A kabinet csak az egyedi kormányzati döntésekkel (EKD) 2020 és 2024 májusa között 53 különböző autó- ás akkuipari beruházásnak adott összesen 328 milliárd forint állami, adófizetői támogatást – derül ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) adataiból. A fejlesztések papíron 2016 milliárd forintnyi beruházást hoznak létre, illetve 4511 új munkahelyet teremtenek. Vagyis az egy munkahelyre jutó állami támogatás 72 millió forint. Érdekesség, hogy míg korábban a támogatások megítélésekor kulcsfontosságú volt a munkahelyteremtés, ma ezt már nem forszírozza a KKM: több cég úgy kapott milliárdos támogatást, hogy egyetlen új munkahelyet sem kellett létrehoznia. Ennek oka a munkaerőhiány, illetve az, hogy ezen új munkahelyek jelentős részének betöltésére sokszor a beruházók külföldi vendégmunkásokat hoznak magukkal.
A 328 milliárd forint csak a jéghegy csúcsa, ugyan a listát idén májusban frissítették utoljára, mégis számos olyan tétel nem szerepel benne, amit már nyilvánosságra hoztak. A Szegeden épülő kínai BYD autó-összeszerelő üzem támogatásához például csak a közvetlen hozzájárulás több tíz milliárd forint lesz. (A BYD összeszerelő üzemét talán túlzás autógyárnak nevezni, a kínaiak az elektromos autójuk minden egyes alkatrészét Kínában tervezik ugyanis legyártani, Szegeden összeszerelik az autót, így próbálják megkerülni az uniós vámokat).
Dél-Magyarország fellélegezhet, nem kell akkugyárnak épülnie a BYD szegedi autógyára miattA EKD lista nem tartalmazza a nagy akkumulátor-, és autógyáraknak nyújtott közvetett támogatásokat sem, holott csak a nyíregyházi, a szegedi és a debreceni gyárberuházások infrastruktúrájának megteremtésére egyenként száz-száz milliárd forintos nagyságrendben költ a kormány, vagyis 600-700 milliárd forintos beruházástámogatásról beszélhetünk.
Az akkumulátorgyártásnak rendkívül magas az energiaigénye, márpedig a magyar és a környező erőműhálózat nem lesz képes kiszolgálni az áramigényeket, emiatt a kormány arról is döntött, hogy saját beruházás keretében, három új gázerőművet is építtet
összesen 1650 MW teljesítménnyel – ez a négy paksi atomblokk névleges teljesítményének 82 százaléka. A három erőmű beruházása jelenleg áll, de egy-egy blokk ára alsó hangon is százmilliárdos tétel lesz. Vagyis becslések szerint bőven meghaladja ezer milliárd forintot, amit a magyar állam az akkugyárak és az elektromos autózás elterjesztésre költött el vagy tervez elkölteni.
![](/i/16/9/0/1474123.jpg)
Eddig ugyanakkor nem jött be az elektromos autózás és az akkugyártás, az állami támogatási programok kifutásával drasztikusan visszaesett ugyanis Nyugat-Európában az elektromos autók iránti kereslet, és rövid távon egyelőre nem is látszódnak a fordulat jelei. Az autógyárak és az akkugyárak termelése idehaza és az EU fejlett országaiban is zuhan: a KSH adatai szerint 2024 júniusában a járműgyártás 11,8 százalékkal, az akkumulátorgyártás pedig 31 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, vagyis eddig nem látszik olyan bombajó befektetésnek az ágazat letelepítése, mint ahogyan azt a kormány remélte.
Új cél: most a naperőmű trendi
Az elmúlt másfél évben a külgazdasági tárca az adófizetői pénzek osztogatásakor irányt váltott: inkább a cégek napelemtelepítését támogatja. Miközben a háztartások számára évek óta nem volt értelmezhető méretű napelem-támogatási program, az elmúlt másfél évben a KKM egyedi kormánydöntések keretében 146 projektre 176 milliárd forintot szórt szét. A lista élén olyan cégek találhatóak, mint a Kométa 99 Élelmiszeripari Kft., a Vajda-Papír vagy épp a Mol Nyrt, az olajcéget 5,5 milliárddal támogatta az állam. Olyan NER-cégek is szerepelnek a listán, mint az üdítőitalos Hell Energy, a Mészáros Lőrinc-féle Kall Ingredienst Kft. vagy a Bayer Construct, de biztos ami biztos, a Gödi Samsung gyár naperőművét is megtámogatta a kormány 5,7 milliárd forinttal.