Mi lesz a Dunaferr elbocsátott dolgozóival?

Heteken belül elkezdődik a csoportos létszámleépítés a Dunaferrnél. Ezt a cég felszámolója a napokban közölte a dunaújvárosi cég dolgozóival. A leépítéssel párhuzamosan a felszámoló új gazdát próbál keresni a vasműnek. A Dunaferrnél működő vasasszakszervezet elnöke, Magyar Zoltán úgy értesült, hogy több szakmai befektető is érdeklődik a 71 éves vasmű iránt, ám ha akad is vevő a gyáróriásra, a dolgozók közül szinte senki se bízik abban, hogy a kohó vagy a hengermű ebben az évben újraindul.

Magyar Zoltán elmondta azt is, hogy a Dunaferrnek közvetlenül 2700 alkalmazottja van, emellett félezren dolgoznak a vasmű energiaszolgáltójánál és anyagvizsgálójánál. Az említett létszám 90 százaléka hónapok óta „állásidőn van”, s így a munka nélkül maradók gyakran csak a bérük 67 százalékát kapják meg. Mivel a Dunaferrnél 2020 óta nem volt érdemi béremelés, a cég alkalmazottainak havi nettó átlagfizetése 300-350 ezer között mozog. Ez jóval alatta marad a magyarországi átlagjövedelemnek, az állásidős pénz pedig végképp „kivérezteti” a vasműhöz kötődő családokat.

Nagy kérdés, hogy az elbocsátottak találnak-e munkát a közelben? Az elmúlt 2-3 évben folyamatos volt a spontán létszámleépülés a 2020-ban még 5 ezer ember foglalkoztató cégkomplexumnál. Eddig legtöbben az iváncsai akkumulátorgyárnál és a Mol százhalombattai üzemében találtak maguknak munkát. Hogy pontosan mennyien, azt Magyar Zoltán nem tudta megmondani, de becslése alapján mindkét helyen száznál többen. Sokan – elköltözve vagy ingázva - a fővárosban vagy külföldön próbáltak szerencsét. Helyben és a környéken egyre kevesebb az álláshirdetés.

Épp ezért a 41 ezer lelkes Dunaújváros önkormányzata is szeretne abban segíteni a vasműből távozó dolgozóknak, hogy találjanak maguknak tartós megélhetést biztosító munkát. Az ellenzéki irányítású önkormányzat megpályázta támogatásért az Európai Unió által finanszírozott SteelCityZen nevű projektet – tudtuk meg a város gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterétől, Szabó Zsolttól. Az említett pályázati forrást olyan települések vehetik igénybe, amelyek erősen függtek egy helyi acélipari cégtől, ami aztán a felszámolás sorsára jutott. Dunaújváros hét külföldi „kohász várossal” közösen nyújtotta be pályázatát, s a konzorcium elnyert a programra 1,8 millió eurót. Dunaújváros vezeti a konzorciumot, és a Fejér megyei város jogosult az említett támogatás 40 százalékára. Szabó Zsolt elmondta, hogy először felmérést és prognózist készítenek arról, hogy a környéken milyen szakmákra lesz nagy igény a közeljövőben, majd átképző tanfolyamokat indítanak vasműből elbocsátott dolgozóknak. Szabó Zsolt hozzátette, a projektet úgy kell végrehajtaniuk, hogy minden dunaújvárosi, aki dolgozni akar, az dolgozni tudjon, mindent megteszünk ennek érdekében.