Legkorábban idén nyáron írhatják ki az új HÉV járművek beszerzését célzó tendert. Jelenleg a feltételes közbeszerzési eljárás tenderanyagának összeállítása zajlik – válaszolta a Népszava kérdésére az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM). Mint írták, „az idén is ugyanannyi HÉV, ugyanolyan gyakran, ugyanannyi férőhellyel és – időarányosan – ugyanolyan kiemelkedő menetrendszerűséggel közlekedik, mint a tavalyi évben. A menetrendi szolgáltatáshoz szükséges HÉV motorvonat állomány rendelkezésre áll”.
Az előzmények ismeretében kissé optimistának tűnik a válasz. Mint emlékezhetünk, 2024 októberben nagy vihart kavart, amikor a MÁV arról tájékoztatta a Budapesti Közlekedési Központot (BKK), hogy három HÉV vonalon is drasztikusan ritkítanák a járatokat, mert nincs elég üzemképes motorvonat, amit forgalomba állíthatnának.
Valójában már 2024 januárjában látszott, hogy a HÉV-helyzet rohamos romlásnak indult. A 98 kocsiból álló flottából már akkor csak 79 volt forgalomba adható, 12 állt javítás alatt, hét pedig csak várt erre. Az elaggott járműveket ugyanis az üzembiztonság érdekében hat évente fővizsgára kell küldeni, csakhogy ezek a szűkös javítókapacitások miatt torlódnak.
A járművek mindegyike elmúlt 40 éves, a flotta kétharmadát a hetvenes években vagy még előbb gyártották.
Alapesetben az üzembeállítástól számított 50. évig közlekedhetnének, de a vasúthatóság 10 év haladékot adott.
Egyszerűen túl öregek a járművek, 2024. januárjától ritkítja a HÉV-eket a magyar államA MÁV-HÉV Zrt. kidolgozott egy komplex karbantartási tervet a menetrendszerű szolgáltatás fenntartásához, ami egy ideig jól is működött. Csakhogy 2023-ban a közlekedési tárca központosította a beszerzést, ami nagyon lelassította a karbantartást és javítást (ez igaz volt a MÁV egészére), így a járművek rendelkezésre állása egyre nehezebben volt biztosítható.
Az alkatrész-beszerzés központosításának anomáliájára hamarosan jött a szokásos kormányzati válasz: kiszerveznék az egészet egy külsős (NER-kompatibilis) cégnek. A MÁV októberben előzetes piaci konzultációt indított: nyolc évre összesen 950 milliárd forint keretösszeggel rendelné meg a vasúti járművek karbantartását. Egyelőre – a nyilvánosan elérhető dokumentumok alapján – nem írták alá a szerződést.
Hiába befolyásolja több millió ember életét, Lázár János elárulta, valójában nincs érdemi döntés a HÉV fejlesztésérőlKicsit korábban, tavaly júniusban indítottak egy másik előzetes piaci konzultációt is, méghozzá „személyszállító HÉV járművek beszerzése” tárgyában. Szerződést itt sem kötöttek. Az Alstom mindenesetre bejelentkezett. A társaság azon kevés magyarországi járműgyártó közé tartozik, amelyek rendelkeznek itteni gyártókapacitással. (Az üzlet iránt szintén érdeklődő orosz Metrowagonmash 2022-ben kiszállt a Dunakeszi járműjavítóból.) Az Alstom előre jelezte, ha lesz HÉV-tender, akkor a mátranováki gyára bevonásával indulna, a szerelvények forgóvázkerete mindenképpen itthon készülne. A jelenleg futó szerelvények egyébként abban az egykori kelet-németországi gyárban készültek, amelyet azóta megvásárolt az Alstom. A cég kifejezetten a budapesti arculatra tervezett járművel a 2020-ban kiírt HÉV-tenderen is indult, ahol a Stadler volt a versenytársa, lévén az orosz cég az ügyesen megfogalmazott feltételrendszerbe nem fért bele, sokan azóta is ezt látják a tender visszahívása mögött.
A HÉV-ek cseréje ezzel együtt elodázhatatlan, főként ha azt is figyelembe vesszük, hogy a gyártási idő legkevesebb 3-4 év.
Sőt, az Alstom hazai képviseletének vezérigazgatója, Balázs Gáspár a Világgazdaságnak korábban azt mondta, hogy a jelenlegi környezetben már a három-négyéves határidőknek sincs realitásuk. A HÉV-beszerzésre szerinte célszerűbb lenne keretszerződés helyett adásvételi megállapodást kötni, és lehívni mind az 54 szerelvényt, de legalább 40-et a tervezett 18 helyett. Ehhez persze jelentős forrásra lenne szükség. 2021-ben 289 milliárd forinttal számoltak a teljes korszerűsítési projektre. Az Orbán-kormány frissen elfogadott 2035-ig szóló közlekedési stratégiájában azonban szó se esik a napi 135-170 ezer embert szállító HÉV-vonalak fejlesztéséről.
Ehhez képest a fővárosi kormányhivatal Kosztyu Anikó által vezetett kiemelt ügyekkel foglalkozó osztálya idén áprilisi hirdetménye szerint
építési engedélyt adott a H7-es (csepeli) HÉV-vonal fejlesztése és meghosszabbítása keretében egy új - parkolóházat is tartalmazó - HÉV végállomás, áramátalakító, járműtároló és szolgálati épületek építésére.
„A H6-H7 ráckevei és csepeli hévvonal teljes rekonstrukciója tervezési projekt, amely keretében engedélyezési, kiviteli és tendertervek, valamint tenderdokumentáció elkészítése, illetve az engedélyezése folyik” – válaszolta a Népszava kérdésére az ÉKM. Mint írták: a tervezési szerződést uniós - IKOP és IKOP PLUSZ – forrásból fedezik. A projekthez 2019-ben összesen 18 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott az Európai Unió eredetileg a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) és a MÁV-HÉV Zrt. párosának, a befejezési határidő 2023 lett volna.
A projekt célja mindenesetre nem változott: átszállás nélküli vagy kevesebb átszállással járó közösségi közlekedési kapcsolatok és az új HÉV járművek közlekedéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása, magasabb szolgáltatási színvonalú közösségi közlekedés megteremtése, az utazási sebesség növelése, az esélyegyenlőség biztosítása, utazási komfort és az utastájékoztatás minőségének javítása, a környezet rendezése. Az ÉKM a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiára hivatkozva azt írta: „a kötöttpályás elővárosi közlekedés versenyképessé tételének egyik alapköve a hévvonalak fejlesztése”.
Az IKOP PLUSZ listán az Orbán- kormány 2024. márciusi határozata alapján
a projekt kivitelezésére jelenleg 70 milliárd forint indikatív támogatási keret áll rendelkezésre.
A kivitelezési tendert a tervezési szerződés lezárása után írhatják ki.
Ehhez képest Lázár János közlekedési miniszter kedden írt közösségi bejegyzésében arról ír, hogy az úgynevezett „brüsszeli puccskísérlet” keretében több fejlesztést fel kell függeszteni. A felsorolásban a HÉV-fejlesztések és járműcsere is szerepel. Ez vélhetőleg nem több a rogáni propagandagépezet újabb megnyilvánulásánál. Ez a lista ugyanis már 2022-ben is megjárta a sajtót, mivel Lázár János maga írta rá, hogy „lezárni.”
