Nem gyilkosság áldozata lett a Csádban holtan talált magyar katonai attasé

A ügyben indított vizsgálat megállapította, hogy a néhai Vékás-Kovács Imre alezredes természetes halállal halt meg – közölte az MFor érdeklődésére a Honvédelmi Minisztérium.

Mint korábban mi is hírt adtunk róla, 2024 októberében elhunyt a csádi magyar katonai attasé. Holttestét egy szállodai szobában fedezték fel. Többen is felvetették, hogy a katonatiszt esetleg gyilkosság áldozata lett, egészen pontosan megmérgezték.

A 150–200 fős csádi misszió előkészítésében szerepet vállalt Orbán Gáspár, Orbán Viktor fia is, a misszió állítólag bármikor bevethető, sőt, elképzelhető, hogy a magyar katonák már jelenleg is Csádban tartózkodnak. 2024 decemberében még a csádi parlament jóváhagyására vártak, de azóta vélhetően történt előrelépés az ügyben. Ezt erősíti az is, hogy a Honvédelmi Minisztérium reagált arra a hírre, miszerint a magyar előkészítő egység furcsa körülmények között kénytelen volt elhagyni Csádot. A védelmi tárca fake newsnak nevezte az erről szóló értesülést.

A portál az OrionPolicy egyik elemzését idézi, amely szerint az újonnan formálódó csádi politikai viszonyok között Magyarország az egyik legaktívabb szereplő. Az Orbán-kormány nemcsak különmegbízottat nevezett ki a Száhel-övezetbe, hanem nagykövetséget is nyitott N’Djamenában, valamint létrehozta a Hungary Helps program első afrikai irodáját 200 millió dolláros költségvetéssel. Idriss Déby csádi elnök 2024 szeptemberében Budapestre látogatott. Ekkor Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország katonai szerepvállalása egy átfogó migrációs stratégia része.

Az elemzés ugyanakkor rámutat arra, hogy a magyar katonai egységek csádi tevékenységének pontos céljai továbbra sem világosak, ami növekvő aggodalmat kelt. Egyes vélemények szerint Magyarország fellépése az orosz érdekekhez igazodik. A tanulmány kitér a kritikákra is, amelyek szerint Magyarország csádi szerepvállalására az átláthatóságnak ugyanaz a hiánya jellemző, amelyet sokan Oroszország afrikai tevékenységével kapcsolatban is kifogásolnak. Emellett a migrációellenes retorikán túl Magyarország jelentős érdeklődést mutat Csád stratégiai jelentőségű ásványkincsei, például a kvarc, a bauxit, a gránit, az ón, a volfrám és az urán iránt is.

Más elemzések szintén kiemelik, hogy Magyarország csádi missziója egyszerre katonai és humanitárius célokat szolgál, miközben a világ egyik leginstabilabb térségében zajlik. Csádban jelenleg 17 millió ember él, közülük 7,5 millióan humanitárius segítségre szorulnak, a lakosság több mint 40 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, és mintegy 1,2 millió belső menekült nehéz körülmények között próbál boldogulni.