Veszélyben a jövő évi minimálbér

Alig telt el néhány hónap az évből és az eddig megismert gazdasági folyamatok és adatok alapján máris nagy veszélybe került a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) tavaly év végén összehozott, hároméves minimálbér-megállapodás. Ez még akkor is így van, ha Nagy Márton, a nemzetgazdasági tárca vezetője a legutóbbi kormányinfón kijelentette, hogy a kormány jövőre 13 százalékos minimálbér-emeléssel számol. A probléma oka prózai: a megállapodásba gazdasági elvárások szerepelnek.

Mint emlékezetes, az Orbán-kormány hathatós nyomást gyakorolt a felekre, már csak azzal is, hogy rendszeresen hangsúlyozta, hogy számára kiemelt fontosságú a látványos béremelés. Rendre elhangzott az 1000 eurós minimálbér ígérete, igaz, az már csak a sorok között olvasva derült ki, hogy ezt nem a 3 éves időszak végére, hanem csak 2028-ban kívánják elérni. Ezek után a megállapodásba (az idei 290 800 forint után) 2026-ra 328 600 forintos, míg 2027-re 374 600 forintos minimálbér került bele.

Ha a gazdasági eredmények számai a továbbiakban is ilyen gyatrák lesznek, akkor a kormány nyomására kialkudott bérmegállapodást – nem lesz más út – újra kell tárgyalni. A dokumentum szerint ugyanis, amennyiben a GDP, az infláció és a bruttó átlagkereset rögzített számaihoz képest az eltérések „számtani összege a tárgyév I.-III. negyedévi átlagos tényadatai alapján pozitív vagy negatív irányban meghaladja az egy százalékpontot, a VKF tagjai a 2026-ra, illetve 2027-re vonatkozó minimálbér-emelés mértékét újratárgyalják.” Az egyre gyászosabb gazdasági mutatók alapján pedig már most, április közepén minden esély meg van rá, hogy ez az eltérés valóban túllépje az 1 százalékot.

A rögzített mutatók szerint az idei évben a gazdasági növekedésnek el kellene érnie a 3,4 százalékot. Igen ám, de a külpiacok lanyha teljesítményének árnyékában olyan gyengén muzsikál a magyar gazdaság, hogy ma már lényegében nincs olyan elemző, aki úgy gondolná, hogy ez éves szinten teljesül. (A jövő héten publikálandó, első negyedévre szóló GDP-növekedés kapcsán pedig az elemzői prognózisok között számos olyan akad, amelyik 1 százaléknál alacsonyabb bővülést vár.) Az első fél évben roppant szerény előrelépésre van kilátás, s még a tavaly év végi előrejelzések azt feltételezték, hogy a lendület a második félévben érkezhet meg. A helyzetet súlyosbítja, hogy időközben bejelentettek, majd felfüggesztettek amerikai vámtarifákat, és átalakulni látszik az egész világkereskedelem, amit Magyarország kifejezetten rossz kilátásokkal szemlél. Így aligha meglepő, hogy a kormány időközben módosított számaiban, és a jövő évi költségvetés tervezetében 2025-re vonatkozóan is már csupán 2,5 százalékos bővülés szerepel, de elemzők még ezt is kifejezetten derűlátónak tartják. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissített prognózisában például már csupán 1,9-2,9 százalékos GDP-növekedés áll erre az évre. Szakmai körök vélekedése szerint azonban a sáv aljára, közepére várhatók az éves adatok. A Kopint-Tárki ennek fényében például csupán 1,7 százalékos fejlődést lát a horizonton, míg a világ egyik legnagyobb adósságminősítő háza, az S&P mindössze 1,5 százalékos előrelépést jósol. Ezen a téren tehát nem áll jól a minimálbér-megállapodás.

Szintén a jövő évi emelés feltételeként az idei első kilenc hónapra elfogadott 3,2 százalékos inflációs célt maga a nemzetgazdasági tárca írta felül, amikor jelezte, hogy idén 4,5 százalékot vár, vagyis bőven a megállapodás „hibahatárán” kívül látszik teljesülni ez a mutató is. A Kopint-Tárki egyébként az említettnél is jóval magasabbra, 5,2 százalékra teszi a pénzromlás ütemét, de alig akad olyan elemző, aki ne 5 százalék közeli mutatót szerepeltetne előrejelzésében.

Jelenleg egyetlen változó látszik közeledni a rögzítettekhez, ez pedig a bruttó átlagbér növekedése, aminek az átlagos szintjét 8,7 százalékra lőtték be a tárgyalóasztal mellett ülők. Szakmai körök szerint az előző évhez mért fejlődés mértéke folyamatosan csökkenhet az év folyamán.

Összességében az előrejelzéseket végignézve a Népszava kalkulációi szerint a kritériumok eltérése még akkor is 1 százaléknál nagyobb lenne, ha nem a prognózisokban szereplő legrosszabb forgatókönyvek valósulnának meg. Ez pedig azt vetíti előre, hogy a dokumentumban rögzítettek szerint a felek minden kormányzati propagandaüzenet ellenére idővel kénytelenek lesznek mégis asztalhoz ülni.

