![](/i/16/9/0/1299788.jpg)
![](/i/16/9/0/1299769.jpg)
![](/i/16/9/0/1299770.jpg)
![](/i/16/9/0/1299771.jpg)
![](/i/16/9/0/1299786.jpg)
![](/i/16/9/0/1299772.jpg)
![](/i/16/9/0/1299773.jpg)
![](/i/16/9/0/1299774.jpg)
![](/i/16/9/0/1299775.jpg)
![](/i/16/9/0/1299784.jpg)
![](/i/16/9/0/1299787.jpg)
![](/i/16/9/0/1299777.jpg)
![](/i/16/9/0/1299778.jpg)
![](/i/16/9/0/1299779.jpg)
![](/i/16/9/0/1299780.jpg)
![](/i/16/9/0/1299781.jpg)
![](/i/16/9/0/1299782.jpg)
![](/i/16/9/0/1299783.jpg)
![](/i/16/9/0/1299785.jpg)
![](/i/16/9/0/1299790.jpg)
Koppenhága;építészet;környezettudatosság;hulladékfeldolgozás;
2020-12-14 13:21:11 CET
A Zsil-völgye mindig kiemelt státuszú terület volt Romániában, ugyanis itt található az ország szénkészletének nagy része, így a legnagyobb bányavidéke lett. A kommunista időkben egy helyen, nagy tömegben lehetett mozgósítani a bányászokat, de a rendszerváltás után is bevetették őket, felfegyverezve támadták meg a mindenkori államhatalom vélt ellenségeit. Az 1990-es években hatszor is sor került brutális bányászjárásra, amiből négy bizonyítottan a hatalomhoz ragaszkodó Ion Iliescuhoz köthető, kétszer pedig gazdasági okai voltak. A hírhedt bányászok a fénykorban közel 50 ezres létszámából a bányabezárások miatt mára megközelítőleg 3 ezer fő maradt, de ők már inkább csak a túlélésre játszanak.