Verespatak;

- Az UNESCO-ra vártak a helyiek, eldőlhet végre Verespatak sorosa

A román állam szerződést kötött a Roșia Montană Gold Corporation nevű vállalattal a Verespatak környéki aranytartalmú kőzetek bányászatára, amire '99-ben el is nyerték a koncessziót. A cég tervei szerint cianidos eljárással 17 év alatt 350 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt bányászott volna a környéken. A termelést elkezdték, de az országos és nemzetközi tiltakozások miatt a bányászati engedélyt visszavonták, ugyanis az visszafordíthatatlan kulturális károkat okozna, ugyanis elbányászták volna az egyedülálló római kori aranybányákat. Ráadásul egy 2000-es évek elején történt baleset rámutatott, hogy mekkora katasztrófával járhat a cianidos aranybányászat: akkor egy nagybányai üzem zagytározó gátja szakadt át és bekövetkezett Európában legnagyobb cián és nehézfém szennyezése, kiirtva a Tisza teljes halállományát. A verespatakiak évek óta harcoltak azért, hogy a környék elnyerje végre az UNESCO kulturális és természeti védettségét. A bányavállalat hatalmas kártérítést követel az államtól és, bár a világörökségi védettséget 2021 július 27-én elnyerte Verespatak, a bizonytalanság biztosan marad még egy ideig.

Az idei Budapest Pride több szempontból is különbözik az elmúlt években rendezett eseményektől. Egyrészt a felvonulás helyszíne más lett: a résztvevők idén Pestről Budára vonulnak, a Madách tér – Astoria – Kálvin tér – Fővám tér – Szabadság híd – Szent Gellért rakpart – Döbrentei tér útvonalon. Emellett az eseményt a szervezők „Vedd vissza a jövőd!” szlogennel hirdették meg, tehát a résztvevők nem csak ünnepelnek, hanem tiltakoznak is. Ahogyan az az esemény hivatalos oldalán olvasható: a „tiltakozás a putyini mintára készült homofób propaganda-törvény, a gyűlöletkeltő plakátok, a transznemű embereket megbélyegző alkotmánymódosítás és a jogi nemváltás betiltása, az örökbefogadás ellehetetlenítése, az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetése, és az állandóvá vált, uszító, homofób, gyűlölködő közbeszéd ellen is”.