A Belügyminisztérium szerint „a helyi közlekedés szervezése nem az állam, hanem a települési önkormányzat feladata”. Ez a kérdés az országban egyre súlyosabb mértékeket öltő oktatási szegregáció kapcsán élesebb, mint bármikor, amit alátámaszt a nemzetiségi ombudsman helyettesének friss jelentése is, amely a tiszavasvári roma gyerekek oktatási helyzetéről szól – írja a Jelen.
A cikk szerint Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes a tiszavasvári helyi tömegközlekedés, illetve iskolabusz hiányából fakadó és az egyenlő bánásmód sérelméhez vezető visszásságokat tárta fel.
„Tiszavasváriban a helyi roma közösség az elmúlt évtizedek során a kirekesztés számos formáját tapasztalta és tapasztalja jelenleg is, amelynek színtere az oktatás. Bár a bűdi telepen élő roma gyermekek számára ma már van lehetőség az integrált oktatásra, az autóbuszközlekedés teljes hiánya miatt azonban az iskolába való mindennapos eljutás olyan aránytalan terhet ró a gyerekekre és a családjukra, amely az egyenlő bánásmódhoz és az egyenlő esélyű oktatáshoz fűződő joguk sérelmét okozza” – állapította meg a nemzetiségi ombudsmanhelyettes. A jelentésben az áll,
„tapasztalatom szerint a megfelelő közlekedés hiánya nemcsak Tiszavasváriban, hanem számos más, halmozottan hátrányos helyzetű, leszakadó régióban is gondot okoz. Ennek következményeként fokozottan sérül az ott élő roma gyermekek egyenlő bánásmódhoz és oktatáshoz fűződő joga, a jelzett körülmények hozzájárulnak a korai iskolaelhagyás problémájához is, amely hosszú távon a roma társadalom egész jövőjét érinti hátrányosan”.
A lap felidézi, az önkormányzati választások előtt, az akkor még hivatalban lévő és újrázni akaró tiszavasvári polgármester, Szőke Zoltán bejelentette, hogy a város szegregátumában, a Bűdi telepen újra kívánja nyitni a Vasvári Pál Iskolát, amelynek bezárásáról még az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) rendelkezett 2012-ben. Az EBH-döntést követően a fenntartó (időközben az önkormányzattól átkerült az államhoz a fenntartói jog), felmenő rendszerben megszüntette a tanítást a Bűdi városrészben található iskolában, így a 2017/2018-as tanévben már nem indult első osztály. Az itt élő gyerekek a városközpontban lévő, Kabay János Általános Iskolába iratkoztak, ahol roma és nem roma diákok integráltan tanulnak.
Így a gyerekek ugyan egy integrált és lényegesen jobb színvonalú oktatást nyújtó intézménybe kezdtek el járni, azonban óriási terhet rótt rájuk az, hogy az önkormányzat és a tankerület nem biztosított számukra megfelelő tömegközlekedési lehetőségeket az iskola eléréséhez.
A közlekedési infrastruktúra hiányában ezek a gyerekek leginkább gyalog, időnként kerékpárral vagy autóval tudják megtenni a lakóhelyük és az iskolájuk közötti távolságot, ami közel három kilométer. Oda-vissza ez tehát hat-hét kilométer. Ezt a távolságot kellemes időjárási viszonyok között sem olyan egyszerű megtenni, főleg, ha időre kell teljesíteni. De különösen nehéz hóban, fagyban vagy kánikulában, esetleg folyamatos esőzésben.
