Magyar Péter és a Tisza Párt lendülete nem tört meg, egyelőre bevált, hogy nem reagált a kormánypártok aktuális húzásaira, sőt Orbán Viktor volt a reaktívabb, a Magyar Péter-féle zebraügyre egy teljes kommunikációs panelt húzott fel. A Fidesz-KDNP mindeközben nem tudta megtartani az évértékelő környékén mobilizált perifériaszavazóit, de a februári bejelentések valódi hatása csak a támogatások folyósításával fog igazán érződni – írja a Republikon Intézet a március 26. és április 1. között készített, lapunkhoz is eljuttatott kutatásáról.
A felmérésből kiderült, hogy
márciusban a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP is 1-1 százalékpontot erősödött a teljes népesség körében, jelenleg 29-27 az állás a Tisza javára, vagyis az ellenzéki párt két százalékponttal előzi a kormánypártot a teljes népesség körében, akárcsak a múlt hónapban. A pártválasztók körében egy százalékpontot erősödött a Tisza Párt márciusban, a Fidesz-KDNP pedig egy százalékponttal rosszabbul szerepelt, mint előző hónapban, így a jelenlegi állás a pártválasztók között 38-35 a Tisza javára.
Utóbbit tekintve múlt hónapban Magyar Péter pártja mindössze egy százalékponttal előzte a kormánypártokat, ez most három százalékos különbségre nőtt, ami hibahatáron belüli változás.

A kutatás szerint a két legerősebb párt szavazóinak választási részvételi hajlandósága látványosabban változott február óta, ennek következtében
a Tisza két százalékpontot erősödött a biztos szavazó pártválasztók körében, a Fidesz-KDNP pedig 3 százalékpontot veszített, így jelenleg az állás 40-33 a Tisza javára, ami 7 százalékponttal vezet a kormánypártok előtt.
A Republikon Intézet múlt havi mérése közvetlenül az Orbán Viktor évértékelőjét és ígéretdömpingjét követő napokban készült, ami ekkor komoly, 3-4 százalékpontos növekedést jelentett a kormánypártok számára. Azonban ebben a hónapban elvesztették ezt a pillanatnyi többletet, a kormánypárti szavazók választási részvételi hajlandósága csökkent, a Tisza pedig erősödni is tudott.

A négy kis- és középpárt – a DK, a Mi Hazánk, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) és Momentum – összesen a pártválasztók 22 százalékának voksával bír, az egy százalékos pártokat is számolva pedig a pártválasztók negyede nem a két nagy pártra szavazna. Mindez megnehezíti a Tisza számára, hogy a Fidesz-KDNP egyedüli kihívójaként hivatkozzon magára.

A kutatás eredményei alapján
a DK 1-1 százalékpontot erősödött a múlt hónaphoz képest a teljes népesség és a pártválasztók körében, a teljes népességben 6, a pártválasztók körében 7 százalék a támogatottsága. A biztos szavazók körében nem erősödött, továbbra is 7 százalék szavazna az országjáró Gyurcsány Ferenc pártjára, ezzel jelenleg a DK a harmadik legerősebb párt.
a Mi Hazánk támogatottsága a teljes népességben változatlanul 5 százalék, a pártválasztók körében egy százalékponttal csökkent, 6 százalékra, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig két százalékpontot veszített, 6 százalékra esett vissza. Ez hibahatáron belüli változás, nem kijelenthető, hogy a párt Fideszhez való közeledése okozta volna a visszaesést, de az biztos, hogy így már nem a Mi Hazánk a harmadik legerősebb párt.
az MKKP hónapok óta először veszített támogatottságából hibahatáron belül, a teljes népességben egy százalékpontot, 4 százalékra, a pártválasztók körében 2 százalékpontot, 5 százalékra, a biztos szavazók körében egy százalékpontot, 5 százalékra, azaz továbbra is bejutna a parlamentbe, de a küszöbön áll.
hónapokon át egy százalékpontot állt a Momentum támogatottsága, de komoly politikai lehetőség volt számára az LMBTQ közösséget támadó, gyülekezési jogot korlátozó alkotmánymódosítás, mivel évek óta konzisztensen LMBTQ-párti, míg a Tisza Párt nem vette fel a kesztyűt ebben az ügyben. Hosszú idő óta először nőtt a Momentum támogatottsága, a teljes népességben 2 százalékpontot, 3 százalékra, a pártválasztók és a biztos szavazó pártválasztók körében 3-3 százalékpontot, 1-ről 4 százalékra, éppen a parlamenti küszöb alá. Azonban nem a Tisza Párttól hódította vissza szavazóit, inkább a Kutyapárt és egyéb kisebb pártok táborából merített.
az MSZP, a Párbeszéd és az LMP továbbra is 1-1-1 százalékon áll a teljes népesség, a pártválasztók és biztos szavazó pártválasztók körében is.
a Jobbik 1 százalékról 0 százalékra esett minden mérési szinten.
1 százalék jelezte, hogy egyéb kis pártokra szavazna.
a bizonytalanok aránya pedig 3 százalékponttal csökkent, 23 százalékra.

A Publicus Intézet korábbi, március 5. és 11. között végzett, a Népszava megbízásából készült kutatása alapján akkor arról számoltunk be, hogy a teljes népességben a Tisza Párt 28, a Fidesz 26 százalékán áll, míg a biztosan szavazó pártválasztóknál a Tisza szintén 2 százalékkal előzi a Fideszt (41-39). A Publicus szerint a két említett párt mellett nagy valószínűséggel egyedül a Demokratikus Koalíció, esetleg még a Mi Hazánk jutna be a parlamentbe.
A Medián ugyancsak március elején, a HVG megbízásából készített közvélemény-kutatásából pedig az derült ki, hogy a Fidesz-KDNP egy hajszálnyival erősödött tavaly november vége óta, míg a Tisza Párt hasonló mértékben gyengült, de még így is 9 százalékponttal vezetnek Magyar Péterék a választani tudó biztos szavazók körében. A felmérés szerint ez annak is köszönhető, hogy a Tisza-szimpatizánsok a leginkább elkötelezettek: 90 százalékuk állítja, hogy egy most vasárnapi választáson biztosan elmenne szavazni, míg a fideszeseknek csak nyolctizede nyilatkozott így.
A Závecz Research Intézet legfrissebb, március második felében készített felmérése alapján a Tisza Párt stabilizálta vezető pozícióját a pártok versenyében. Az elmúlt hónapokban mindkét párt szavazótábora bővült a teljes választókorú lakosság körében: a Tiszáé 26-ról 29 százalékra, a Fideszé 24-ről 26 százalékra. Ez azt is jelenti, hogy táboruk meghaladja a kétmillió főt: a Tiszáé 300 ezerrel, a kormánypárté 100 ezerrel.
Publicus Intézet: csökkent a Tisza Párt és nőtt a Fidesz támogatottságaMedián: a Tisza 46, a Fidesz 37 százalékon áll a biztos szavazóknálZávecz Research: Stabilan vezet a Tisza Párt a Fidesz előtt