A héber eredetű bóvli szó a Bibliából ismert Bábel városának ledőlt, újra nem építhető tornyára utal, és rosszat, silányságot vagy ócskaságot jelent. Bennünket ugyanakkor annak ellenére nem fenyeget az összeomlás veszélye, hogy az elmúlt években sem sikerült a kormányzatnak – különösen Nagy Márton csúcsminisztersége óta – a legfontosabb makrogazdasági adatok hiteles prognózisát törvénybe foglalnia. A világ legjelentősebb hitelminősítő intézete, az amerikai Standard and Poor's (S&P) pedig Magyarország befektetésekre szóló ajánlását az „ellenőrzőkönyvünkben” negatív kilátásra rontotta, ami már csak egy hajszállal jobb a „bóvli”, vagyis a kockázatosságot tükröző kategóriánál. Amivel csak egy pár hónapos kegyelmi időszakot adott a magyar kormánynak a korrekcióra. A hamarosan ugyancsak véleményt nyilvánító másik két mérvadó hitelminősítő osztályzataival együtt ezt aligha tekinthetjük – ugyancsak a Bibliából vett hasonlattal – írott malasztnak, a „kárhozattól megmenthetőnek”.
A rászoruló NER a hibás gazdaságpolitika és a növekvő kockázatok miatt hiteleket csak egyre keményebb kamatfeltételekkel kap. Így jámbor, de megalapozatlan Nagy Márton jóslata, hogy az állam adósságszolgálati kiadásai idén csökkenni fognak. Ez még akkor is kérdéses lenne, ha a felveendő kölcsönök visszafizetési kötelezettségei csupán néhány éves türelmi idő után válnának aktuálissá. Az okok többrétűek: a forint cserearánya romlott Donald Trump amerikai elnök vámháborús fenyegetőzései miatt. Emellett az európai gazdaság általános gyengesége csak lassan múlik, és a Magyarországnak a szerződések szerint járó uniós támogatásokat továbbra is visszatartja az európai közösség. A kormány azt is tagadja, hogy választási költségvetésre készül. Az S&P bizonyítottnak véli. Nem nehéz eldönteni, melyiküknek van igaza.