A finanszírozási igény növekedésével összhangban minden olyan településen történt díjkorrekció, amely valamely modell szerint megrendeli az agglomerációs buszszolgáltatást. Ilyen módon Budaörs mellett a többi 9 agglomerációs önkormányzat - Budakeszi, Diósd, Gyál, Nagykovácsi, Pécel, Remeteszőlős, Solymár, Szigetszentmiklós, Törökbálint - díjai is növekednek 2023-ban. A helyközi járatokkal végzett helyi szolgáltatás esetében is növekszik minden más érintett város fizetendő díja, az Érdhez hasonló számítási korrekciós szükséglet csak Gödöllő és Szolnok esetében merült fel – válaszolta a Népszava kérdésére az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Azt nem írták meg, hogy mennyivel növekedtek a díjak és azt sem, hogy ez mennyi extra bevételt jelent az államnak.
Ahogy arról a Népszava kedden beszámolt: Budaörs és Érd önkormányzatát is azzal kereste meg nyár elején a minisztérium, hogy megszünteti a helyi jegyek és bérletek elfogadását a Volánbusz által működtetett helyközi járatokon, ha a települések nem fizetnek a korábbinál lényegesen többet ezért. A településeken az agglomerációs közlekedés 2016-os állami átvétele óta is lehetősége van arra, hogy a településen élők igénybe vegyék a Volánbusz ott áthaladó járatait helyi közlekedésre.
Évi 150 milliót kell fizetnie Budaörsnek, hogy a lakók szeptember 6-tól ne emelt áron utazzanak a helyközi járatokonEhhez elég megváltani a jóval olcsóbb helyi bérletet. Cserébe az önkormányzatok fizetnek az állami Volánbusznak. Budaörs 2021 óta vitatja a településtől bevasalt hozzájárulás szerintük „indokolatlanul magas összegét”, tavaly úgy tűnt, hogy közös nevezőre jutottak a tárcával és Budaörs megküldte az akkor illetékes minisztériumnak az aláírt szerződést, de semmilyen választ nem kaptak, így nem is fizettek. Idén augusztus elején azután kaptak egy levelet az ÉKM-től, amelyben azt közölte a tárca, ha nem fizetnek, akkor a helyiek szeptember 6-tól csak emelt áron utazhatnak helyközi járatokon és még be is perlik az önkormányzatot. A városvezetés a budaörsiek megfizethető közlekedése érdekében – kényszerből –
elfogadta a minisztérium diktátumát, így évi 150 millió forintot fizetnek az állami cégnek, sőt befizetik az elmúlt két és fél év ÉKM által követelt díját is, ami együtt közel 400 millió forint.
![](/i/16/9/0/1406637.jpg)
Érd esetében a Volán-járatok teljesítményadatainak felülvizsgálata után jutott arra a minisztérium, hogy korrigálni kell a település által fizetendő díjat. A 2022-es 14,8 millió forintról 52,5 millióra emelték a hozzájárulás összegét. Ez független attól, hogy Érd önkormányzata külön fizet a helyi két járat üzemeltetéséért évi 50,5 millió forintot a Volánnak. Érden ugyanis 17 helyközi járat halad át (Budapestről más agglomerációs településre szállítva az utasokat), amelyek a városban helyi járatként is működnek. Erre kér most felárat a tárca. (Eddig a helyi 4500 forintos havi bérlettel a helyközi vonalakon is utazhattak városhatáron belül az érdiek, most ehhez a 9450 forintos vármegye bérletet is meg kell váltani.)
Érd vezetése nem tartotta sem indokoltnak, sem megalapozottnak az éves díj három és félszeresére emelését,
ráadásul a jelenleg folyószámla hitelkeretből működő városnak nincs is miből fizetnie, így nem írták alá az új szerződést.
A tárca lapunknak küldött válasza szerint Érdtől más városokhoz hasonlatosan a megtett kilométerek után számított „guruló költség” 10 százalékát kérik, ami szerintük „kifejezetten méltányos”.
Érd eddig ennél kevesebbet fizetett, ezért kellett korrigálni a hozzájárulás összegét.
Budaörs esetében másról van szó. Itt a tárca megörökölte a Budapesti Közlekedési Központ megállapodásait, amelyekben a hozzájárulásokat nem teljesítményarányosan számolták ki. Ha ezt vitatja város,
akkor a többi érintett önkormányzattal kell új megállapodást kötnie a minisztérium szerint. (Ez kissé furcsa, hiszen a díjat nem a többi önkormányzat emelte, hanem az ÉKM.)
Az ÉKM tagadja, hogy a budaörsi és az érdi önkormányzattól kért emelt díj összefüggésben lenne a vármegye- és országbérletek bevezetésével. Mint írják: „egyelőre a menetdíjbevételekben kimutatható kiesés mértéke nem haladja meg időarányosan az intézkedéshez dedikált februári kormányhatározattal biztosított fedezetet”.
Ahogy azt a Népszava megírta az új típusú bérletek okozta bevételkiesés kompenzálására a fenti kormánydöntéssel februárban 3 milliárdot csoportosítottak át a vasúti személyszállításra, 10,6 milliárdot az autóbuszos közszolgáltatásra, míg az elővárosi közösségi közlekedés működtetésére 400 millió forintot. Így összesen 14 milliárd extra forrást tettek bele a MÁV és a Volán kasszájába, hogy az új bérletek mínuszát eltüntessék.
Döntött a kormány, 115 milliárd forintot tolnak bele a távhőkasszába, 14 milliárdot vármegyebérletekre fordítanak