Lassan kezd visszatérni az élet a régi kerékvágásba a Vatikánban. A Szentszék sajtóirodája hétfői, napi közleményében azt írta, a pápa hétfő reggel fogadta Marcello Semeraro bíborost. A főpap felelős a boldoggá avatásokért és szentté avatásokért a Vatikánban. A vatikáni nyilatkozat szerint Ferenc több boldoggá avatási eljáráshoz adta a hozzájárulását.
Önmagában ez nyilván nem olyan kivételes esemény az egyház életében. Abból a szempontból azonban nagyon is fontos, hogy azt jelzi: a szentszéki sajtóirodának végre nem arról kell kiadnia helyenként borús, helyenként tárgyszerű közleményeket, hogyan töltötte el az éjszakát Ferenc pápa, vagy rátörtek-e újabb köhögési rohamok a Gemelli klinikán. Ferenc pápa állapota folyamatosan javul, mióta március 23-án kiengedték a kórházból, egyre kevesebbszer kell oxigént kapnia, s mind több találkozót bonyolít le. Amikor kiengedték a Gemelliről, a kezelés következtében még beszélni is alig tudott, szavai most már könnyebben érthetők.
Ferenc pápa először jelent meg a betegsége óta a vatikáni Szent Péter térenA mostani nagyhét más, mint a többi. A nagycsütörtöktől húsvét vasárnapig tartó szertartások amúgy is a legmegerőltetőbbek közé tartoznak a mindenkori egyházfő számára. Ferenc most nem lehet jelen a főbb szertartásokon, de az biztosra vehető, hogy rendszeresen felbukkan majd a hívek között. A Vatikán szerint a pápa nyilvános megjelenése az időjárástól is függ. Ferencet egyelőre a bíborosok képviselik: Leonardo Sandri bíboros elnökölt a virágvasárnapi szentmisén, és ő olvasta fel a pápa által írt homíliát. "Áldott virágvasárnap! Áldott nagyhetet!" – mondta a pápa, amikor felbukkant a hívek között a virágvasárnapi ünnepi mise végén.
Valójában az orvosok két hónap pihenőt írtak fel Ferencnek kétoldali tüdőgyulladása és 38 napos kórházi kezelése után. De azóta, hogy múlt héten többször is megjelent a nyilvánosság előtt, így például múlt hét elején a Szent Péter téren a betegek és az egészségügyi dolgozók számára tartott mise végén, egyre biztosabbnak tűnik, hogy a húsvéti szertartások sem telnek el nélküle. Nagy feltűnést keltett Ferenc szokatlan megjelenésével, ám nem ő az első pápa, aki civilben mutatkozott az emberek előtt. Elődje, II. János Pál pápa (1978-2005) egy ízben síruhában fényképeztette le magát, bár nagy különbség, hogy ez egy beállított kép volt.
Melyek a nagyheti ünnepkör legfontosabb szertartásai? Ezek sorát a nagycsütörtöki krizma- és olajszentelési szentmise vezeti be, ezt Domenico Calcagno bíboros, a Szentszék vagyonkezelőségének nyugalmazott elnöke celebrálja. Szintén csütörtökön került sor a lábmosás szertartására. Ez az odaadás, a szolgálatkészség szimbóluma, Krisztus az utolsó vacsorán e gesztussal fejezte ki végtelen szeretetét. Ahogyan korábban, Ferenc pápa most is börtönben tartotta a szertartást, felkereste az elítélteket a Regina Coeli római börtönben, ezzel is jelezni kívánta, hogy fel kell karolni a társadalom peremén élőket. Idén senkinek nem mosta meg meg a lábát, amiről azt mondta: – Szeretem minden évben azt tenni, amit Jézus cselekedett nagycsütörtökön, a lábmosást elvégezni a börtönben. Idén nem tudom megtenni, de tudok és szeretnék közel lenni hozzátok. Imádkozom értetek és a családjaitokért. A félórás találkozón a börtön 70 rabja vett részt.
