A kormányzati propaganda csütörtökön megtalálta az új patás ördögöt Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője személyében, aki egy elég szerencsétlen megfogalmazásra ragadtatta magát, amikor is egyebek közt arról beszélt, hogy a Magyarország elől visszatartott uniós forrásoknak megvan a pozitív hozadéka is, nevezetesen, hogy a romló életszínvonal erősíti az ellenzéket.
A Fidesz szócsövei ezt követően egészpályás letámadásba lendültek a politikus és a Tisza Párt ellen, maga Orbán Viktor is beleállt a témába, párhuzamot vonva Kollár Kinga EP-képviselő kijelentései és a Gyurcsány-féle őszödi beszéd között. A 444 ezért lefordította a beszédet és közölte változtatás nélkül, hogy kontextusában, a propaganda belemagyarázásai nélkül is el tudja dönteni az olvasó, botrányos volt-e a beszéd, avagy sem.
Alább a felszólalást mi is változtatás nélkül közöljük:
„A téma a jogállamisággal kapcsolatos kondicionalitási eljárás hatékonysága. Magyarként azt kell mondanom, hogy nagyon hatásosnak bizonyult a jogállamisági mechanizmus. Mert körülbelül 21 milliárd eurónyi forrást felfüggesztettek, ebből pedig több mint 1 milliárd eurót már el is vesztettek a magyarok.
Ez komolyan befolyásolja a magyar állam működését, mert az állam nem tud költeni az infrastruktúrára, nem tudja támogatni a magyar gazdaságot, és az alapvető szociális szolgáltatásokat sem tudja biztosítani az emberek számára. Csak pár példát hadd hozzak.
A helyreállítási alap forrásaiból 50 kórházat lehetett volna felújítani, de ez nem történt meg. A vasúti hálózat állapota tragikus Magyarországon, egyes vonalakon 170 évvel ezelőtti sebességgel közlekednek a vonatok. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a kondicionalitási szabályozás igenis komoly hatást gyakorolt a magyarok mindennapi életére.
Politikailag viszont nem vagyok ennyire biztos ebben, mert a folyamat elvezetett a társadalom radikális polarizálódásához. Az egyik előttem felszólaló azt mondta, nem volt politikai ellenreakció. Szerintem viszont volt.
Egyrészt a Fidesz és a magyar kormány még mindig visszaél a helyzettel belpolitikai céljai érdekében, és azt állítja, hogy a Bizottság kettős mércén alapuló érveléssel tartja vissza a forrásokat, mert politikailag motivált az ügyben. És ha hagyjuk, hogy a politikai engedmények szerepet kapjanak a folyamatban, azt gondolom, valahogy tényleg politikailag motiváltak lesznek a döntések. És ez végül is elvezet a magyar kormány pozíciójához. A kormány úgy állítja be magát, mint aki folyamatosan a hungarofób brüsszeli vezetőkkel szemben védekezik.
A dolog pozitív oldala, hogy a magyarok romló életszínvonala erősíti az ellenzéket. Én ilyen értelemben nagyon pozitívan tekintek a 2026-os választásra.
A szakértőkhöz tennék fel még egy kérdést: hogyan tudják az EU pénzügyi érdekeit az EU politikai érdekeivel összhangba hozni? Miközben megőrzik Magyarország uniós integrációját. És milyen aktív lépéseket kellene tennie az EU-nak, hogy fellépjen a kondicionalitási eljárással kapcsolatos hamis információkkal szemben?”
A bizottsági ülésen egyébként felszólalt a fideszes Deutsch Tamás is, aki nagyjából annyit járult hozzá a történésekhez, hogy megpróbálta leszedetni a napirendről a Magyar Helsinki Bizottság szakértőjeként meghívott Léderer Andrást, arra hivatkozva, hogy a Helsinki „részese volt az Európai Bizottság NGO-finanszírozási botrányának, és milliókat kapott Brüsszelből”. Miután a levezető elnököt nem hatotta meg Deutsch követelése és elutasította az elhallgattatásra irányuló indítványt, a fideszes politikus elhagyta az üléstermet.
Orbán Viktor: Aki a hatalomért és pénzért bármire képes, abban sose szabad megbízni