Az Ukrajna elleni orosz agresszió harmadik évfordulóján, hétfőn az Európai Unió vezető politikusai mellett a kanadai kormányfő, Justin Trudeau is az ukrán fővárosba látogatott, demonstrálva a honvédelmi háborút vívó országgal való szolidaritást és a demokratikus világ töretlen támogatását. Az Európai Unió újabb 3,5 milliárd dolláros támogatást nyújt a megtámadott országnak, és elfogadta az immár 16. újabb Oroszország elleni szankcióscsomagot is (amely ellen Magyarország sem emelt vétót.) „A nehéz nemzetközi és geopolitikai környezetben hangsúlyozzuk az Ukrajnával való transzatlanti és globális szolidaritás fenntartásának fontosságát” - áll az EU vezetőinek évfordulós nyilatkozatában.
A Donald Trump és Vlagyimir Putyin közötti február 12-i hosszas telefonbeszélgetés, illetve az orosz-amerikai tárgyalások múlt heti rijádi megkezdése óta két európai válságtanácskozást is összehívó Emmanuel Macron francia elnök eközben tegnap már Washingtonban tárgyalt az amerikai elnökkel. A francia államfő elutazása előtt azt mondta: azzal fog érvelni a Trumpnak, hogy „hatalmas stratégiai hiba” lenne Putyint győzni hagyni Ukrajnában.
Macron remélhetőleg sikeresebb lesz ezúttal, mint három éve, amikor 2022. február 7-én Moszkvában Putyint próbálta lebeszélni az Ukrajna elleni offenzíváról. A francia elnök közölte: minden európai vezetővel egyeztetett, beleértve az Ukrajna kérdésében különutas Orbán Viktort is, és minden európai álláspontot figyelembe vevő „cselekvési javaslatokat” nyújt be Trumpnak az európai „orosz fenyegetés” megszüntetésére és egy olyan „tartós béke” biztosítására Ukrajnában, amely nem válik diktátummá Kijev számára. Ennek érdekében meg kívánja győzni Donald Trumpot arról, hogy Oroszország „egzisztenciális fenyegetést” jelent, mert Vlagyimir Putyin „nem feltétlenül fogja tiszteletben tartani” a tűzszünetet, és hogy a tűzszünetnek ellenőrizhetőnek kell lennie. – közölte az AFP. A francia hírügynökség hozzáteszi- Macron mostani washingtoni útja ugyanolyan „vészhelyzeti misszió”, mint a korábbi moszkvai.
Macronnak a Fehér Házban hétfőn bemutatott cselekvési terve szerint „továbbra is támogatni kell Ukrajnát, meg kell adni neki a szükséges katonai támogatást, tiszteletben kell tartani a szuverenitását”, és biztosítani kell, hogy „az európai érdekeket teljes mértékben figyelembe vegyék”.
Miután mindenki számára egyértelművé vált, hogy Donald Trump rég megígért béketeremtése jó esetben ideiglenes tűzszünetet hozhat vagy egy befagyott konfliktust, lehetőséget adva a további orosz expanziós tervek megvalósítására, Kelet-Közép-Európa újbóli orosz befolyási övezetté változtatásához, az Európai Unió kormányai – a Politico hírportál értékelése szerint - mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kontinens visszavegye a kezdeményezést a saját területén lévő államok jövőjét illetően. Az európai uniós államok, a brit és a kanadai vezetéssel egybehangzóan attól tartanak, az elmúlt hetek washingtoni nyilatkozatai alapján teljes joggal, hogy a Trump-Putyin által nyélbe ütendő esetleges gyors béke kényszerű kapitulációt jelentene Kijev számára, és arra bátorítaná Oroszországot, hogy újabb csapásokat mérjen a szomszédos országokra miközben az Egyesült Államok épp kivonul az eddigi euroatlanti együttműködésből, biztonsági garanciák nélkül hagyva a teljes térséget. Ezért mind Macron, mind a csütörtökön Washingtonba látogató Keir Starmer brit miniszterelnök nemcsak azt próbálják elérni, hogy kivédjék Ukrajna Putyinnak való feláldozását, hanem megpróbálják megmenteni a hagyományos transzatlanti szövetség maradékát is ezzel a kétirányú stratégiával- írja a Politico.
