A washingtoni szövetségi kormányzat szerdán tett bejelentése alapján 2,2 milliárd dollár értékű kutatási támogatás folyósítását és további 60 millió dollárnyi szerződésből eredő támogatás kifizetését függeszt fel a Harvard Egyetemnek, amely az Egyesült Államok legnagyobb presztízsű felsőoktatási intézménye. Ez még csak a jéghegy csúcsa: a Fehér Házzal elhúzódó konfliktusban összesen 9 milliárd dolláros szövetségi támogatás a tét az egyetem számára.
Donald Trump amerikai elnök februári rendeletében egy több minisztérium bevonásával létrehozott szövetségi akciócsoport felállításáról döntött, amelynek tagjai az igazságügyi, az oktatási és egészségügyi és humán erőforrások minisztériumainak munkatársai alkotják.
A hónap elején küldött levelében a Trump-adminisztráció részletes követelési listával állt elő, amelynek mielőbbi teljesítését várja el az egyetemtől a szövetségi forrásokért cserébe. Elsőként a faji alapú pozitív diszkriminációt alkalmazó személyzeti politika és felvételi kritériumrendszer megszüntetését követeli, valamint azoknak a sokszínűségi, egyenlőségi és befogadási (DEI) szabályoknak az eltörlését, amely meritokratikus szempontok helyett a faji, nemi, szexuális hovatartozást vagy egyéb kisebbségi csoportok tagjait helyezi előtérbe.
Ezen túl a Trump-adminisztráció követeli azt is, hogy az Harvard Egyetem vegye elejét a campusokon a szólásszabadság nevében tett antiszemita megnyilvánulásoknak. Ez együtt járna a külföldi diákok megfigyelésével, akiket ilyen vádak esetén a szövetségi bevándorlási hivatal eltávolíthatna az egyetem területéről és akár deportálhatna is az országból, a hatóságokkal való együttműködés pedig szintén részét képezi a követeléseknek. Ezzel együtt az egyetem területére állandó biztonsági személyzet jelenlétét rendelnék el a hasonló esetek megakadályozására. A testület vezetője, az emberi jogok biztosaként dolgozó Leo Terrell látszólag világosan fogalmazott: Az antiszemitizmus bármely környezetben visszataszítónak hat e nemzeti ideálok fényében.
A támadás alatt álló elitegyetem vezetői szerint az antiszemita vád csupán ürügy a Trump-kormányzat az amerikai akadémiai függetlenség felszámolására. A Harvard mellett több neves magánegyetem, így a Penn State, a Columbia vagy éppen a Princeton számára is hasonló forrásmegvonást helyeztek kilátásba, amennyiben nem teljesítik a követeléseiket. Ám eddig csak az egyetemi oktatókat tömörítő amerikai szövetség harvardi tagozata mert pert indítani a szövetségi kormánnyal ellen. Ez nem véletlen: a tavalyi pénzügyi évben 53,2 milliárd dolláros - főként adományokból befolyó - alapítványi vagyonával a bostoni intézmény a leggazdagabb privát egyetem a világon.
A perben az intézmény jogi csapatát vezető Andrew Crespo tegnap a CNN-nek adott interjújában elmondta, hogy a Trump-kormányzat lépése „szemmel láthatóan és kétséget kizáróan” megsérti a szólásszabadságról szóló első alkotmánykiegészítést, ezen kívül pedig fontos tudományos kutatásokat, például a rákkutatás vagy más high-tech területeken végzett kísérletek finanszírozását teszi kockára. Az antiszemita vádak alapján indított vizsgálattal kapcsolatban szerinte ott lóg ki leginkább az elnöki lóláb, hogy Washington egy szövetségi felügyelőt is kinevezne, aki felülvizsgálná az egyetem összes karának összes kurzusát, hogy az ideológiailag kiegyensúlyozott-e a Trump-kormány ízlése szerint. Ez Crespo szerint illeszkedik a bíróságok és más független demokratikus intézmények ellen intézett támadás láncolatába, amely a világ autokratikus vezetésű országait jellemzi.
400 millió dollár támogatást von meg a Trump-adminisztráció a Columbia Egyetemtől, amiért a vezetése nem lépett fel a palesztinpárti tüntetések antiszemita megnyilvánulásai ellen