volt brit védelmi miniszter mindenesetre megjegyezte, az, hogy Donald Trump felveti annak lehetőségét, hogy esetleg kiszáll az egészből, arról tanúskodik, hogy béketerve közel áll az összeomláshoz.
Az eheti házigazda brit külügyminisztérium emlékeztetett rá, hogy Ukrajna elfogadta a feltételeket, és kötelezettséget vállalt a teljes tűzszünet betartására. - Felszólítjuk Oroszországot, hogy cselekedjen ugyanígy, lehetővé téve ezzel, hogy igazságos és tartós béke szülessen. Elérkezett a pillanat, hogy Putyin orosz elnök kimutassa, szándékai komolyak és véget vet szörnyű agressziójának – hangsúlyozta a brit külügyminisztérium.
Vélhetően sokakban kelthetett reményt, hogy Vlagyimir Putyin váratlanul 30 órás ukrajnai tűzszünetet rendelt el – akár meg is hosszabbíthatja, gondolhatták. Vasárnap este fél hat után két perccel azonban a TASZSZ orosz hírügynökség közreadta Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő nyilatkozatát, miszerint Putyin nem adott parancsot a tűzszünet meghosszabbítására (amely különben is csak papíron létezett, még ha a hosszú frontvonal egyes részein tényleg csönd volt, vagy volt csönd is).
Általános vélemény, hogy az Egyesült Államok máris több engedményt tett az orosz elnöknek, hogy rávegye őt Donald Trump tervének elfogadására. A Bloomberg hírügynökség szerint az amerikai javaslat gyakorlatilag befagyasztaná a háborút, Washington elismerné a Krím orosz fennhatóságát, az ideiglenesen megszállt ukrán területek orosz ellenőrzés alatt maradnának, enyhítenék a szankciókat, és elvetnék az ukrán NATO tagság lehetőségét. Elemzők utalnak rá, hogy a javaslat a különmegbízottként Putyinhoz repkedő Steve Witkoff ingatlanmilliárdos nézeteit tükrözi, és egyáltalán nem biztos, hogy mindenki egyetért vele az amerikai felső vezetők szűk körében.
Igen keményen nyilatkozott az orosz magatartásról az Atlanti Tanács elismert szakértője, az iraki és afganisztáni frontokat is megjárt Alex Plitsas, akinek véleményére sokan adnak az Egyesült Államokban. A New York Postnak nyilatkozva elmondta, az oroszok viselkedése lényegében arra utal, hogy zavarba hozzák Trumpot a nemzetközi porondon, mivel nem hajlandók a tűzszünet alapvető feltételeit sem teljesíteni, amit pedig az amerikai elnök megígért az elnökválasztási kampányban. Alex Plitsas szerint a Fehér Háznak keményen fel kellene lépnie Putyinnal szemben, aki az elmúlt 25 évben semmilyen felelősséget nem viselt saját tetteiért. Továbbra is ezt látjuk, és ha nem változtat ezen, számíthatunk arra, hogy még több ehhez hasonlót fogunk látni, és nem kevesebbet.
Trumpnak - már csak az elnökválasztási kampányban elhangzott hangzatos kijelentései miatt is - fontos, hogy olyannak lássák, aki eléri, amit célul tűzött, és megvalósítja ígéreteit. Pedig orosz részről már korábban értésére adták, hogy nem fognak szívességet tenni neki. Fjodor Vojtolovszkij, a moszkvai Világgazdasági és Nemzetközi kapcsolatok Intézetének igazgatója egyenesen úgy fogalmazott: a maga részéről csodálkozik Washington naivitásán, miszerint gyorsan el lehet érni a békét. Oroszország nem szándékozik föláldozni saját érdekeit és biztonságát azért, hogy segítse Trumpot belpolitikai problémáinak megoldásában.