A nagypénteki szentmisét Claudio Gugerotti bíboros, a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusa mondja. A pápa a korábbi években nagypéntek estéjén a Colosseumnál tartott keresztúton vett részt, amelynek során Krisztus szenvedésének stációit járják végig, s mindegyiknél elmélkedéseket olvasnak fel. Most a pápa személyesen ugyan aligha lesz jelen, de az egyes stációknál az ő meditációi hangoznak majd el. A szertartást Baldo Reina bíboros, a római egyházmegye általános helynöke vezeti.
Nagyszombaton este tartják feltámadási szentmisét. A tűzszentelés után hirdetik meg az Exultet húsvéti öröméneket, majd az igeliturgiát követően a pápa ilyenkor mondja el húsvéti homíliáját. Most ugyan ezúttal is egy bíboros elnököl majd a szentmisén, de általános várakozások szerint Ferenc is néhány percre feltűnik. Húsvét vasárnap délelőtt újabb szentmisét mutatnak be a Vatikánban. A nap fő eseményeként a pápa ilyenkor a Szent Péter bazilika központi loggiájáról Urbi et orbi áldást oszt Rómára és a világra. Nem kizárt, hogy maga a pápa lesz majd az „áldásosztó”, bár a hírt nem erősítette meg a Szentszék.
Sok tehát a bizonytalanság a pápa esetleges jelenlétét illetően, egy azonban bizonyos: a következő napokban reflektorfénybe kerül majd az ápolója. Miután Ferenc a klinikáról való kiengedése után többször is megjelent a nyilvánosság előtt, minden alkalommal egy elegáns, napszemüveges férfi állt mögötte. Most ő az legfontosabb személy az egyházfő életében. Massimiliano Strappettiről van szó, aki már kétszer is megmentette az egyházfő életét határozott fellépésének köszönhetően. Erről maga a pápa számolt be egyik interjújában. Strapetti volt az, aki a döntő pillanatban meggyőzte arról, hogy vállalja a bélműtétet. Erre 2021 szeptemberében került sor, és mint utóbb kiderült, valóban életmentő beavatkozás történt.
A katolikus egyházfő egy interjúban azt is elárulta, gyakran jobban bízik egy ápolóban, mint egy orvosban, mert szerinte közelebb áll a beteghez.
A pápa akkor nem említette megmentője nevét, de a Vatikánban sokan tudták, hogy kire gondol. Azóta Strappetti a pápa személyes ápolójává lépett elő.
Sergio Alfieri belgyógyász annak a legjobb orvosokból álló csapatnak a vezetője, amelynek tagjai február 14. és március 23. között a római Gemelli klinikán ápolták a pápát életveszélyes légúti betegsége, kétoldali tüdőgyulladása idején. A neves professzor nemrégiben elárulta, a légzési válság legkritikusabb pillanatában Strappetti volt az, aki követelte a kezelések folytatását – még a maradandó károsodás kockázatát vállalva is. A pápa fel is hatalmazta Strappettit a legfontosabb orvosi döntések meghozatalára. És amikor már úgy látszott, menthetetlen a pápa állapota és az orvosok már csak az ima erejében bíztak, Strappetti volt az, aki azt mondta: márpedig folytatják.
Ferenc pápa olyan súlyos állapotban volt, hogy orvosai kezelésének leállítását fontolgattákFeltételezések szerint Strappetti már olyan nagy hatást gyakorol Ferencre, hogy azt is ő dönti el, mikor lépjen a nyilvánosság elé. Ezekről a közvélemény számára váratlan felbukkanásairól nyilvánvalóan csak néhány órával korábban születik döntés. Annyira szűk kör szerez tudomást a pápa megjelenéseiről, hogy még a vatikáni sajtóirodát is az utolsó pillanatban értesítik róla. Az ápolónak még abba is beleszólása van, hogy a pápa fogad-e külföldi állami vezetőt. – Néha minket is meglepnek – ismerte el Matteo Bruni, a Vatikán szóvivője.
