Gustavo Petro kolumbiai elnök vasárnap farkasszemet nézett és alulmaradt Donald Trump amerikai elnökkel szemben, aki Kolumbiából érkező termékekre kivetett 25 százalékos büntetővámmal fenyegette meg kollégáját, miután az vasárnap nem adott engedélyt az amerikai légierő két C-17 típusú katonai csapatszállító repülőjének leszállására az országban. A kolumbiai elnök közösségi médiában közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodó kolumbiai állampolgárok kitoloncolását „több méltóságot és tiszteletet” tanúsítva kellene végrehajtani.
A vámok mellett Trump visszavonta volna az összes kolumbiai kormánytisztviselők érvényes vízumát. Az amerikai külügyminisztérium vasárnap közölte, hogy a bogotai nagykövetségük felfüggesztené az USA-ba szóló vízumok kiállítását.
A vámok súlyos csapást mértek volna Kolumbia virágexportjára – különös tekintettel a közelgő Valentin-napra, egyúttal jelentős árnövekedést jelentettek volna az amerikai fogyasztók számára. Az ország jelentős kávéexportőr is, a büntetővámok terhét az amerikai importőrök értelemszerűen szintén a vásárlókra hárították volna át, írja a Washington Post.
Vasárnap késő este azonban Bogotá „belegyezett a Trump elnök által előírt összes feltételbe” beleértve az amerikai csapatszállító repülők fogadását is. A vízumok felfüggesztése mindaddig hatályban marad, amíg kitoloncolt bevándorlókat az ország kivétel nélkül vissza nem fogadja és a vámintézkedések is „tartalékban” maradnak, amíg a Bogotá nem teljesíti az aszimmetrikus megállapodás rá eső kötelezettségét.
A Washington részéről sikeres akciót a Fehér Ház közleményben úgy kommentálta, hogy „a mai nap eseményei tisztán megmutatták a világ számára, hogy Amerikát újra tisztelet övezi.” Nem sokkal ezt követően a kolumbiai külügyminisztérium is közleményben reagált a konfliktus feloldására, miszerint „megoldották az Egyesült Államokkal való patthelyzetet” és „garantálják az emberhez méltó körülményeket” a repülőn utazó állampolgároknak. Petro elnök korábban azt az eljárást kifogásolta, hogy a deportáltakat a repülőutat kéz-és lábperecben kellett megtenniük.
Az Egyesült Államok Kolumbia legfontosabb külkereskedelmi partnere, ám a Kolumbia is a legmegbízhatóbb USA-szövetséges a kontinensen.
A múlt hét csütörtökön már két repülőgép sikeresen leszállt Guatemala fővárosában, összesen 160 illegális bevándorlót toloncolva vissza a kibocsátó országba. Egy csapatszállító repülőjárat Mexikó felé is tervben volt, ám a mexikói kormány már előzetesen megtagadta annak leszállási engedélyét. Ez rámutat a tömeges deportálások kivitelezhetőségének egyik gyenge pontjára, miszerint a Trump-adminisztráció egyoldalú döntésére nem minden esetben mutatkozik nyitottnak a kibocsátó államok.
A másik hátráltató tényező a szövetségi Bevándorlás-és Vámügyi Hivatal (ICE) személyi állományának jelenlegi mérete nem elégséges egy ilyen léptékű országos akcióhoz. A Trump-kormány azonban gyors eredményekre számít és napi pár száz előállított illegális bevándorló helyett a kitűzött kvóta 1200 és 1500 közötti kvótát vár el szövetségi hatóságoktól. A tömeges deportálási akció irányításával megbízott Tom Homan vasárnap Chicagoban egy „remek napnak” és „vízválasztónak” nevezte az akciót, amelyben az említett kapacitáshiány miatt az igazságügyi minisztérium alá rendelt több szövetségi hivatal, mint az FBI, a kábítószerügyekben nyomozó DEA, az alkohol, dohány, lőfegyver és robbanószerrel kapcsolatos bűncselekményeket kivizsgáló ATF, valamint az országos nyomozóhatáskörrel rendelkező US Marshals Service is részt vesz. Hasonló akciókról érkezett jelentés Atlantából, Colorado államból és a texasi Austinból is. Homan állítása szerint első körben a priusszal rendelkező illegális migránsokat kutatják fel, ám „járulékos jelleggel” az említett személyek környezetében talált más illegálisok bevándorlókkal szemben is intézkedhetnek.
100 napos béketerv
A Strana ukrán hírportál szivárogtatta ki a Trump-adminisztráció vélt új 100 napos menetrendjét az Ukrajnában zajló háború lezárására. A terv szerint már januárban és februárban Donald Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztetne, majd ezt követően Kijevet is bevonnák a tárgyalásba. Húsvétkor a teljes frontvonalon tűzszünetet hirdetnének. Ukrajna kivonná csapatait a kurszki területről. Egy április végi békekonferencián, az USA, Kína, az EU és globális dél országainak közvetítésével kidolgoznák az Oroszország és Ukrajna közötti békemegállapodást, amelyet szimbolikusan május 9-ig, a Szovjetunió náci Németország felett aratott győzelmének napjáig kellene benyújtaniuk. Ezután a Moszkvát sújtó szankciók folyamatosan feloldásra kerülnének különös tekintettel az orosz energiahordozók importtilalmára. Ezek a termékeket azonban új importvámmal sújtanák, amelynek bevételét Ukrajna újjáépítésére fordítanák. Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője cáfolta, hogy a médiának lennének száz napos tervei, ezek hamis információnak nevezte. A tervet sem Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, sem a washingtoni adminisztráció nem kommentálta.