A munkaadói oldal egyik képviselője a Népszava kérdésére úgy vélte, hogy nagyon távoli még az év utolsó időszaka, így nehéz bármit felelősen előrevetíteni. A világpiaci mozgásokat és benne Magyarország helyzetét figyelve viszont az körvonalazódik, hogy a jövő évre tervezett 13 százalékos minimálbér-növelés a szürreális kategóriába kerül. Senki sem akarja, hogy a dolgozóknak, alkalmazottaknak kevesebb jusson és nem is ebben van a vita – hangsúlyozta. De minden jel arra a mutat, hogy a globális gazdaság az Egyesült Államok vámfenyegetései és az arra érkezett ellenlépések hatására a recesszió felé csúszik. Ha ez valóban megtörténik, akkor egy ilyen környezetben 13 százalékos béremelést a cégeknek kigazdálkodni lényegében lehetetlen. Ezt egyelőre csak úgy lehet elképzelni, ha ehhez az állam jelentősen, érdemben hozzájárul, például egyes járulékok csökkentésével – fogalmazott. Nincsenek jó előérzeteim – tette hozzá. Teljes a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság, ami minden gazdálkodó szervezet életét borzasztóan nehézzé teszi. Ha ezt tetézné egy ekkora bérteher-növekedés, akkor a magyar gazdaság a kis- és középvállalkozói rétege ezzel lábon lőné magát. Nem valószínű, hogy ez bárkinek az érdeke lehet, így akkor is érdemes lenne újratárgyalni a jövő évi 13 százalékos minimálbér-fejlesztést, ha az elvárt mutatók végül 1 százalékon belül maradnának – javasolta.

Kérdés, hogy a kormányoldalon, kalkuláltak-e a gazdasági környezet pangásával, amikor ezek a gazdasági mutatók bekerültek a megállapodásba. A szakszervezetek remélik, hogy a munkaadók nem azt szeretnék, hogy ennek a gyenge fejlődésnek a következményeit kizárólag a dolgozók vállalják. Ebből nekik is ki kell venniük a részüket – hangoztatta László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Így az nem tartja járható útnak, hogy a jövőre rögzített 13 százaléktól eltérjenek. Még akkor sem, ha a kibúvásra lenne szándék. Ha mégis így lenne, akkor ennek ára van, ugyanis a kisebb emeléssel az alkalmazottakon túl a kisvállalkozásokat is nehezebb helyzetbe hoznák. A legalacsonyabb béren lévők ugyanis jellemzően ebben a körben költenek, vagyis itt csapódna le a tervezettnél kevesebb bevétel. Ez pedig így az egész gazdaságot lassítaná, ami amúgy sincs fényes állapotban – tette hozzá az alelnök.

Újabb bérlista, amelynek csak a végén állunk

Magyarország csak az utolsó előtti az uniós tagállamok „minimálbér-versenyében” – derül ki a 2025. januárban érvényes minimálbérek összevetéséből, melyet az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat a napokban közölt. A jelenlegi hazai minimálbérrel – még a hosszú távú bérmegállapodásban rögzített számokkal is – csak Bulgáriát tudta megelőzni.

Magyarország elmúlt év végén kialkudott 290 800 forintja az Eurostat számai szerint 707 eurót tesz ki, míg a bolgár 551 eurót. A magyar gazdaság szempontjából mindenképpen fájó, hogy a visegrádi négyek országai mindegyikében jóval magasabb a minimálbér. Szlovákiában ugyanis 816, Csehországban 826, Lengyelországban pedig 1091 eurót regisztrált az uniós hivatal. Összességében az is kellemetlen lehet, hogy még Románia is elhúzott mellettünk: ott a legkisebb bér 814 eurót tesz ki. Nem túl hízelgő az sem, hogy Magyarország azon tíz állam között van, ahol a minimálbér nem éri el az 1000 eurót.

Az élbolyt nézve még inkább le vagyunk maradva, hiszen a lista élén álló Luxemburgban 2638 euró a minimálbér, azaz a jelenlegi árfolyamon már meghaladja az egymillió forintot.

Az adatok azt mutatják, hogy az uniós országokban a legmagasabb és legalacsonyabb minimálbér között 4,8-szoros eltérés van. Az országok közötti minimálbér-különbségek azonban lényegesen kisebbek, ha figyelembe vesszük az árszínvonalbeli eltéréseket – mutat rá az Eurostat. A vásárló­erő alapján tett kiigazítást elvégezve az előzőnél azért jobb helyzet alakul ki, ugyanis a legmagasabb és a legalacsonyabb minimálbér közötti különbség már „csak” 2,3-szoros. Bár ez aligha vigasztalja a lista végén álló államok érintett alkalmazottait. Az Eurostat megjegyzi, hogy az összeállításban nem minden ország kerül bele. Ennek igen egyszerű oka, hogy a 27 tagállam közül 22-ben van érvényben minimálbér.