A belső és külső szabályok be nem tartásának sorozata is szerepet játszhatott abban a balesetben, amely tavaly történt az Esztergom–Nyerges rallyversenyen – többek között ez áll abban a jelentésben, amelyet a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) vizsgálóbizottsága készített.
Mint arról korábban mi is hírt adtunk, öt ember életét vesztette, amikor tavaly márciusban egy, a rallyversenyen részt vevő jármű lesodródott az útról, és a nézők közé csapódott Komárom-Esztergom vármegyében, Lábatlan és Bajót között.
A sportszervezet által összeállított dokumentumot a 444 ismertette. A portál szerint bár a jelentést nem hozták nyilvánosságra, a legtöbb megállapítás kikövetkeztethető abból, hogy milyen szigorításokról döntöttek a bizottság összegzése után. Ezek közé tartozik a méltányosságból kiadott rali A-licenszek felülvizsgálata, mivel egy ilyen licencszel rendelkező sofőr hajtott a tömegbe. Megerősítik a biztonsági szolgálatot, és soron kívüli oktatást szerveznek a versenyigazgatók és részlegvezetők számára az előírások betartásáról.
A tragédia a nézők elől lezárt területen történt, amely a szabályoknak megfelelően meg volt jelölve. Ez a legfontosabb tényező. Ha a nézők fegyelmezetten viselkednek, és nem szegik meg a szabályokat, a baleset elkerülhető lett volna. Ugyanez lett volna a helyzet, ha a versenyt leállítják, amíg a nézők el nem hagyják az illegális területet. A versenyzők ismerték a helyszínt, mivel már egyszer versenytempóban áthaladtak rajta. A bizottság véleménye szerint a technikai hiba kijavításának elmaradása a kevés versenytapasztalat következménye volt. (Általános elvárás, hogy versenybaleset esetén a pilóta nem hibáztatható, hiszen úgy vesz részt a futamon, hogy a nézők biztonsága akkor is garantált, ha hibázik.)
Itt a videó az Esztergom-Nyerges Rallyn bekövetkezett halálos tömegszerencsétlenségrőlA jelentés megállapította, hogy a csirkegyári lassítónál alkalmazott biztonsági intézkedések megfeleltek az előírásoknak. A lassítókat mesterséges akadályokkal alakították ki, például teherautók gumiabroncsaiból, tízméteres távolságra egymástól, hogy csökkentsék a járművek átlagsebességét. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a terület veszélyessége miatt hasznos lett volna részletes térképet és leírást mellékelni.
A bizottság javasolta, hogy szigorítsák a méltányossági licenc kiadásának feltételeit, és vizsgálják felül az elmúlt két évben kibocsátott A-licenceket, amit végül meg is tettek. A jelentés szerint a sorozatos rögtönzött intézkedések, valamint a szabályok figyelmen kívül hagyása is hozzájárultak a balesethez, bár közvetlenül nem ezek okozták.
Kiemelték, hogy nem voltak tisztázva az alapvető szerepkörök: a két meghívott szolgálat feladatai és felállítási helyei nem voltak világosak, sőt a személyzetet verseny közben csoportosították át. A polgárőröket olyan feladatokkal bízták meg, amelyekre nem lettek volna jogosultak. Nem volt egyértelmű, hogy a jelen lévő személyzet tagjai sportbíróként, pályabiztosítóként vagy vagyonvédelmi dolgozóként vettek-e részt az eseményen.
A bizottság azt is megjegyezte, hogy nem derült ki, a tesztkategória hivatalos betétversenyként, bemutatóként vagy felvonulásként volt-e engedélyezve.
További problémát jelentett, hogy a szervezőknek szokatlanul rövid idejük volt a felkészülésre, mivel a versenykiírás csak 18 nappal a futam előtt lett véglegesítve, ami az előírt időtartamhoz képest kevés. A biztonsági terv sem készült el időben, és közös pályaellenőrzést sem tartottak. A biztonsági bizottság mindössze két nappal a verseny előtt kapta meg a tervet, amelyből az sem derült ki, hogy ki és mikor készítette azt.
A sportbírók jelentkezési határideje is rendkívül rövid volt - mindössze 16 nap - és voltak, akik nem rendelkeztek érvényes igazolvánnyal, vizsgával vagy biztosítással. Egyes gyakorló bírókat önálló feladatokkal bíztak meg, noha erre nem lettek volna jogosultak. A biztonsági tervben csak a vezető bírók neve szerepelt, a szakaszok felelősei nem. A baleset helyszínéért felelős biztonsági vezetőt közvetlenül a verseny előtt kérték fel, a személyzet felosztása pedig szintén az utolsó pillanatban történt, ami megnehezítette a feladatok megfelelő kiosztását és az eligazítást.
Nem volt egyértelmű, hogy az esemény milyen engedélyekkel rendelkezett, illetve ezek megfeleltek-e a jogszabályoknak és előírásoknak. A bizottság álláspontja szerint a tragédia kialakulásában szerepet játszhattak a szabályok megszegésének sorozatai.
A rendezői szerződés nem állt rendelkezésre, kauciót nem fizettek be, a rendező kiléte és az időpont sem az előírások szerint lett véglegesítve. A február 6-án kiadott naptárban még az szerepelt, hogy a rendezőt később nevezik meg, így 45 nappal a futam előtt nem volt hivatalos szervező. A verseny tényleges rendezője csak késve igényelte meg és kapta meg a szükséges licencet.
A 444 kereste a szövetség elnökét, Szujó Zoltánt, aki nem reagált a portál megkeresésére. Úgy értesültek, hogy a Tatabányai Járási Ügyészség halálos tömegszerencsétlenséget okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt két embert hallgatott ki gyanúsítottként. Mindketten panasszal éltek a gyanúsítás ellen, amit a vádhatóság elutasított.
