A Vénusz bolygó erősen savas felhőiben foszfingáz nyomaira bukkantak, ami arra utal, hogy mikrobák élhetnek a Föld lakhatatlan szomszédján – jelentették be tudósok hétfőn. A kutatók nem valódi életet fedeztek fel, csak annyit jegyeztek meg, hogy a Földön ezt a vegyületet oxigénhiányos körülmények között élő baktériumok állítják elő.
A nemzetközi kutatócsoport a Hawaiin lévő James Clerk Maxwell űrtávcsövet használta, majd az eredményeket megerősítették a chilei Atacama sivatagban működő ALMA (Atacama LargeMillimeter/submillimeter Array) űrtávcső segítségével. „Valóban döbbenetes volt” – mondta el a Reutersnak Jane Greaves, a walesi Cardiffi Egyetem csillagásza, a Nature Astronomy szaklap friss számában megjelent tanulmány vezető szerzője.
A foszfin vagy foszfor-hidrogén az emberre nézve nagyon mérgező vegyület. Földi űrtávcsövek az égitestek kémiai és más jellemzőinek tanulmányozásában segítenek a tudósoknak. Greaves és kutatótársai megvizsgálták a foszfin lehetséges nem biológiai forrásait, a tűzhányók tevékenységét, meteoritokat, villámlást és a kémiai reakciók számos fajtáját, de egyik sem tűnt valószínű magyarázatnak.
A Földön kívüli életformák létezése hosszú ideje áll a tudomány homlokterében. Szondákkal és űrtávcsövekkel keresik az élet közvetett jeleit naprendszerünk és más csillagrendszerek bolygóin és holdjain. „Amennyire a Vénuszt ismerjük, a foszfin jelenlétének legvalószínűbb magyarázata, akármilyen fantasztikusan hangzik is, az élet. Ha valóban foszfinról van szó, és ha valóban életre utal, az azt jelenti, hogy
Azt is jelenti, hogy maga az élet nagyon gyakori, és galaxisszerte sok más lakott bolygónak kell lennie” – magyarázta Clara Sousa-Silva, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) molekuláris asztrofizikusa.
A Vénusz a Föld legközelebbi bolygószomszédja, szerkezete hasonló, de bolygónknál kisebb. A Naphoz képest a harmadik bolygó a Föld, a második a Vénusz, melyet vastag, mérgező, hőelnyelő légkör vesz körül. A hőmérséklet eléri a 471 Celsius-fokot is, ami elég az ólom megolvasztásához. „Csak spekulálni tudunk, miféle élet létezhet a Vénuszon, ha valóban van ilyen. A felszínén képtelen lenne bármi fennmaradni, mert teljesen lakhatatlan, biokémiai összetétele egészen más, mint a Földé. De hosszú idővel ezelőtt, mielőtt az elszabadult üvegházhatás teljesen élhetetlenné tette volna a bolygó legnagyobb részét, talán lehetett élet a Vénuszon” – tette hozzá Sousa-Silva.
A Vénusz felhői nagyjából 90 százalékban tartalmaznak kénsavat. A földi mikrobák ebben nem maradnának életben. A Földön élő baktériumok a foszfin előállításához ásványokból vagy biológiai anyagokból jutnak foszforhoz, ehhez kapcsolódik a hidrogén. „A foszfinról, a Vénuszról és a geokémiáról való jelenlegi ismeretek birtokában nem tudjuk megmagyarázni a foszfin jelenlétét a Vénusz felhőiben. Ez nem azt jelenti, hogy az élet a magyarázat, csak azt, hogy valamiféle ismeretlen folyamatban foszfin keletkezik, és további kutatás szükséges, hogy megértsük, hogyan” – mondta Sousa-Silva.
