Bár teljes mértékben nem vág alá a magyar gazdaságnak, ám számottevően csökkentheti a hazai gazdaságpolitika mozgásterét, ha csak részben megvalósítja a Trump-kormányzat azokat a kereskedelempolitikai intézkedéseket, amelyeket a csőbe helyezett – derült ki a Magyar Közgazdasági Társaság uniós és nemzetközi szakosztályainak közös kerekasztal-beszélgetésén. A gazdaságra nemcsak a kereskedelempolitikai intézkedések lesznek hatással, hanem a tervezett adócsökkentések, az energiapolitika és a bevádoláspolitika átalakítása is, hiszen „ha az Egyesült Államok mozog, akkor az az egész világgazdaságra hatással van” – mondta előadásában Augusztin Anna, az OGResearch Budapest Irodájának vezető közgazdásza.
A belengetett változtatásokat átnézve a szakember rámutatott, Donald Trumpnak általános kampányígérete volt egy hatalmas adócsökkentés, amely jellemzően a magasabb jövedelműeket érinti és 8-10 ezer milliárd dollárt jelent.
Ez az Egyesült Államok GDP-jének közel egynegyede. Éppen a nagyobb jövedelmű háztartásoknak érintettsége miatt ettől viszont nem várható érdemi fogyasztásnövekedés. Így azonban a költségvetési hiány nőhet, miközben a USA büdzséje amúgy is strukturális problémákkal küzd. Nagyobb deficit nagyobb adósságot, magasabb dollárkamatokat eredményez, ami az egész világra kihat – folytatta a közgazdász. Az elnök az energiapolitika átalakítása részeként növelné az olajkitermelést és olajexportot is. Ennek a következménye, hogy az alapvetően túlkínálattól feszülő piac még inkább nyomás alá kerül, ami pedig az árak akár 10-20 százalékos csökkenésével is járhat a következő években. Mindez ugyanakkor legalább az inflációs nyomást mérsékelheti.
Az OGResearch elemzése szerint európai vámok kivetése esetén az eurózóna gazdasági növekedése csökkenne. A negatív hatások különösen az autóipart érinthetik, s ezek már a magyar gazdaságra is negatív hatással lehetnek. Az európai inflációban ellentétes hatások érvényesülhetnek: a gyenge kereslet és a csökkenő olajárak ugyan mérséklik az inflációs kockázatokat, ám az extra vámok kivetése és gyengébb euró viszont növeli azokat. Ezek ugyan kiolthatják egymást, mégis az inflációs kockázatok felfele mutatnának. Érthetően az említett intézkedések következményei – a cég modellszámításai szerint, amelyeket a Költségvetési Tanács számára készítettek el – a magyar gazdaságot sem kerülik el. Így a hazai növekedés üteme mérséklődhet a külső kereskedelmi partnerek gazdaságának visszaesése s különösen a német autóipar és a kínai export visszaesése miatt, miután a kutató szerint e kettőnek különösen kiszolgáltatott a magyar gazdaság. Így tehát a korábban feltételezettnél alacsonyabb növekedési pálya jöhet össze, sőt a forint árfolyamának gyengülésével is számolni kell. Ennek mértékét a szakember meg is jelölte. Ha Donald Trump nagymértékben teljesíteni fogja a kampányígéreteit, akkor a magyar gazdasági fejlődése a következő években fél százalékponttal is alacsonyabb lehet az alappályához képest – fogalmazott Augusztin Anna.
További elemként említette, hogy a magasabb dollárkamatok miatt drágább lesz a magyar államadósság finanszírozása is. Ebben a környezetben jóval nehezebb lesz a GDP-arányos államadósság csökkentése, sőt annak stagnálásával számolhatunk
– mondta Augusztin Anna. Az elemző felhívta rá a figyelmet, ahhoz, hogy az államadósság a romló környezetben csökkenjen, az elmúlt években megszokottnál szigorúbb költségvetési politikára lenne szükség.
Balás Péter, a WTO (Világkereskedelmi Szervezet) volt magyar nagykövete, az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának volt helyettes vezetője arra mutatott rá, hogy a Donald Trump által eredendően megcélzott ország Kína volt, s ebben a relációban 60 százalékos vámok bevezetéséről is volt szó. Ehhez képest a végül bevezetett 10 százalékos általános vám meglehetősen visszafogott lépésnek tekinthető. Balás szerint az Európai Bizottság már a novemberi voksolások előtt készült az USA-val való kereskedelmi konfliktusokra, ugyanis ha Kamala Harris nyerte volna a választásokat, akkor is változások jöttek volna a kétoldalú kereskedelempolitikában.
Rávilágított arra, hogy Trump érvelése téves, miszerint az EU vagy bármelyik más ország tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatna. (Arra rámutatott, hogy az EU gazdaságának Achilles-sarka a mezőgazdaság, pontosabban annak magas támogatása, amely valóban olyan mértékű, hogy torzítja a versenyképességet.) Abban igaza van, hogy magas az EU külkereskedelmi aktívuma az USA-val szemben. Az árukereskedelem azonban csupán egyik eleme a nemzetközi kapcsolatoknak, és erről rendre megfeledkezik az amerikai elnök – fogalmazott Balás Péter. Az EU exporttöbblete mintegy 170 milliárd euró volt 2023-ban, a szolgáltatás-kereskedelemben viszont folyamatosan az USA-nak van többlete. 2023-ban ez 105 milliárd euróra rúgott, vagyis a két mérleg együttes hiánya mintegy 70 milliárd euró, ami a teljes forgalom alig 5 százaléka. Erre pedig nem lehet azt mondani, hogy döntő fölényben lenne az Európai Unió – fogalmazott Balás Péter.
