„A gyermekek a tanköteles korukat megelőző nevelési évben a későbbi eredményes iskolai előrehaladáshoz fontos képességeik és készségeik fejlesztése érdekében az óvodai csoportokban naponta összesen 45 perces időkeretben, a feladatra differenciált, a gyermek egyéni terhelhetőségéhez igazodó – amennyiben az infrastrukturális adottságok lehetővé teszik, külön térben szervezett – iskola-előkészítő fejlesztő pedagógiai tevékenységben vesznek részt” – áll a Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával ellátott kormányrendeletben.
A dokumentum kiemeli, hogy a már tanköteles korú, de az óvodában nevelkedő gyermekeket ebben az esetben tanköteles korukat megelőző nevelési évben járóknak kell tekinteni. A gyermekek fejlődésének vizsgálata céljából a tanköteles kor betöltésekori nevelési évben diagnosztikus mérési rendszer alkalmazható.
A rendelet módosítja az óvodai nevelés országos alapprogramját, illetve más, köznevelési tárgyú kormányrendeleteket is, a célja pedig az, hogy „az óvodai nevelési programok keretében megerősítse az iskolai életre való felkészülést szolgáló tevékenységeket és szervezési kérdéseket, ezáltal garantálva, hogy minden gyermek képességeinek megfelelő támogatást kapjon, miközben az óvodák nevelési folyamatai továbbra is a gyermekek egyéni fejlődési igényeit tartják szem előtt.” Az óvodai nevelés országos alapprogramjának módosításával – írja a dokumentum – a rendelet „biztosítja a gyermekek sikeres iskolai előrehaladásához szükséges képességek, készségek célzott óvodapedagógiai fejlesztését, a minőségi és megfelelő pedagógiai, módszertani tartalom megjelenítését,
a nagycsoportos korosztályú gyermekek személyiségfejlődésének segítését, a tanulás, ismeretszerzés iránti motiváció és a hazája, nemzete értékei iránt való elköteleződés kialakítását.”
De kiderül az is, hogy
a kormány szándéka a köznevelési és szakképző intézményekben a honvédelem tantárgy oktatásának gyakorlatorientált fejlesztése, amelyhez szükséges az e tantárgy tanítására foglalkoztatottak képesítési feltételeinek módosítása.
A 24.hu azt írja, ezért a honvédelmi nevelés-oktatás keretében egyéb foglalkozás tartására és a honvédelem tantárgy tanítására pedagógus munkakörben az is alkalmazható lesz, aki érettségizett és három évig katona volt.
A rendelet alapján ezen felül biztosítják az Arany János Programok vonatkozásában a jogalkalmazás számára azt, hogy egyértelművé váljon a nem állami fenntartású intézmények esetében a támogatásra jogosult igénylő személye. „Ezáltal a kormány megerősíti a programok egységes és egyértelmű finanszírozási szabályát, a programokban érintett különböző típusú fenntartóra vonatkozó, egységes finanszírozási rend fenntarthatóságát szolgálva annak érdekében, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, köztük roma tanulók középfokú iskolai előrehaladását, lemorzsolódásának megelőzését garantálja.”
Kicsiken kísérletezik az Orbán-kormány, iskolát akar csinálni az óvoda utolsó évébőlMint megírtuk, korábban komoly visszhangot váltott ki az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (ONOAP) tervezetének arra vonatkozó része, amely szerint a három csoportnál nagyobb létszámú óvodák esetén létre kellett volna hozni egyfajta iskolaelőkészítő csoportot, a hivatalos indoklás szerint azért, hogy gördülékenyebben menjen az átmenet az óvoda és az iskola között. A Civil Közoktatási Platform akkor arra hívta fel a figyelmet, az iskolaelőkészítés érdekében az oktatásirányítás feláldozza a vegyes életkorú csoportokat is ‒ legalábbis azokban a nagylétszámú vegyes csoportos óvodákban, ahol lehetőség van három csoport kialakítására.
Pintér Sándor tárcája közölte, 3x15 perces bontás is lehetséges
A Belügyminisztérium szerdai közleményében azt írja,
2025 őszétől minden nagycsoportos óvodás számára automatikusan biztosított lesz napi 45 perc iskolára felkészítő foglalkozás, akár 3x15 perces bontásban is.
„Célunk, hogy minden gyermek a lehető legjobb készségekkel és magabiztosan léphessen be az iskolába. A döntés alapját egy országos felmérés képezte: a kormány kérdőívben kérte ki az óvodaigazgatók tapasztalatait a hároméves gyermekek készségeiről. A válaszadók 86%-a szerint romlott a gyerekek beszédkészsége, 81% szerint gyengébbek a szociális kompetenciák, és 73% a mozgáskészségek romlását tapasztalta az elmúlt öt év során. A változások mögött több tényező állhat, de az okoseszközök és a túlzott képernyőhasználat hatása kiemelkedő” ‒ tudatta a tárca.
A közlemény szerint a fejlesztés kiemelten támogatja az alapvető képességek – beszéd, mozgás, szociális készségek – megerősítését az életkornak megfelelő módon. A Belügyminisztérium kiemelte, hogy a szabályozás továbbra is hangsúlyt helyez a játék általi tanulásra, a mindennapos mozgásra, az élőszavas mesélésre, a népi játékok és a magyar hagyományok megőrzésére, és a cél egy olyan óvodai környezet biztosítása, ahol a gyerekek természetes módon, örömmel fejlődhetnek.
„Az új szabályozás megalkotása széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés mellett zajlott, többek között óvodapedagógiai szakmai szervezetekkel, egyházi fenntartók képviselőivel, családszervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel és az Országos Köznevelési Tanács tagjaival. A javaslat nyilvános társadalmi vitájában beérkezett észrevételeket beépítették a végleges rendeletbe, így például elvetésre került a kötelező homogén (csak nagycsoportosokból álló) csoportok bevezetésének terve is” ‒ áll a közleményben.
