A múlt fegyver a politikai harcokban, amit az aktuális igények szerint szerkesztenek egybe. Azt teremtik meg, amit szeretnénk elhitetni a múltról a jelennek szánt tanulságként - írta Otto English. Mára a történelem a szórakoztatóipar tárgyává vált, amely sosem volt történetekkel és legendákkal teremti meg az aktuális politika tömegeknek szánt propagandáját. Aki ezeket a „hivatalossá tett”, még az Alaptörvényben is foglalt állításokat megkérdőjelezi, azt „természetesen” hazafiatlannak, vagy újabban „poloskának” is nevezhetik.
Nem valószínű, hogy például a miniszterelnöknek készített ünnepi beszéd írója, vagy akár maga a miniszterelnök megragadt volna a sokféle forrásból az időszámítás előtti IX. században egybeszerkesztett Ószövetség teremtésmítoszainál. Bizonyára ők is tudják, hogy azok a régi időkből származó magyarázatok az akkori tudás és az aktuális vallási célok szerint írták le a világ és az emberi nem születését.
Elgondolkodtató tehát, hogy az azóta végbement tudományos forradalom ismereteit félretéve ma is az egykori magyarázatnál szerettek volna maradni, miközben ennél még az egyházak is differenciáltabb tanításokat hirdetnek. Mint ismeretes, kőbe (Alaptörvénybe) vésték volna a férfi és a nő születésének történetét - amelynek egyébként a Bibliában is két változata van -, mit sem törődve a modern tudomány evidenciáival.
Természetesen nem hisszük, hogy a gránitszilárdságú Alaptörvényben foglaltak valóságtartalma érdekelné a politikusokat, hiszen az igazság kimondása felelősséggel jár, amit nem szívesen vállalnak. Azért szeretik a mítoszokat, az olyan leegyszerűsítéseket, miszerint "az ember születési neme biológiai adottság, amely – a teremtés sorrendjével egyezően – vagy férfi, vagy nő lehet", mert könnyebb megértetni a tömegekkel, mint az összetett valóságot.
A történelemhamisítás egy olyan bódító szellemi drog, amellyel ellensúlyozni lehet a tudatlanságot, hitelesíteni lehet a kiválasztottságot, és közös törzsi mítoszt lehet teremteni. A mítoszokból további hazugságok születnek,
azokból pedig olyan önhittség fakadhat, ami szétbomlasztja az országot és a világot.
A propaganda mostanra legyőzte a valóságot és a tudományt, és ez akkor is így van, ha olykor visszakoznak, mint "a teremtés sorrendjével egyezően" fordulat esetében. A tudatosan szított legendák lefoglalják az embereket, akik nem foglalkoznak a körülöttük zajló valódi eseményekkel. Beletörődnek, hogy ha „valaki rabszolga, annak mindegy, ki pattogtatja az ostort” – de mégiscsak jobb, ha közülünk való.
A tudatlanok tömegeinek szólnak ezek az üzenetek, és ők elbűvölve hallgatják, amit mondanak nekik. Mindezért nem ők az igazi felelősök. „Akiknek nincs meg a kellő tudásuk, ahhoz sincs elég tudásuk, hogy felismerjék a tudatlanságukat” - véli David Dunning. A morális pusztulás felelősei azok a politikusok, akik hatalmuk érdekében semmibe veszik az igazságot, a tudatlanságukkal és hazugságokkal mostanra már az egész világ szellemét és erkölcsét megmérgezik.
Nehéz elfogadni, hogy a felvilágosodás korszaka véget ért, mostanra a világ gyökeresen megváltozott, és az emberek többsége arra megy, amerre mondják nekik, hogy menni kell. De a Történelem azt bizonyítja, hogy minden pusztulás után újjászületett és újabb korszakot kezdett az emberiség.
A szerző társadalomkutató, nyugalmazott főiskolai tanár.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