Az a tény, hogy a pápa teljesen megbízik ápolójában, nem csak életmentő fellépésének köszönhető. Az 50-es évei közepén járó családapa, aki több mint 20 évvel ezelőtt csatlakozott a Vatikáni Egészségügyi Szolgálathoz, komoly tekintélynek örvend a Vatikánban, II. János Pált és XVI. Benedeket is végigkísérte életük legnehezebb útján. Strappetti időközben már a szentszéki ápolói szolgálat vezetője lett.
Rendelet, ami aligha tetszik a plébániáknak
Ferenc egyre több időt tud munkával tölteni. Ezt jelzi, hogy a napokban új rendelet jelent meg a miseszándékokról, tehát amikor a pap felajánlja valaki számára az adott szentmisét. Az egyházi törvénykönyv 901. kánonjának értelmében a papnak jogában áll a misét bárkiért, akár élőkért, akár elhunytakért felajánlani. Bemutatható a mise valamely „szent hittitok”, vagy bármely szent tiszteletére is. A gyakorlatban a miseszándék azt jelenti: a hívők egy a plébánia által meghatározott összeget fizetnek be azért, hogy az elhunyt, vagy élő hozzátartozóért ajánlják fel a szentmisét. Ez tehát bizonyos bevételt jelent az adott plébánia számára. Ennek gyakorlatán kíván változtatni a Szentszék. A Vatikán szerint a befolyt összeggel visszaélhet az adott plébánia. A virágvasárnap közzétett, s húsvét vasárnap hatályba lépő előírás, megújítja az 1991-es Mos iugiter rendeletben megfogalmazottakat. Ennek értelmében a Vatikán felszólítja a papokat, hogy a szentmise-szándék nyomán beérkezett összegnek csak egy részét tartsák meg, a többit adják a rászoruló plébániáknak.
Miért is jelenik meg a pápa ennyiszer a nyilvánosság előtt, ügyet sem vetve az orvosok tanácsaira? Ennek több oka is lehet. Egyfelől jelezni kívánja, hogy a katolikus egyház feje is esendő, sebezhető, ugyanúgy, mint az emberré lett Krisztus. Üzenet ez a pápa részéről arra, hogy vállaljuk mi is a sebezhetőségünket. Ma autokraták sora irányítja a világ egyes országait. Ők – és az őket körülvevők – rendre azt sugallják, hogy ők sebezhetetlenek és tévedhetetlenek.
Orbán Viktor: Én támadhatatlan vagyok, Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István politikai támadások miatt vált ismerttéA pápa, aki számos alkalommal kelt ki a populizmus ellen, szerint viszont éppen az kívánja megmutatni, hogy az az igazán erős, aki képes megmutatni a sebezhetőségét is. Megjelenései mögött azonban egy másik szándék is meghúzódhat.
Valójában egy jelzés is lehet arra, hogy nem akar lemondani.
Betegsége során több feltételezés is napvilágot látott arról, hogy XVI. Benedek példáját követve ő is önként távozik az egyház éléről, ennek azonban semmi jelét sem adja, éppen ellenkezőleg. Folytatni kívánja a munkát egészen addig, amíg ereje engedi.
Tamáskodó németek
A németeknek csak egynegyede köti a húsvétot Jézus Krisztus feltámadásához. A YouGov közvélemény-kutató intézet felmérésében a válaszadók mindössze 26 százaléka utalt az ünnep vallási jelentőségére. 28 százalék viszont a húsvéti tojásra asszociál húsvét hallatán. A németek 17 százaléka is tervezi a tojásfestést az idei húsvétkor. A nők gyakrabban hódolnak e szokásnak, mint a férfiak (20 kontra 13 százalék). Németországban az emberek 38 százaléka szeretne idén egy vagy több ajándékot adni szeretteinek.
