Készül a törvényjavaslat, a tengeri kábeleket elszakító hajókat akár el is süllyeszthetné az észt hadsereg

Az tallinni parlament, a riigikogu azt tervezi, hogy jogi felhatalmazást ad az észt hadseregnek és a haditengerészetnek arra, hogy katonai eszközökkel lépjenek fel azokkal a kereskedelmi hajókkal szemben, amelyek a gyanú szerint víz alatti kábelekben vagy más létfontosságú tengeri infrastruktúrában akarnak kárt tenni. Végső esetben a katonák akár a hajók elsüllyesztésére is jogosultak lennének, ha azok nem engedelmeskednek a kiadott parancsoknak – jelentette az észt közmédia, az Eesti Rahvusringhääling orosz nyelvű honlapja.

Ennek célja az lenne, hogy a haditengerészet számára megfelelő jogi alapot teremtsenek az egyre gyakoribb, külföldi hajók által okozott károkozások megelőzésére. A katonák így lehetőséget kapnának arra, hogy szükség esetén erőszakkal lépjenek fel a veszélyesnek ítélt járművekkel szemben. Jüri Saska, a haditengerészet korábbi vezetője hangsúlyozta, hogy a nemzetközi vizeken történő fegyveres fellépés sértheti a szabad hajózás jogát, ezért minden hasonló lépést rendkívüli körültekintéssel kell megtervezni. Véleménye szerint, ha a haditengerészet élni kíván ezzel a lehetőséggel, akkor rendelkeznie kell mind a szükséges diplomáciai háttérrel, mind a megfelelő hajókkal és fegyverzettel.

A jogi keretek megalkotása a riigikogu feladata. Felmerült azonban a kérdés, mi történik, ha a Haditengerészet nem tudja megállítani a gyanús hajót. Erre reagálva a törvényhozás nemzetvédelmi bizottságának elnöke, Kalev Stoicescu elmondta, hogy ilyen esetben Észtország a szövetségesei, például Finnország, Svédország, Lettország és más országok segítségére számítana.

A javaslat szerint, ha minden más eszköz kudarcot vall, a katonák jogot kapnának arra, hogy elsüllyesszék a parancsot megtagadó hajót. Kalev Stoicescu ugyanakkor kiemelte, hogy ez a lehetőség csak akkor merülne fel, ha például sok ember élete lenne közvetlen veszélyben, vagy súlyos katasztrófát kellene megelőzni.

Saska azonban aggodalmát fejezte ki a gyakorlatban felmerülő nehézségek miatt. Rámutatott, hogy már maga a gyanú is stresszhelyzetet teremthet a hajó parancsnokának, és ha a gyanú utólag nem igazolódik be, komoly kérdések vetődnek fel a felelősség megállapításával kapcsolatban. Különösen problémásnak tartotta azt az elképzelést, hogy előbb evakuálnák a legénységet, majd elsüllyesztenék a hajót, hiszen szerinte az evakuált hajó már nem jelentene közvetlen veszélyt, az elsüllyesztés pedig jelentős környezeti kockázatot hordozna.

A törvényjavaslat első vitájára várhatóan szerdán kerül sor.