Európai Bizottság;illegális bevándorlás;kitoloncolás;

Ursula vob der Leyen bizottsági elnök kedden az Európai Parlamentben

Szigorít az Európai Bizottság, zárt központba küldené a kitoloncolásra váró migránsokat

A kritikusok szerint viszont a rendelettervezet a megoldás helyett csak azt a szélsőjobboldali keretezést erősíti, hogy a migránsok helyzetét rendvédelmi eszközökkel kellene kezelni. 

Mindössze húsz százaléka hagyja el az EU-t azoknak a migránsoknak, akik nem tartózkodhatnak legálisan az EU-ban – például mert elutasították a menedékkérelmüket. Erre a problémára keres választ az Európai Bizottság, a szélsőjobb nyomására megengedné az EU-n kívüli táborok létesítését, csakhogy a kedden bemutatott rendelettervezet a kritikusok szerint a helyzet orvoslása helyett csak látszatmegoldást jelent, az emberi jogi biztosítékok kárára.

Az új rendelet az Európai Bizottság saját bevallása szerint is politikai nyomásra született, és egységes szabályokat hozna létre a visszatérítések rendszeréről. Jelenleg sok esetben a kitoloncolásról szóló döntéseket a tagállamok nem tudják végrehajtani, mert például a bevándorlók elhagyják a tagállamokat vagy egyszerűen nem találják meg őket az illetékes hatóságok. A kitoloncolás különösen akkor jelent gondot, ha a bevándorlókat nem lehet „visszaküldeni” a saját országukba, mert bár nem jogosultak az EU-ban menekültstátuszra, hazájukban még háború dúl, így nem számít biztonságosnak.

A terv legellentmondásosabb eleme az úgynevezett visszatérési központok kérdése. Az EU mostantól engedélyt adna arra, hogy azokat a migránsokat, akiket nem tudnak hazájukba visszaküldeni egy EU-n kívüli országba szállíthassák egy külön erre tervezett központba. Ezekbe a minden valószínűség szerint zárt, börtönszerű, központba csak azokat küldhetnék, akik a menedékkérelemre vonatkozó minden lehetőséget kihasználtak.

Ehhez hasonló rendszerrel több ország is próbálkozott korábban, számos probléma merült föl ezzel kapcsolatban, és

nem világos hogyan tudja majd az EU betartatni a saját szabályait a határain kívüli területeken. 

Giorgia Meloni olasz kormánya még a menedékkérelem elbírálása előtt szerette volna Albániába szállítani a menedékkérők egy részét, amit az olasz bíróságok törvénytelennek nyilvánítottak. Ahogy Nagy-Britannia terve a menedékkérők Ruandába deportálása is hamvába holt ötletnek bizonyult. Ausztrália viszont már majd’ húsz éve tart fönn táborokat a határain kívül a csendes-óceáni Nauru szigetén és Pápua Új Guineában. Ezekben a központokban az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága korábban súlyos emberi jogi hiányosságot tárt föl. Civil szervezetek kiemelték, az ausztrál rendszer még kifejezetten drága is: sokmilliárdos kiadás mindössze néhány ezer ember fogvatartására, míg az olasz rendszer fogvatartottak nélkül is százmilliókat emészt föl.

Az már most biztos, hogy a leendő német kormány szigorít a határain

A Bizottság mostani javaslata a központokon túl sokkal inkább erősítené az önkéntes visszatérést és a visszatérési (vagyis kitoloncolási) döntések uniós szintű egységes kezelését. Emellett számos ponton könnyítik a rendészeti eszközök használatát, így például a mainál sokkal nagyobb teret adnak a zárt helyen való, vagyis börtönszerű fogvatartáshoz az EU-n belül is. A nem együttműködő személyek esetében tagállamoknak több büntetőeszközük lehet a kezükben, így például pénzbüntetést vagy a papírok elkobzását is bevethetik.

A kritikusok szerint viszont a mostani tervezet a megoldás helyett csak azt a szélsőjobboldali keretezést erősíti, hogy a migránsok helyzetét rendvédelmi eszközökkel kellene kezelni. És bár léteznek bűnöző migránsok, 

Sarah Chander, az Equinox nevű civil szervezet igazgatója szerint a büntetőjogi eszközöket a büntetőjogi kérdésekre kell használni, és hiba az összes migránson belüli kis csoportra hivatkozva a teljes menekültügyi rendszert átalakítani. 

Tineke Strik, az Európai Parlament holland zöldpárti képviselője szerint szükség van a visszaküldési rendszer javítására, de ehhez arra lenne szükség, hogy a tagállamok javítsák a saját szerveik működését. Az új terv ehelyett a visszatérésre várókat és a származási országokat bünteti csak.

Ahhoz, hogy a ma bejelentett javaslatból végleges törvény legyen, az Európai Parlamentnek és a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsnak még meg kell vitatnia a részleteket. A fő kérdés, hogy a jobbközép Európai Néppárt hallgat-e a többi centrumpárt (szocialisták, zöldek és liberálisok) bírálatára, vagy a szélsőjobboldali frakciókkal többséget alkotva hoznak a migrációról szóló szabályokat.

A világ leggazdagabb emberét nem zavarta, hogy az Egyesült Államok védelmi minisztere példaértékű európai szövetségest lát Lengyelországban.