Alar Karis észt elnök szerdán aláírta azt az alkotmánymódosítást, amely megtiltja a nem uniós állampolgárok részvételét az észt helyhatósági választásokon. Az alkotmánymódosítás elsősorban az országban nagy számban élő orosz kisebbséget érinti.
Az államfő korábban hangoztatott fenntartásai ellenére írta alá a módosítást, és ismételten hangot adott azon aggodalmának, mely szerint „veszélybe kerülhet az észt társadalom egységének megőrzése.” Majd hozzátette, „számára az is fontos, hogy a választójoguktól megfosztott emberek ne higgyék azt, hogy az állam a társadalomból való kizárásukról döntött, vagy arról, hogy kizárólag csak nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti őket.”
Az észt parlament március 26-án, nagy többséggel szavazta meg az alkotmánymódosítást, miután a különböző észt politikai erők egy esetleges külföldi beavatkozás veszélyére hivatkozva azt javasolták, hogy az orosz és fehérorosz állampolgárokat, valamint az Észtországban élő hontalanokat zárják ki a választásokból.
Az egykori Szovjetunió volt utódállamaként a függetlenségét 1991-ben visszanyerő Észtország lakossága jelenleg 1,3 millió, akik közül mintegy 973 ezren rendelkeznek szavazati joggal. Az orosz nemzetiségűek száma a balti államban meghaladja a 296 ezret, ami a teljes lakosság körülbelül 21,6 százalékát teszi ki, de a szavazókorúak száma köreikben nyilván kevesebb.
Az alkotmánymódosítást megelőzően az észt jogrendszer lehetővé tette az országban állandó lakcímmel rendelkező nem uniós állampolgárok számára az önkormányzati választásokon való részvételt, miközben a parlamenti választásokból eddig is kizárta őket.
Észtország fegyverkezik, egyre jobban tart egy 3-5 éven belül érkező orosz támadástól Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország kilép a taposóaknák használatát tiltó egyezményből