- Elindult az újratervezés a fertőrákosi kikötőben, immáron civil és szakmai szervezetek bevonásával - tudtuk meg a helyszínen Barcza Attila országgyűlési képviselőtől, akit Lázár János építési és közlekedésügyi miniszter nemrégiben nevezett ki a Fertő tó és környezetének fejlesztéséért felelős miniszteri biztosnak. A politikai tisztsége mellett „civilben” turisztikai szakember – Barcza Attila doktorátusát a Sopron-Fertő térség turisztikai kínálatának és a turisták mobilitásának vizsgálatáról írta – a feladatát lapunknak úgy fogalmazta meg, hogy „társadalmiasítja” a beruházást, azaz: az elkövetkező hetekben minden, a beruházással kapcsolatban érintett szakmai, civil szervezettel felveszi a kapcsolatot. „Az első és legfontosabb feladat: békét kell teremteni, úgy kell folytatnia fejlesztést, hogy azt a túlnyomó többség elfogadja” – fogalmazott lapunknak Barcza Attila.
Úgy tudjuk, ennek szellemében a miniszteri biztos már leült tárgyalni civilekkel, így az eredeti beruházást kritizáló Fertő Tó Barátai Egyesülettel is. Civil forrásaink a korábbi évek gyakorlatához képest meglepő nyitottságról és szakmaiságról számoltak be.
Mint arról beszámoltunk, a kormány 2015-ben vetette fel a bő száz éve használt, ám a közelmúltra már erősen leamortizálódott fertőrákosi kikötő és strand felújításának ötletét. A többi között azzal indokoltak, hogy míg az osztrák oldalon kilenc nagyobb turisztikai központ van, addig a magyar oldalon egyedül a Fertőrákosi-öböl, ahol le lehet menni a tóhoz – máshol mocsaras a tópart és nem mellesleg szigorúan védett természetvédelmi területről van szó. Ugyanakkor az akkori kormányzati ötletelésből egy nagyjából 45 milliárdos állami óriásberuházás kezdett kibontakozni, százszobás szállodával, parkolókkal, sportlétesítményekkel, amit a hazai és nemzetközi civil-, illetve környezetvédő szervezetek élesen kritizáltak és tiltakoztak is az elképzelések ellen.
Újratervezést ígért az Orbán-kormány, sokkal kisebb és zöldebb beruházás lesz a Fertő tónálAz eredeti terveknek végül a pénzhiány megálljt parancsolt, így csak a tóparton az első ütem mélyépítési, kotrási, kikötőépítési és közműépítési munkái készültek el, ám a tervezett építményeket már nem húzták fel. Ezt követően a beruházás a Miniszterelnökségtől átkerült a 2022-ben miniszterként újrázó Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz, ahonnan új szelek fújdogáltak. Így már 2022-ben arról hallottunk, hogy egy visszafogottabb és esztétikailag is a tájba illeszkedő, természetközeli beruházásban gondolkoznak. Ezt követte most március közepén a turisztikai szakember Barcza miniszteri biztosi kinevezése. Lapunk is most először járt az eddig lezárt és őrzött építési területen.
Mint a terepbejáráson Barcza Attila elmondta: az elkövetkező időszakban meghallgatják a civilek, a szakmai szervezetek és a lakosság javaslatait, azaz mindenkiét, így a korábbi beruházással kritikus véleményeket is. Ezek összegzéséből fog kialakulni, hogy pontosan milyen legyen az arculata a megújuló Fertőrákosi-öbölnek, majd ezek alapján fogják kiírni az új közbeszerzéseket. A miniszteri biztos szerint mivel a vélemények alapján még formálódik a beruházás, így a Fertő-tavi építkezés pontos ütemtervéről, költségvetésről korai lenne beszélni. Ami már biztos, hogy mielőbb újra használatba szeretnék adni a területet. Idén tavasszal megnyílik a felújított, 400 hajót befogadó vitorláskikötő, az odavezető út és a kikötőhöz tartozó százötven méter hosszú móló a nagyközönségnek. Ez azt is jelenti, hogy hét év után először újra lemehet sétálni a lakosság a tópartra.
