Az elmúlt másfél évtized egyik fő oktatáspolitikai iránya a fiatalok szakképzés felé terelése a gimnáziumi képzés kárára. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter legutóbb tavaly decemberben beszélt arról, a kormány célja cél az, hogy az általános iskola elvégzése után tízből hét, de akár nyolc diák is a technikumot válassza, a jelenlegi hathoz képest. Mindebből a gimnáziumban tanuló diákok arányának csökkenése következne.
Ebbe az irányba mutat a sok gimnáziumban már a mostani felvételi eljárásban is alkalmazott központi minimális ponthatár, ami bár csak egy „ajánlás” volt a tankerületi központok részéről, több iskola már erre hivatkozva utasított el diákokat. Illetve ennek a folyamatnak lehet része, ha a jövőben a kompetenciamérések eredményeit is beszámítják a felvételi eljárásnál, de ettől a tervtől a Belügyminisztérium egyelőre – egyáltalán nem biztos, hogy végleg – elállt.
A kormány erőfeszítései, hogy csökkentsék a gimnáziumok népszerűségét, eddig nem jártak sikerrel KSH adatai szerint a mostani tanévben a technikumokban/szakgimnáziumokban 179,8 ezren, gimnáziumokban 192,3 ezren tanulnak.
A tavalyi felvételi adatok alapján is a gimnáziumi képzés a legnépszerűbb: összesen 35 485 diákot vettek fel ezekbe az iskolákba. Ezen belül négyosztályos gimnáziumba 27 402 diák, hat évfolyamos gimnáziumokba 4753, nyolc évfolyamos gimnáziumba pedig 3330 gyerek nyert felvételt. Ezzel szemben technikumi képzésre 33 927 főt vettek fel, érettségit nem adó szakképző iskolába pedig 13 898 gyereket.
Amikor Hankó Balázs arról beszél, hogy általános iskola után tízből hat diák a technikumot választja, biztosan nem számol a hat- illetve nyolcosztályos gimnáziumba felvettekkel.
Mint az a Publicus Népszava számára készített reprezentatív kutatásából kiderült, a magyarok 52 százaléka egyetért, vagy inkább egyetért azon oktatáspolitikai törekvéssel, hogy a gyerekeket a gimnáziumi képzés felől inkább a szakképzés felé tereljék, 43 százalék válaszolt nemmel, vagy „inkább nemmel” erre a kérdésre. Mindez leginkább a Fidesz szavazói körében népszerű, 79 százalékuk ért egyet ezzel az oktatáspolitikai céllal és 15 százalékuk ellenzi. Az ellenzéki szavazóknak viszont csak kevesebb, mint egyharmada tartja helyesnek az irányt (31 százalék), kétharmad (66 százalék) viszont ellenzi. A bizonytalanoknak 59 százaléka támogatja a gyerekek szakképzés felé terelését.
Ezt az oktatáspolitika irányt többek között Orbán Viktor 2013-ban elhangzott kijelentése vetítette előre, amikor azt mondta: a jó szakma felér egy diplomával, és nem minden diploma ér fel egy jó szakmával. Ezzel az állítással a megkérdezettek 69 százaléka ért egyet, szemben 26 százalékkal. Tízből kilenc Fidesz szavazó osztja a miniszterelnök véleményét erről, de még az ellenzékiek 53 és a bizonytalanok 72 százaléka is így felelt.
Ugyanakkor ezt a jól hangzó és láthatóan népszerű kijelentést nem feltétlenül támasztják alá a tények, a diplomások bérelőnye továbbra is jelentős az alacsonyabb végzettségűekhez képest, és az érettségizettek is jobban keresnek azoknál, akik érettségit nem adó szakképzésben vettek részt.
A statisztika ugyanakkor természetesen nem tud különbséget tenni „jó szakma” és kevésbé jó diplomák között, bármire is gondolt a miniszterelnök.
Az embereknek csupán 12 százaléka gondolja, hogy az érettségi nem feltétlenül szükséges a munkaerőpiaci boldoguláshoz, 18 százalék szerint viszont elengedhetetlen. Az 54 százalékos többség azt mondta: az érettségi nem elég, egy szakma is kell mellé. Emellett csupán 11 százalék állította, hogy diplomára is feltétlenül szükség van ahhoz, hogy valaki megállja a helyét a munka világában.
A megkérdezettek 66 százaléka mondta, hogy amennyiben lenne ilyen korú gyereke, inkább a technikumot, 21 viszont a gimnáziumot választaná, az érettségit nem adó szakképzést viszont csak 1 százalék. A gimnáziumi képzés, amely általánosságban tovább hagyja nyitva a diákok számára a pályaválasztás lehetőségét az ellenzéki szavazók körében a népszerűbb, 31 százalék választaná ezt gyereke számára, ez az arány a kormánypárti szavazók között 13 százalék. Valójában, mint az feljebb írtuk, a felvételi adatokból még mindig a gimnáziumok töretlensége látszik.
Mindemellett elsöprő, 78 százalékos többség gondolja, hogy a kormánynak törekednie kellene a diplomások számának növelésére.
Magyarországon ugyanis a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25-34 évesek aránya a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban: 29,4 százalék volt 2023-ban, míg az EU-átlag 43,1 százalék. Ráadásul az uniós trendekkel ellentétben az arány 2013 óta még csökkent is. A kormánypárti szavazók között vannak a legkevesebben (62 százalék), akik szerint ezzel a problémával foglalkozni kell, az ellenzékiek körében ez 87, a bizonytalanok között 78 százalék.
Az egyik legnagyobb egyetértés a kutatásban megkérdezettek körében azzal kapcsolatban van, hogy mi is valójában az oktatási rendszer feladata. 73 százalék szerint olyan képzést kell nyújtania a gyerekeknek, hogy meg találják miben jók, és később azon a területen tudjanak érvényesülni. Ezzel szemben csupán 14 százalék látja elsődlegesnek a nemzetgazdasági célokat, ők azt a választ jelölték meg: az oktatási rendszer feladata olyan oktatást nyújtani a gyerekeknek, hogy később hasznosak legyenek az ország, és gazdasága számára. 11 százalék szerint pedig ennek a két szempontnak egyszerre kellene érvényesülnie.
Sokan már a középiskoláért is külföldre mennek
A Publicus kutatásában résztvevők 19 százaléka azt mondta, családjában vagy környezetében van olyan fiatal, aki külföldön tanul középiskolában, vagy felsőoktatási intézményben, miközben a családja Magyarországon él. A 18-29 év közötti válaszadóknak 28, az ellenzéki szavazóknak 26 százaléka állította ezt. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, egyre több diák, különösen az elitgimnáziumok tanulói döntenek az utóbbi években a külföldi továbbtanulás mellett. Mint arról a Népszava is beszámolt, az a nemzetközi felsőoktatás területén másfél évtizedes tapasztalattal rendelkező, a középiskolásoknak iskola melletti kiegészítő képzést nyújtó Engame Akadémia friss kutatása szerint a külföldön diplomát szerezett fiatalok többsége nem tervez hazatérni.
