Lengyelország;Polgári Platform;lengyel elnökválasztás;Andrzej Duda;Jog és Igazságosság;Rafal Trzaskowski;

Állítsák meg Merzet – hirdeti a transzparens

- Botrányhős is indul államfőjelöltként Lengyelországban

A lengyelországi elnökválasztási kampányban felbukkannak a szélsőségesek is. Antiszemita programmal állt elő a botránykeltő Gregorz Braun európai parlamenti képviselő. A koalíció pártjai saját jelöltet indítanak.

Lengyelországban szinte naponta tesznek közzé közvéleménykutatásokat arról, hogyan szavaznának a polgárok a májusi elnökválasztáson. Egyre több jelölt jelentkezik az ország egyes számú állására. A tét nagy, ha a liberális jelölt Rafał Trzaskowski varsói polgármester nyer, úgy megvalósulhat a kormányzó koalíció programja, végrehajtják modernizációs programjukat, helyreállítják a jogállamot, megvédik a világi államot, biztosítják a nők testük feletti rendelkezését. Ez utóbbi a drákói abortusztilalom jelentős enyhítését jelenti. A liberálisok külpolitikája határozottan Ukrajna-párti, EU-barát és az ország védelmének megerősítését szorgalmazza a NATO keleti szárnyán. A korábbi nyolc évben kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt Karol Nawrockit jelölte, aki jobboldali programmal, erősen egyházias szellemben szól a jobboldali választókhoz. Amennyiben ő lenne az elnök úgy folytatódna a jelenlegi állapot, amelyben a kormánytöbbség képtelen radikális változásokat megvalósítani, mert Andrzej Duda, a hivatalban lévő államfő, a PiS által támogatott elnök rendre megvétózza a törvényeket. A koalíciónak pedig nincs akkor többsége, hogy az elnök ellenzést „felülírja”.

A helyzetet bonyolítja, hogy Trzaskowski ellenében jelölteket állítottak koalíciós partnerei is. Bejelentette indulását Szymon Holownia, a Lengyelország 2050 középpárt vezetője, aki a szejm elnöke, valamint a Baloldal is jelöltet állított Magdalena Biejat, a szenátus alelnöke személyében. Elnökjelölti kampányt folytat Adrian Zandberg, az Együtt (Razem) újbaloldali, főleg értelmiségi párt vezetője is. Ez a párt nem tagja a koalíciónak, de többnyire támogatja azt szavazataival.

A lengyel politikai szcénának két fő oldala van, bizarr módon a progresszív oldal fő ereje egy jobbközép, gazdasági liberális párt, a Polgári Platform (PO), amelynek alapító elnöke Donald Tusk kormányfő. Ez a párt az évek során középre csúszott, a legutóbbi választáson több nőjogi, kisebbségvédelmi, társadalmi modernizációs követelést is programjává tett. A varsói polgármester járja az országot, igyekszik felkeresni a kisvárosokat, falvakat, hogy meggyőzze az ott élő inkább konzervatív embereket, hogy pártja nem kizárólag az urbánus centrumok érdekeit védi. Egy ilyen kampánykörút sajátos módon korrigálja a jelölt fő mondanivalóját – elfogadóbbá válik a helyi érdekek iránt, konzervatív szempontokat tesz magáévá. Ilyen például az Ukrajnával való viszony ügye, amelybe belefér a történelmi sérelmek rendezése és az ukrán mezőgazdasági dömping visszaszorításának követelése.

A Baloldal és az Együtt külön kampányolnak elsősorban azért, hogy kiemelhessék saját politikai profiljukat, amit a koalíción belül szeretnének megvalósítani. A Baloldal a lakhatási válság mielőbbi enyhítését, az Együtt emberi jogi, menekültvédelmi kérdéseket akarna megoldani, a speciális nőjogi ügyeken túl. Holownia főleg azokat a szavazókat szeretné megszólítani, akik nem értenek egyet az abortusz könnyítésével, s fontosnak tartják a katolikus egyház társadalmi szerepét, ám elutasítják a PiS korábbi politikáját. Ezek a pártok azért indulnak az elnökválasztási versenyben, mert ez ad esélyt számukra, hogy megmérjék és megmutassák, mekkora a valódi táboruk a társadalomban. A jó eredmény javítja az alkupozíciójukat a jelenlegi koalíción belül.

A színtér jobb oldalát a PiS jelöltje, Karol Nawrocki uralja. A történész korábban a Nemzeti Emlékezet Intézetét igazgatta, de országosan gyakorlatilag ismeretlen volt. Ezt a hátrányt lassan ledolgozza Krzaskowskival szemben. Az elemzők szerint ő most megpróbál „középre húzni”, hogy ne ijessze el a mérsékeltebb szavazókat, miközben arra is ügyelnie kell, hogy ne idegenítse el magától a radikálisan nacionalista közeget. Olyan ügyekben szólal meg, amelyek elég sok emberhez szólnak – például követeli, hogy az ukránok tisztázzák álláspontjukat az 1943-44-es lengyelellenes tömeggyilkosságok ügyében. A PiS jelöltje nem léphet fel túl radikálisan a párt mellett, mert ez mozgósíthatja azokat a polgárokat, akik 2023. október 15-én, a legutóbbi szejm-választáskor leváltották a konzervatív jobboldalt. Nawrocki elsősorban mosolykampányt folytat, ismertséget akar szerezni. Eközben stábjának számítania kell arra, hogy emiatt szavazótáborából szeleteket vágnak ki a tőle jobbra állók.

A lengyel politikai porond jobbszélét eddig a Konföderáció nevű tarka pártszövetség képviselte: gazdasági ultraliberális, nacionalista csoportok, a két háború közötti lengyel fasizáló szélsőjobb utódpártjai egyesültek benne. Közös jelöltjük Slawomir Mentzen lett. E párt szejm képviselője volt Gregorz Braun, aki tavaly azzal híresült el, hogy poroltóval támadt a képviselőház épületében felállított zsidó rituális gyertyatartóra a hanuka ünnepén. Braun időközben a párt EP képviselője lett. Legutóbb ott keltett botrányt a holokauszt-megemlékezésen. Braunnak van tábora Lengyelországban, felmérések szerint akár két-három százalékra is számíthat. A zsidógyűlöleten túl az Ukrajna elleni uszítás és az oroszokkal való kapcsolat barátságossá tétele a fő mondanivalója.

Így állnak a jelöltek a felmérések szerint

Az Opinia24 közvéleménykutató január 27-i vizsgálata a következő állást mutatta ki. Rafal Trzaskowski (PO) az első fordulóban 35,3 százalékra, a másodikban 52,4 százalékra számíthat. Ellenfelére, Karol Nawrockira (PiS) 22,1 százalék voksolna. A további sorrend: Slawomir Mentzen (Konföderáció) 13,2 százalék, Szymon Holownia (Lengyelország 2050) 6,8, Grzegorz Braun szélsőjobb 2,9, Magdalena Biejat (Baloldal) 2,2, Adrian Zandberg (Együtt) 1,5. A felmérés január végén készült, a választást május 18-án rendezik meg.

Karol Nawrocki történész korábban a Nemzeti Emlékezet Intézetét igazgatta, de országosan gyakorlatilag ismeretlen volt. 

Tusk pártja az évek során középre csúszott, a legutóbbi választáson több nőjogi, kisebbségvédelmi követelést is programjává tett.

Németországban a február 23-án esedékes előrehozott választás utáni koalíciós egyezkedéseket is befolyásolják a múlt heti események.