Február 1-én Trump elnök magas vámokat vetett ki az USA három legnagyobb kereskedelmi partnerére, ami – figyelemmel Trump további vámokkal való fenyegetésére, például arra, amely az Európai Uniót lenne hivatott sújtani - egy globális kereskedelmi háború veszélyét vetíti előre.
A február 1-jén aláírt rendeletekkel az USA 25 százalékos vámot vetett ki a Kanadából és Mexikóból, valamint 10 százalékosat a Kínából származó importra. Trump beváltotta a kampányígéreteit, így a lépések nem lehetnek teljesen váratlanok, ezek az intézkedések mégis sokkolóan hathatnak a világgazdaság valamennyi szereplőjére. A Fehér Ház a rendeleteket magyarázó tájékoztatója szerint az amerikai piacra való bejutás „kiváltság”, továbbá a vámok „a nemzeti érdekek védelmének bevált eszközei”.
Trump első hivatali ideje alatt Kína volt a vámpótlékok fő célpontja, amelyek mintegy 370 milliárd dollár értékű kínai importot érintettek. A mostani vámok ugyanakkor 900 milliárd dollár értékű, Kanadából és Mexikóból származó importra vonatkoznak. A Kínára kivetett kiegészítő vámok most olyan termékekre is kiterjednek (például a számítógépek, játékok és okostelefonok), amelyeket Trump első ciklusában a fogyasztók védelme érdekében felmentettek a vámpótlékok hatálya alól.
Nem kellett sokáig várni az érintett három ország (ismételjük meg: az USA három legnagyobb kereskedelmi partnerének) válaszára. Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke azonnal 25 százalékos vámokat jelentett be (a kölcsönösség hagyományos kereskedelempolitikai elvére hivatkozva) egy sor amerikai árura (sör, bor, bourbon whiskey, gyümölcsök, gyümölcslevek, zöldségek, parfümök, ruházat, lábbelik, háztartási- és sporteszközök, faáru és műanyagok). Ezek a „megtorló vámok” összességében évi 155 milliárd dollár értékű amerikai áru importjára terjednek ki. Claudia Sheinbaum, Mexikó elnöke újabb adókat ígért, de nem közölt részleteket. A kínai külügyminisztérium szóvivője pedig először azt mondta, hogy Kína „megteszi a szükséges ellenintézkedéseket jogai és érdekei védelmében”, majd bejelentették, hogy a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) fordulnak panasszal.
A Trump-adminisztráció további kereskedelmi lépéseit továbbra is csak találgatni lehet, noha eddig valóra váltotta (nem mindig komolyan vett) kampányígéreteit. Annak mérlegeléséhez, hogy mi lehet az USA kereskedelmi partnereinek optimális reakciója az elszabaduló amerikai protekcionizmus láttán, célszerű több szempontot mérlegelni.
Egyrészt ne feledjük, hogy az 1929-33-as világgazdasági válság, a világgazdaság történetének eddigi legpusztítóbb krízise kitörésének és globális elterjedésének alapvető oka a leértékelési verseny, a restrikciós hullám és a protekcionista hullám elszabadulása volt. Ha az új USA-beli vámokra széles körben megtorló vámokkal reagálnak - azokkal egyező mértékű vámok kivetésével az USA-ból származó importra -, új protekcionista hullám alakulhat ki, véget vetve a II. világháború vége óta jellemző szabadkereskedelmi rendszernek. A következmények egyszerűen beláthatatlanok lehetnek.
Sajátosan érvel az amerikai vámok megfontolt és mérsékelt kezelése mellett Dani Rodrik, a Harvard Egyetem világhírű professzora. Szerinte ahogy a szabadkereskedelem jelentős belgazdasági előnyöket eredményez, úgy a protekcionizmus árát elsősorban a belső piac fizeti meg. Mivel Trump semmilyen érdemi gazdaságpolitikai intézkedést sem kíván tenni az amerikai gazdaság versenyképességének növelése érdekében, a válogatás nélkül bevezetett és bevezetendő vámok jelentős károkat okoznak - méghozzá sokkal nagyobb károkat az amerikai gazdaságban, mint a vámokkal sújtott kereskedelmi partnereknél. Ezért Rodrik professzor úgy látja, hogy „tragikus hiba lenne, ha más országok túlreagálnák a helyzetet, és saját vámokkal vágnának vissza.”
Ez igen logikus érvelés, de a közgazdaságtanban és a gazdasági életben az idő az egyik legfontosabb tényező. Márpedig, ha az USA gazdasága lábon lövi magát ezzel a vámdömpinggel, mire annak következményei érdemi korrekcióra kényszeríthetik az Egyesült Államok gazdaságpolitikáját, addig a világgazdaság, a világkereskedelem egésze kaotikus helyzetbe kerülhet. A második Trump-adminisztrációval kapcsolatos legsúlyosabb félelmek kezdenek valósággá válni.
A szerző közgazdász.