Több ezer milliárd dollárnyi vagyon semmisült meg az elmúlt napokban a világ tőzsdéin, és idehaza is nagy a kár. Donald Trump értelmetlen, logikátlan és drasztikus vámintézkedései után globális eladási hullám alakult ki a világ összes értéktőzsdéjén, és nagy valószínűséggel még nincs vége. Mivel a döntések nem a megszokott keretrendszeren belül születtek (hiszen Trump felrúgta a több évtizedes világkereskedelmi keretet), emiatt kiszámíthatatlanok a hatások is. Így nem túlzás pánikról és pánik-eladásokról beszélni.
A világ tőzsdéin több százmillió kisbefektető igyekszik megtakarításait fialtatni. Velük tolt ki Donald Trump, a múlt szerdán bejelentett intézkedéseivel, tipikusan azokkal az egyszeri USA-polgárokkal, sokszor republikánus szavazókkal, akik a nyugdíjukra félretett pénzüket tartották megbízhatónak vélt részvényekben.
A nagy zuhanás oka, hogy mindenki elad – nemcsak a kicsik, de a profi alapkezelők is –, és olyan szintek estek el, amelyek miatt számos nagy tőkeáttételű befektetést lezártak a nagybefektetők is.
A múlt héten az S&P 500 (a legnagyobb 500 amerikai tőzsdei cég értékét jegyző mutató) értéke 9 százalékot esett, és még további akár 7-8 százalékos esés várható a következő napokban Mike Wilson, a Morgan Stanley befektetési stratégája szerint, hacsak a Fehér Ház nem hajlandó meghátrálni vámügyekben – erről a MarketWatch írt. Ez a legnagyobb tőzsdei zuhanás a covid-válság óta – tette hozzá a tőzsdei lap. A gyors és tömeges eladásokat a vagyonmentés indokolja, a befektetéseket még a nagy zuhanás előtt érdemes eladni, hogy majd olcsóbban, azokat később visszavásárolják. Egy gond van: nem lehet tudni, hogy hol a mélypont. Ugyanakkor a jelenlegi eladókkal szemben ott vannak a vevők, vagyis más befektetők szerint már közel lehet a mélypont, és bármikor jöhet a felpattanás a zuhanás után.
Leminősítés jöhet pénteken?
A lehető legrosszabbkor - péntek éjszaka – várható a magyar államadósság újabb minősítése a Standard&Poor’s hitelminősítő által. A cég már korábban jelezte, hogy elégedetlen magyar költségvetési-gazdasági folyamatokkal. Őszi értékelésében az államháztartási folyamatokban javulással számolt, ám azóta a kormány emelte a jövő évi hiánycélját, csökkentette idei GDP-előrejelezését, miközben választási osztogatásokra készül. A legutóbbi, 2024 októberi hitelminősítéskor nem változtatott a cég a korábbi BBB- (BBB mínusz) besoroláson és a hozzá tartozó stabil kilátáson, holott utóbbi negatívra való rontására többe számítottak – most erre pénteken sor is kerülhet, ami további forintgyengülést hozhat.
A részvények nem meglepő módon eltérő mértékben estek: az Elon Musk tulajdonában lévő Tesla például 280 dollárról 227-re zuhant eddig, ami közel 19 százalékos zuhanás. A korrekció is megjelent egyes cégeknél: Vietnám bejelentette, hogy kész elengedni az amerikai termékekre kivetett vámokat, ha az USA is ezt tenné. A hírre több sportszergyártó cég (Nike, Skechers, Lululemon Athletica) részvényei emelkedtek, ugyanis ezek a cégek Vietnámba telepítették ki gyártásukat.
Hétfőn is pánikhangulat uralta a tőzsdéket, de már itt a fordulatNem csak az amerikai tőzsdék, hanem a világ minden piaca esik: a londoni FTSE, a frankfurti DAX egyaránt 10 százalékot zuhant néhány nap leforgása alatt. A pánik globális, ugyanis az USA vámoktól, illetve az arra adott válaszok miatt az USA gazdasága minden bizonnyal recesszióba kerül, de globális recessziónak is komoly az esélye. Erre utal, hogy az olajárak hatalmasat estek: a WTI amerikai kőolaj 70 dollárról 60 dollár alá is benézett – ez 15 százalékos esés. Az idehaza irányadó Brent északi-tengeri kőolaj ára 75 dollárról 64,1 dollárra esett. Eközben a végső menedék, az arany ára történelmi csúcsra emelkedve 3060 dolláron kereskedett.
Akkorát esett a Tesla árfolyama hétfőn, hogy lenullázta az amerikai választások vége óta elért nyereségétVérfürdő volt a BÉT-en is
Idehaza is hatalmas vérfürdő volt a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT): néhány nap leforgása alatt az irányadó mutató, a BUX-index 9,4 százalékot gyengült. Az OTP zuhant a legnagyobb mértékben, a magyar bank részvényárfolyama 25 500 forintról 20 250 forintig esett, ám hétfőn ezen a szinteken már a vevők kerültek többségbe, és emelkedni kezdett a kurzus. Így az OTP öt nap alatt több mint 20 százalékot esett, vagyis papíron a bank elvesztette az értékének ötödét – miközben érdemben a bank kilátásai, lehetőségei nem estek. Ez egyértelműen a pánik, illetve a romló környezet eredménye. A zuhanás előtt szinte minden elemző vételre ajánlotta a bankpapírt, 28 ezer forint körüli célárral. Ehhez képest a mostani 20 ezer forintos árfolyam akár jó beszállási pont is lehet, még akkor is, ha a célárat csak egy-két év múlva éri el a papír. A MOL ugyanebben az öt napban 11,5 százalékot zuhant, bár hétfőn az olajpapír árában is látható volt már egy fordulat.
Nem csak a részvényeket, de a forint árfolyamát is megtépázták az amerikai vámok. A dollár gyengült az euróval szemben, ám a forintpiacon más a helyzet. A forint a dollár gyengüléséből csak átmenetileg tudott profitálni, hétfőn a zöldhasúval 372 forinton kereskedtek, épp annyiért, mint április elején. Az euróval szemben határozottan gyengült a forint, hétfőn már 408 forintba került a közös deviza, ez öt forinttal magasabb a múlt heti szinthez képest. A környező devizákkal szemben vegyesen teljesített a forint: a lengyel złoty gyengült, ám a román lej és a cseh korona is drágult ugyanezen időszak alatt. A forint szempontjából válságos napok jönnek: ma publikálják a márciusi inflációs adatot, a hétvégén pedig hitelminősítői döntés jön.
