Száz szónál is többet mondott az az ültetési rend, amit a washingtoni kongresszus kupolatermében tartott elnöki beiktatási ceremónián láthatott a közönség. A második Trump-adminisztráció kabinetjelöltjeinél is előkelőbb helyen, az első sorból nézhették végig a Meta (Facebook), az Amazon, az Alphabet (Google) és a Tesla-SpaceX milliárdos tulajdonosai, ahogy Donald Trump újra leteszi az elnöki esküt.
Különösen ironikus kép volt ez annak tudatában, hogy a Trump által képviselt MAGA (Tegyük Újra Naggyá Amerikát) mozgalom hatalomátvétele óta a Republikánus Párt a korábbi nagytőkét képviselő konzervatív pártból a fehér vidéki munkásosztály képviseletében tetszeleg.
Joe Biden korábbi demokrata elnök búcsúbeszédében már figyelmeztetett digitális plutokrácia veszélyeire. „Egy oligarchátus, a technológiai ipari komplexum, a szélsőséges gazdagság, hatalom és befolyás veszélyezteti a demokráciánkat” – óvott Biden. A félelmei pedig már az új adminisztráció első heteiben sem bizonyulnak alaptalannak.
Az Economist számításai szerint Jeff Bezos, Mark Zuckerberg és Elon Musk vállalatbirodalmi a teljes amerikai éves GDP 2 százalékát adják ki. Ha ehhez hozzáadjuk az Apple és az Alphabet (Google) bevételét, a szám 3,1 százalékra nő. Bár egy átlagember számára a felsorolt technológiai vállalatok éves bevételei csillagászatiak, a politikai befolyásuk azonban elsősorban nem a gazdasági súlyukból fakad.
A. post-truth (tények utáni) világ, amelyet Trump 2016-os felemelkedése hozott el párhuzamosan a hagyományos hírcsatornák nézettségének csökkenésével járt együtt. Az újságírás szakmai szempontjainak érvényesítésére legalábbis törekvő PBS, CNN, ABC, CBS csatornák az 50 év alatti Y-X és fiatalabb generációknál már nem számítanak feltétlenül hiteles hírforrásnak. Ezzel szemben a közösségi médiák, az X (korábban Twitter), a Facebook, a TikTok vált azzá a platformmá, ahonnan az átlag fogyasztó az ismereteit szerzi a világról. A kínai TikTok amerikai piacon történő betiltásának morális indítékai részben igazak a hazai technológiai cégekre is: demokratikus úton nem választott magáncégek befolyásolják a média tartalmát, hogy mely hírrel, mikor és milyen kontextusban találkozhat a fogyasztó. Az ilyen erejű tömegmanipulációs eszköz pedig a demokratikus döntéshozatal alapjait is alááshatja. Ez történt a román elnökválasztás első fordulójában is, amelynek végül a megsemmisítése mellett döntött a szomszédos ország alkotmánybíróság.
Trump személyiségétől azonban távol áll a megbocsátás, így el is indította bosszúhadjáratát az őt kritizáló tévécsatornák ellen. A Disney portfóliójába tartozó ABC News 15 millió dolláros kártérítést fizetett még decemberben, amiért egyik műsorvezetője tévesen szexuális zaklatás helyett nemi erőszak elkövetőjének nevezte az elnököt. A CNN egy másik rágalmazási ügyet veszített el, amelyben 5 millió dolláros kártérítés megfizetésére kötelezte sértett magánbiztonsági szolgálat, adta hírül a Hollywood Reporter.
Ugyan még a másik Trump-adminisztráció elején járunk, az már most látható: az új populista kormányzat egyfajta kilövési engedélyt adott a korábban nagy becsben tartott televíziós médiumok ellen, amelyeknek komoly gazdasági kihívást jelent majd az elkövetkező években az ellenük indított perek költségeinek fedezése.