A jogsértésre a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete figyelt fel. Glonczi László, a szervezet elnöke az Európai Roma Jogok Központjával (ERRC) karöltve fordult a nemzetiségi ombudsmanhelyetteshez még 2023-ban. Panaszukban felvázolták a tiszavasvári Bűdi városrészben lakó roma gyerekek iskolába járási nehézségeit, emellett jelezték, hogy a helyi tömegközlekedés fejlesztése, vagy az iskolabusz újbóli megindítása megoldást jelentene a problémára. A polgármester ehelyett döntött úgy 2024 júniusában, hogy nem a közlekedést szervezi meg, inkább a bezárt, szegregált iskolát nyitja újra. Glonczi László emiatt – a 2023-as panasz mellé – egy kiegészítéssel élt:
szerinte ugyanis a roma gyerekek jogellenes elkülönítése miatt bezárt iskola újra nyitása mindenképpen ellentétes az EBH korábbi döntésével, így a működése nyilvánvalóan jogellenes lesz.
„Tiszarád településen gyakorlatilag ugyanezen jelenség játszódott le néhány éve, amikor a szülők kezdeményezésére a helyi képviselő-testület úgy határozott, hogy ismét megnyitják a község iskoláját. Egy év működés után azonban az iskolát végleg be kellett zárni, tekintettel a szegregációra, a hátrányos megkülönböztetésre. Ezen túlmenően Tiszavasvári a szegregáció felszámolása, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok megsegítése körében számos Európai Uniós programot valósít, valósított meg, amely programok kapcsán kifejezetten tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés, így a város az uniós projektek sikeres megvalósítását is kockáztatja, hiszen amennyiben nem felel meg a programok végrehajtása az Európai Unió szerződési feltételeinek, a támogatás megvonásra kerülhet” – írta Glonczi László az illetékes kormányhivatalnak annak érdekében, hogy az ne adja ki a működési engedélyt a Vasvári Pál iskola újbóli megnyitására. A helyzetről a Belügyminisztériumot is tájékoztatta. A tárca jelezte, hogy komolyan veszi a szegregáció elkerülését, a kormányhivatal ezért nem adott engedélyt a korábban bezárt iskola megnyitására.
Szalayné Sándor Erzsébet túl azon, hogy feltárta a konkrét, a tiszavasvári oktatási szegregációval kapcsolatos panaszt, szakmai javaslatokat is megfogalmazott annak érdekében, hogy a bűdi gyermekek iskolába járásával kapcsolatban feltárt visszásságokat orvosolni lehessen. A cikk szerint
megállapította, hogy a jogszabályi környezet nem határozta meg egyértelműen, kinek a kötelezettsége a gyerekek iskolába járásához a tömegközlekedés (vagy iskolabusz) biztosítása, az önkormányzatnak, vagy a tankerületnek. Ugyanakkor a helyettes ombudsman szerint semmi akadálya nem lett volna, hogy önként vállalt feladatként bármely szerv egyedül, vagy másokkal összefogva ezt megoldja.
javasolja a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkárának, hogy hívjon össze szakmai egyeztetést a tiszavasvári bűdi gyermekek iskolába szállításával kapcsolatosan. Ezen a Belügyminisztérium Köznevelési Államtitkárságának, az Építési és Közlekedési Minisztérium Közlekedésért Felelős Államtitkárságának, a Klebelsberg Központnak, Tiszavasvári Város Polgármesterének, a Tiszavasvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökének is részt kellene vennie.
javasolja, hogy a köznevelési államtitkár mérje fel, „országosan hány olyan iskola található Magyarországon, ahol a gyermekek, a településen belüli és kívüli településrészek elhelyezkedése miatt napi két-három vagy akár több kilométert is gyalogolnak a lakóhely és a kötelező felvételt biztosító iskola között helyi autóbuszközlekedés hiányában, vagy annak megszervezési hiányosságai miatt”.
és javasolja a köznevelési törvény módosítását is annak érdekében, hogy határozza meg azt a távolságot a köznevelési intézmény és a lakóhely között, amely, ha fennáll, akkor a gyermekek utaztatásáról gondoskodni kell. És határozza meg azt is, hogy mely szerveknek a feladatköre az utaztatást biztosítani.