A kikötőbe vezető úton jobbról-balról egyelőre facölöpök és drótkerítés keríti le a nemrég síksággá tett egykori strand és a cölöpházak helyét. Bár a 60 hektáros területen részben a parti nádast is feltöltötték a munkagépek, azonban új élőhelyek is létesültek. Így a síksággá lett területet már most birtokba vette a természet: a munkagépek levonultával pillanatok alatt megjelent a hagyományos tóparti növényzet, (az ilyenkor esetleg elszaporodó jövevénynövényeket a Nemzeti Park folyamatosan irtotta) ottjártunkkor a szárazulaton most mindenfelé vadlibák terelgették a fiókáikat, a síkság felett pedig ottjártunkkor a védett ragadozó, a vörös vércse, illetve a réti héja őrjáratozott, a nyílttá tett területen kialakult tocsogókat védett gázlómadarak használják.
Mint Barcza Attila elmondta, a kikötőt eleve a Fertő tó sajátosságaihoz alakították ki: mivel a félszikes, sekély tó vízszintje erősen kitett a párolgásnak, azaz egy-egy szárazabb nyáron komoly vízszintcsökkenés jön létre, a kikötő szintje emelhető és süllyeszthető, vagyis hozzáigazítható a vízszinthez. Amikor Barcza Attilát arról kérdezzük, hogy pontosan mi lehet a fő vonzereje a leendő Fertő tavi turisztikai központnak, a miniszteri biztos rávágja: egyértelműen az ökoturizmus. Turistacsalogató lehet a területen kialakítandó 12 hektáros ökológiai park egy tanösvénnyel, ami már a terület korábbi terveiben is szerepelt. Ott megmaradt egy fás-ligetes-mocsaras terület, ahol ugyanakkor új vizes élőhely – a területet körbevevő övcsatorna - is létesült. Ezen a részen a meglehetősen hullámos tóval szemben a szélvédett területen gyerekekkel is lehet majd biztonságban kenuzni.
A terepbejárásra elkísért minket a Fertő-Hanság Nemzeti Park helyettes vezetője, Pandur László, aki hangsúlyozta, hogy az építkezések során folyamatosan biomonitoringot folytattak, azaz figyelték a területen az élővilág változását és úgy látták, hogy a mélyépítési munkák nem csökkentették a terület élővilágát.
Az első pillantásra is látszik, hogy a természet igencsak a keze alá dolgozik az ökoturizmusra építő terveknek: bár az övcsatorna alig pár éve készült el, már végig nád borítja a partját. Pandur László szerint a hagyományos nádi énekesmadarak - nádirigó, barkós cinege – belakták már oda magukat, hátunk mögött az amúgy rejtőzködő vízicsibe hangját halljuk sipogni. Fogas kérdés, hogy pontosan milyen lesz a tópart új strandja. Mint Barcza mondja: a lakosságnak kell eldöntenie, hogy szeretnének-e épített fürdőmendencés strandot a partra – ami egyébként az osztrák oldal fürdőhelyein is szinte mindenütt megtalálható – vagy sem.
Ugyanilyen kérdés, hogy mi lesz a sorsa a vízitelep felé tartó út mellé felhúzott betonfalnak. Ami valójában nem „fal”, hanem egy feltöltésnek lett volna a támfala, a feltöltés pedig azt a célt szolgálta volna, hogy részint az övcsatornának legyen egy természetes lejtése, részint pedig hidat alakítsanak ki a csatorna felett. Kérdés, hogy a lakosság szeretné-e azt a feltöltést vagy sem. Ebben nyilván hozzáigazítják a támfal magasságát a talajszinthez, azaz jóval alacsonyabb lehet majd. Barcza Attila úgy gondolja, hogy egy-két hónapon belül le tudja folytatni a parttal kapcsolatos egyeztetéseket és rövidesen belefoghatnak a terület végleges rendezésébe.
