Mindössze húsz százaléka hagyja el az EU-t azoknak a migránsoknak, akik nem tartózkodhatnak legálisan az EU-ban – például mert elutasították a menedékkérelmüket. Erre a problémára keres választ az Európai Bizottság, a szélsőjobb nyomására megengedné az EU-n kívüli táborok létesítését, csakhogy a kedden bemutatott rendelettervezet a kritikusok szerint a helyzet orvoslása helyett csak látszatmegoldást jelent, az emberi jogi biztosítékok kárára.
Az új rendelet az Európai Bizottság saját bevallása szerint is politikai nyomásra született, és egységes szabályokat hozna létre a visszatérítések rendszeréről. Jelenleg sok esetben a kitoloncolásról szóló döntéseket a tagállamok nem tudják végrehajtani, mert például a bevándorlók elhagyják a tagállamokat vagy egyszerűen nem találják meg őket az illetékes hatóságok. A kitoloncolás különösen akkor jelent gondot, ha a bevándorlókat nem lehet „visszaküldeni” a saját országukba, mert bár nem jogosultak az EU-ban menekültstátuszra, hazájukban még háború dúl, így nem számít biztonságosnak.
A terv legellentmondásosabb eleme az úgynevezett visszatérési központok kérdése. Az EU mostantól engedélyt adna arra, hogy azokat a migránsokat, akiket nem tudnak hazájukba visszaküldeni egy EU-n kívüli országba szállíthassák egy külön erre tervezett központba. Ezekbe a minden valószínűség szerint zárt, börtönszerű, központba csak azokat küldhetnék, akik a menedékkérelemre vonatkozó minden lehetőséget kihasználtak.
Az Európai Bizottság kiutasítaná az illegális bevándorlókat az Európai UnióbólEhhez hasonló rendszerrel több ország is próbálkozott korábban, számos probléma merült föl ezzel kapcsolatban, és
nem világos hogyan tudja majd az EU betartatni a saját szabályait a határain kívüli területeken.
Giorgia Meloni olasz kormánya még a menedékkérelem elbírálása előtt szerette volna Albániába szállítani a menedékkérők egy részét, amit az olasz bíróságok törvénytelennek nyilvánítottak. Ahogy Nagy-Britannia terve a menedékkérők Ruandába deportálása is hamvába holt ötletnek bizonyult. Ausztrália viszont már majd’ húsz éve tart fönn táborokat a határain kívül a csendes-óceáni Nauru szigetén és Pápua Új Guineában. Ezekben a központokban az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága korábban súlyos emberi jogi hiányosságot tárt föl. Civil szervezetek kiemelték, az ausztrál rendszer még kifejezetten drága is: sokmilliárdos kiadás mindössze néhány ezer ember fogvatartására, míg az olasz rendszer fogvatartottak nélkül is százmilliókat emészt föl.

A Bizottság mostani javaslata a központokon túl sokkal inkább erősítené az önkéntes visszatérést és a visszatérési (vagyis kitoloncolási) döntések uniós szintű egységes kezelését. Emellett számos ponton könnyítik a rendészeti eszközök használatát, így például a mainál sokkal nagyobb teret adnak a zárt helyen való, vagyis börtönszerű fogvatartáshoz az EU-n belül is. A nem együttműködő személyek esetében tagállamoknak több büntetőeszközük lehet a kezükben, így például pénzbüntetést vagy a papírok elkobzását is bevethetik.
A kritikusok szerint viszont a mostani tervezet a megoldás helyett csak azt a szélsőjobboldali keretezést erősíti, hogy a migránsok helyzetét rendvédelmi eszközökkel kellene kezelni. És bár léteznek bűnöző migránsok,
Sarah Chander, az Equinox nevű civil szervezet igazgatója szerint a büntetőjogi eszközöket a büntetőjogi kérdésekre kell használni, és hiba az összes migránson belüli kis csoportra hivatkozva a teljes menekültügyi rendszert átalakítani.
Tineke Strik, az Európai Parlament holland zöldpárti képviselője szerint szükség van a visszaküldési rendszer javítására, de ehhez arra lenne szükség, hogy a tagállamok javítsák a saját szerveik működését. Az új terv ehelyett a visszatérésre várókat és a származási országokat bünteti csak.
Ahhoz, hogy a ma bejelentett javaslatból végleges törvény legyen, az Európai Parlamentnek és a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsnak még meg kell vitatnia a részleteket. A fő kérdés, hogy a jobbközép Európai Néppárt hallgat-e a többi centrumpárt (szocialisták, zöldek és liberálisok) bírálatára, vagy a szélsőjobboldali frakciókkal többséget alkotva hoznak a migrációról szóló szabályokat.