A Jelen kiemeli, az ombudsmani állásfoglalásnak, illetve a tiszavasvári roma gyerekeket ért jogsértések feltárásának azért is különös jelentősége van, mert a szegregációs veszély nem hárult el. A tavaly újonnan megválasztott polgármester és új összetételű képviselőtestület februárban fontos oktatási kérdéseket vett napirendre. Az önkormányzat egy új tervet tárgyalt: e szerint a helyi gimnáziumot (Tiszavasvári Váci Mihály Gimnáziumot), az alacsony tanulói létszám miatt átvenné a református egyház. Az illetékes kormányhivatalt, illetve Maruzsa Zoltán államtitkárt és a Belügyminisztériumot a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke már tájékoztatta arról, hogy a fenntartóváltás súlyos szegregációs kockázatokkal jár azon a településen, ahol már eleve sérülnek a roma gyerekek oktatáshoz fűződő jogai. Ugyanis ha a reformátusok átveszik a gimnáziumot és az intézményt átalakítják általános iskolává és gimnáziummá, akkor a most még vegyes tanulói összetételű Kabay János Általános Iskolából a jobb helyzetű és nem roma szülők azonnal át fogják íratni a gyerekeiket a református intézménybe. Így a Kabay egy cigány többségű iskolává válik. Már csak azért is, mert pontosan ugyanez történt Ibrányban: az állami általános iskola e „recept” szerint szegregálódott el.
A lap a Belügyminisztériumhoz fordult, hogy megtudja,
tervez-e tájékozódni helyben, ebben a konkrét fenntartóváltási ügyben, tekintettel az Európai Bizottság által elindított kötelezettségszegési eljárásra is?
lesz-e egyeztetés a tankerület, a város vezetése és a reformátusok között?
kezdeményezi-e ezt akár a Társadalmi Esélyekért és Roma Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság, akár a Köznevelésért Felelős Államtitkárság, akár mindketten? Például, ha az egyháznak átadandó állami gimnázium négyosztályos gimnázium maradna, akkor feltehetően a Kabay Iskola is vegyes összetételű intézményként működhetne tovább, s ebben az esetben a szegregációs kockázat is csökkenne.
tervezi-e a tárca a tiszavasvári bűdi gyermekek iskolába szállításával kapcsolatos helyzetét orvosolni, figyelemmel a vonatkozó jogszabályokra?
és tervezi-e, hogy felméri (vagy felmérte-e már), hány olyan iskola található Magyarországon, ahol a gyermekek a településen belüli és kívüli településrészek elhelyezkedése miatt napi két-három vagy akár több kilométert is gyalogolnak a lakóhely és a kötelező felvételt biztosító iskola között helyi autóbuszközlekedés hiányában, vagy annak megszervezési hiányosságai miatt? Ha pedig igen, milyen intézkedésekkel kívánja orvosolni a helyzetet?
A Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztálya közölte:
„Bármely köznevelési intézmény konkrét fenntartóváltásáról egy valamennyi érintett részvételével történő eljárást követően hoz döntést a köznevelési államtitkár. Ez nem szándék, akarat, tervezés, kezdeményezés kérdése, hanem törvényi kötelezettség, amelynek a köznevelési államtitkárság minden korábbi eljárásban eleget tett, és ezen a gyakorlaton nem kíván és nem is tud változtatni. Mivel kérdésében nem tér ki egy lényeges körülményre, felhívjuk figyelmét arra, hogy amennyiben valamely egyház az intézmény átvételének kezdeményezője, akkor azt a szülők több mint felének támogatnia kell, ennek hiányában az intézmény nem adható át. A hivatkozott ombudsmani jelentés – egyebek mellett – tartalmazza a Belügyminisztérium álláspontját a tanulók iskolába szállításáról: a hatályos jogszabályok szerint a helyi közlekedés szervezése nem az állam, hanem a települési önkormányzat feladata. Az ombudsman javaslatát megfogadva a konkrét ügyben lesz egyeztetés, azonban – az előzőekben rögzített álláspontra figyelemmel – a Belügyminisztérium országos felmérést nem tervez.”
